rss
adó 1 százalék gyermekvédelem támogatása adóbevalláskor
  • Idõs korban évrõl-évre nõ a szívroham kockázata

  • Egy több ezer idõs ember bevonásával végzett amerikai vizsgálat eredményei olyan változásokat tártak fel az öregedõ szívben, amelyek magyarázhatják a szív- és érrendszeri megbetegedések életkorral növekvõ kockázatát. A felmérés során készített MRI-felvételeken jól látszik, hogy az idõsödõ szív fala vastagodik, és a szívizomzat egyre lassabban húzódik össze, illetve ernyed el újra. Számos betegség elõfordulási gyakorisága nõ az életkor elõrehaladtával: a csontritkulás...

    ...a daganatos megbetegedések, a bõr öregedése és a mentális állapot sérülése mellett e betegségek közé tartoznak a szív- és érrendszeri megbetegedések is. A szívkoszorúér- megbetegedésben szenvedõ emberek 83 százaléka 65 év feletti. Bár régóta ismert, hogy az idõs emberek gyakrabban kapnak szívrohamot, mint fiatalabb társaik, ennek pontos okát mindmáig kevéssé értjük. Az okok feltárása azért nem könnyû, mert nehezen választható el egymástól az öregedõ szív szerepe és a szívbetegségek jól ismert kockázati tényezõinek, a dohányzásnak, az egészségtelen táplálkozásnak, az elégtelen testmozgásnak, illetve a stressznek a szív egészségére gyakorolt kedvezõtlen hatása. Sok idõs ember egész életében egészségtelen életmódot folytatott, így az idõs korukban bekövetkezõ szívbetegségük részben vagy egészben az életmódból következõ kockázati tényezõk hatása is lehet.

    Az amerikai Johns Hopkins Egyetem kutatói Susan Cheng vezetésével a szív felépítésében és mûködésében bekövetkezõ idõskori változásokat vizsgálták, eredményeikrõl pedig az Amerikai Szívgyógyászati Társaság minap megrendezett orlandói konferenciáján számoltak be. A vizsgálatban 5004 egészséges, 45 és 84 év közötti férfi és nõ vett részt, akik különbözõ etnikai csoportokhoz tartoztak, és a vizsgálat idõpontjáig semmilyen szív- és érrendszeri megbetegedésre utaló tüntetet nem diagnosztizáltak náluk. Mágneses rezonancián alapuló képalkotó (MRI) berendezés segítségével sorozatfelvételeket készítettek a szívükrõl, amelyek alapján részletekbe menõen meg tudták határozni a szívizomzat szerkezetét, valamint az összehúzódások és az elernyedések közben végzett mozgását (az MRI-vizsgálat során a személyt egy nagy energiájú mágneses térbe helyezik, amely megváltoztatja a szervezet bizonyos atomjainak rezgését, az elõidézett változást detektálva pedig kép alkotható a belsõ szervekrõl). Az MRI nagy elõnye más képalkotó eljárásokkal szemben, hogy jelenlegi tudásunk szerint teljesen non-invazív, vagyis semmilyen maradandó változást nem idéz elõ a vizsgált szervezetben.

    A vizsgálat eredményei szerint az életkor növekedésével évente nagyjából kettõ-öt százalékkal lassul a szívizomzat összehúzódása és elernyedése. Ezenkívül megvizsgálták azt is, hogy a szív egy összehúzódása alkalmával a szívkamrában lévõ vér hány százalékát pumpálja az erekbe (szakszóval: megmérték a szív ejekciós frakcióját). Ez az érték normális szívmûködés esetén 50-65 százalék. Elsõ látásra meglepõ eredmény lehet, hogy az ejekciós frakció évente 0,01 százalékot nõ, tehát az idõsebb emberek szíve a szívkamrájukban lévõ vér egyre nagyobb részét pumpálja az erekbe egy-egy összehúzódáskor. Ez a növekedés azonban félrevezetõ lehet, amint arra João Lima, a Johns Hopkins Egyetem a vizsgálatban közremûködõ egy másik munkatársa figyelmeztet. Az évek során ugyanis a szívkamra fala megvastagszik, így belsõ térfogata lecsökken. Emiatt a kamrában található, és így kipumpálható vérmennyiség is kevesebb, tehát, bár e vérmennyiség nagyobb hányadát pumpálja az erekbe a szív az összehúzódásokkor, a ténylegesen kipumpált vér térfogata nem biztos, hogy emelkedik.

    Sõt, a mérések szerint valójában csökken. A felvételeket elemezve a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy évente nagyjából nyolc milliliterrel kevesebb vért pumpál a szív egy dobbanáskor. A vizsgálat egy másik eredménye szerint az életkorral egyre csökken a szívizomzat tömege, annak ellenére, hogy a szívkamra fala vastagszik. A csökkent tömegû szívizomzat a szívfunkció romlását okozza. Cheng szerint mindezen változások nagy részét az okozhatja, hogy míg a fiatalabb emberek szíve igyekszik ellensúlyozni a kockázati tényezõk károsító hatását, idõsebb korban már egyre kevésbé képes erre. A kutatók várakozásai szerint eredményeik a jövõben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy idõben felismerhetõvé váljon, ha valakinek az átlagosnál gyorsabban öregszik a szíve: a korai diagnózis elõsegíthetné a hatásos kezelés mihamarabbi megkezdését, és akár a késõbbi szívbetegség megelõzését is.

    Molnár Csaba


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Óvjuk szemeinket: nem mindegy milyen napszemüveget használunk

    Óvjuk szemeinket: nem mindegy milyen napszemüveget használunkAz UV sugárzás káros hatásai az élet során összeadódnak, a károsodás pedig lassan, észrevétlenül jelenik meg, és végül színlátás vagy az éjszakai látás gyengülése formájában is jelentkezhet. Ahol az UV-sugárzás visszaverődik (például víz mellett), ún. hóvakság alakulhat ki, amely igen fájdalmas, de általában 1-2 nap alatt magától gyógyul. Ráadásul, ha rendszeresen éri sugárzás a szemet, akkor egyéb szemfelszíni elváltozások is keletkezhetnek, például a kúszóhártya. Ezért is nem mindegy, milyen napszemüveget hordunk, hiszen az erős UV-sugárzás a szemedet is veszélyeztetheti.

  • A zöld hályog világnapja

    Budapest - Március 6. a zöld hályog világnapja. A világnapot elõször tavaly rendezték meg a Glaukóma Világszervezet és a Glaukómás Betegek Világszervezetének kezdeményezésére, célja a lakosság széles körû felvilágosítása e betegségrõl, a rettegett vakság megelõzésének lehetõségeirõl.

    A zöld hályog (glaukóma) népbetegség, amely a fejlett országokban a második helyen áll a vakságot okozó kórok között, s a 40 év fölötti lakosság mintegy két százalékát érinti.

  • A D-vitamin hiány bõrszíntõl függõen veszélyes

    A fehér amerikaiak D-vitamin-hiány esetén sokkal gyakrabban szenvednek halálos agyi katasztrófát, mint az afroamerikaiak - állapította meg egy tanulmány. A VITAL elnevezésû vizsgálatban Erin Michos vezetésével azt elemezték, hogy milyen mértékben és miként befolyásolható a rosszindulatú daganatok, a koszorúér-betegség és az agyi katasztrófa gyakorisága D-vitamin vagy omega-3 telítetlen zsírsavak adásával. A vizsgálatnak az is része volt, hogy a D-vitamin hiánya jelent-e valamiféle hátrányt az elõbbi betegségek szempontjából.

  • A kialvatlanság hatása a szervezetre

    A napi stressz, az idõjárás változásai, vagy egy késõ esti, nehéz vacsora is okozhat álmatlan éjszakákat. Ha ez az állapot tartósan fennáll, a kóros kialvatlanság súlyos problémákat idéz elõ a beteg életében. A legóvatosabb becslések szerint is a népesség minimum egyharmada szenved álmatlanságban, de bizonyos vizsgálatok a népesség 65-66 százalékát találták érintettnek. Az álmatlanság, vagy más néven inszomnia lényege, hogy az alvás nem felel meg alapvetõ funkciójának, folyamata megzavart, tartama megrövidült, s nem vezet a szellemi-fizikai készenléti állapot megújulásához.

  • Jódozott só az agykárosodás ellen

    A világ háztartásainak 70 százalékában jódozott sót használnak – két évtizeddel ezelõtt csupán 20 százalékukban volt ez így. Szakértõk sürgetik a maradék 30 százaléknál (20 ország) a jódozott só hiányának megoldását, hiszen a jódozott só védelmet jelent a magzati agykárosodás ellen. Az Egyesült Nemzetek Központjának a tartós jódhiány leküzdéséért felelõs részleg célkitûzésében szerepel, hogy két évtizeden belül a világ háztartásainak 100 százalékában elérhetõvé teszik a jódozott sót.

  • A mértéktelen evés megzavarhatja az agy mûködését?

    A túlevés megzavarja az agyat, ezzel olyan károsodások sorozatát indítja el, amelyek diabéteszt, szívproblémákat és más betegségeket okoznak - közölték amerikai kutatók a Cell címû tudományos szaklapban.

    Úgy tûnik, hogy a túl sok evés aktiválja az immunrendszer általában nyugvó útvonalait az agyban, amely immunsejteket küld szét a szervezetben. Ezek a védõsejtek megtámadják és elpusztítják a betolakodókat, ebben az esetben olyanokat is, amelyek ott sincsenek - állítja a Wisconsini Egyetem kutatója és csoportja.

  • A diabétesz és a depresszió összefügg egymással

    A 2-es típusú, felnõttkori diabétesszel kezelt embereknek nagyobb az esélye a depresszióra, és a depressziósok esetében valamelyest nagyobb a kockázata a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának - állítja egy szerdán megjelent amerikai tanulmány.
    A diabétesz és a depresszió közti kapcsolatot Sherita Hill Golden, a Johns Hopkins Egyetem baltimore-i orvosképzõ intézetének kutatója tanulmányozta. Munkatársaival 6814 olyan ember egészségügyi adatait elemezték, akik 2000 és 2005 között három vizsgálaton estek át.

  • Számítógép okozta egészségügyi problémák

    Számítógép okozta egészségügyi problémákHa valaki órákon át mereven nézi a számítógép monitorát a szem izmainak görcsös megfeszülését idézi elő. A szemizmok felelősek a szemek megfelelő beállításáért a tökéletes látáshoz. A szemüregben helyezkednek el, a szemgolyóra kívülről tapadva. Ez a fájdalom pihenésre szűnik. A számítógép előtti ülés a nyak rendellenes, merev tartásával jár, ami a nyakizmok görcsét idézi elő, tarkótáji, fejtetőtáji fejfájást okozva, ami igen erős is lehet, szédülés, hányinger kísérheti. Érdemes félóránként néhány percre eltekinteni a monitorról.

  • Agglegény vagy házas? - a gének megmondják

    Róma - Nem biztos, hogy egyszerûen csak éretlen személyiség, aki még harminc fölött is csak alkalmi kapcsolatokat keres, aki nem tud lehorgonyozni senki mellett, aki nem vágyik a családalapításra - svéd tudósok szerint okozhatja ezt egy gén is, amely több-kevesebb hatással van a párkapcsolatokra.

    Hasse Walum, a stockholmi Karolinska Intézet genetikusa azt a gént vizsgálta, amely az antidiuretikus hormon receptorsejtjeit alakítja ki. Ez a neuropeptid elsõsorban a szervezet vízháztartásáért felelõs.

  • Összekapcsozott szívbillentyû

    A szívnek betegségek következtében rosszul záró vagy nyíló billentyûit szükség esetén mûtéttel évtizedek óta tudják kezelni, cserélni, de egy új technika az egyik billentyû hibáját a mellkas fölnyitása nélkül is jelentõsen javíthatja. Az új eljárásról az Amerikai Szívgyógyász Kollégium idei kongresszusán számoltak be. A vér áramlását a testen belül a szív ritmusos mûködése biztosítja, de a szíven belül a vér mozgását négy szívbillentyû teszi lehetõvé. Különbözõ, gyulladásos betegségek következtében fõleg a bal szívkamra és szívpitvar között lévõ, kéthegyû billentyû mûködése károsodik és ez már gyermekkorban okozhat súlyos zavarokat.

  • A gyerekeknél természetes az empátia

    Mások fájdalmát látva a gyerekek agya úgy reagál, mintha az velük történne, ami azt mutatja, hogy természettõl fogva hajlanak az együttérzõ viselkedésre - közölték amerikai kutatók pénteken.

    Hét és tizenkét év közötti gyerekeknek mutattak fájdalmat átélõ emberekrõl animációs felvételeket, miközben agyi aktivitásukat funkcionális mágneses rezonanciás képalkotással (fMRI) vizsgálták a Chicagói Egyetem kutatói. A képsorok között voltak balesetek, például egy nehéz golyó ráesik valaki kezére, és szándékosan okozott fájdalom, például rácsapják az autóajtót egy ember kezére.

  • Cukorbetegségben a szívritmuszavar is gyakoribb

    A cukorbaj nem csak általában a koszorúér-betegség egyik legfontosabb kockázati tényezõje, hanem kifejezetten növeli a leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvarremegés esélyét is. Az ezzel foglalkozó, három évig tartó vizsgálat eredményeit a Journal of General Internal Medicine közölte.

    A cukorbetegség világszerte mind gyakoribb, mert mind több az idõs, illetve súlytöbblettel bajlódó ember. Ráadásul az is tény, hogy a cukorbaj lassan, fokozatosan alakul ki, és a betegeknek kezdetben panaszt sem okoz.

  • Vissza lehet térni a hirtelen szívhalálból

    Az Egyesült Államok szenátusa megszavazta, hogy ez év októberét - az USA történetében elõször - egy drámai kórkép, a hirtelen szívhalál elleni küzdelemnek szenteljék. Magyarországon pedig mozgalom szervezõdik az újraélesztéssel kapcsolatos tevékenység megújítására és megerõsítésére. A hirtelen szívhalálból ugyanis vissza lehet térni az életbe, ha a korszerû újraélesztési technikákat idõben alkalmazzák. Októberben az USA minden intézménye tudatosítani, tanítani igyekszik az ország halálozási statisztikájának elsõ helyén álló katasztrófa jelentõségét, tüneteit, annak bekövetkeztekor az újraélesztés elsõsegély szintû, de késlekedés nélküli alkalmazását, mert a hirtelen szívhalál bármikor, bárhol és bárkit elérhet.

  • Az újinfluenza inkább a gyerekeket sújtotta

    A H1N1 influenzapandémia szerte Európában növelte a halálozási arányt a gyerekek között a múlt év végén, ám a felnõttek körében nem - közölték csütörtökön dán kutatók.

    Nyolc országban vizsgálva az 5-14 éves gyerekek halálozási arányát, 28 százalékos emelkedést találtak a koppenhágai Statens Serum Institut (Állami Szérumintézet) kutatói Anne Mazick vezetésével. Ez azt jelenti, hogy 77-tel több haláleset történt a megadott korcsoportban ezekben a hónapokban - jelentették a szerzõk az Eurosurveillance címû szakmai portálon.