rss
adó 1 százalék gyermekvédelem támogatása adóbevalláskor
  • Idõs korban évrõl-évre nõ a szívroham kockázata

  • Egy több ezer idõs ember bevonásával végzett amerikai vizsgálat eredményei olyan változásokat tártak fel az öregedõ szívben, amelyek magyarázhatják a szív- és érrendszeri megbetegedések életkorral növekvõ kockázatát. A felmérés során készített MRI-felvételeken jól látszik, hogy az idõsödõ szív fala vastagodik, és a szívizomzat egyre lassabban húzódik össze, illetve ernyed el újra. Számos betegség elõfordulási gyakorisága nõ az életkor elõrehaladtával: a csontritkulás...

    ...a daganatos megbetegedések, a bõr öregedése és a mentális állapot sérülése mellett e betegségek közé tartoznak a szív- és érrendszeri megbetegedések is. A szívkoszorúér- megbetegedésben szenvedõ emberek 83 százaléka 65 év feletti. Bár régóta ismert, hogy az idõs emberek gyakrabban kapnak szívrohamot, mint fiatalabb társaik, ennek pontos okát mindmáig kevéssé értjük. Az okok feltárása azért nem könnyû, mert nehezen választható el egymástól az öregedõ szív szerepe és a szívbetegségek jól ismert kockázati tényezõinek, a dohányzásnak, az egészségtelen táplálkozásnak, az elégtelen testmozgásnak, illetve a stressznek a szív egészségére gyakorolt kedvezõtlen hatása. Sok idõs ember egész életében egészségtelen életmódot folytatott, így az idõs korukban bekövetkezõ szívbetegségük részben vagy egészben az életmódból következõ kockázati tényezõk hatása is lehet.

    Az amerikai Johns Hopkins Egyetem kutatói Susan Cheng vezetésével a szív felépítésében és mûködésében bekövetkezõ idõskori változásokat vizsgálták, eredményeikrõl pedig az Amerikai Szívgyógyászati Társaság minap megrendezett orlandói konferenciáján számoltak be. A vizsgálatban 5004 egészséges, 45 és 84 év közötti férfi és nõ vett részt, akik különbözõ etnikai csoportokhoz tartoztak, és a vizsgálat idõpontjáig semmilyen szív- és érrendszeri megbetegedésre utaló tüntetet nem diagnosztizáltak náluk. Mágneses rezonancián alapuló képalkotó (MRI) berendezés segítségével sorozatfelvételeket készítettek a szívükrõl, amelyek alapján részletekbe menõen meg tudták határozni a szívizomzat szerkezetét, valamint az összehúzódások és az elernyedések közben végzett mozgását (az MRI-vizsgálat során a személyt egy nagy energiájú mágneses térbe helyezik, amely megváltoztatja a szervezet bizonyos atomjainak rezgését, az elõidézett változást detektálva pedig kép alkotható a belsõ szervekrõl). Az MRI nagy elõnye más képalkotó eljárásokkal szemben, hogy jelenlegi tudásunk szerint teljesen non-invazív, vagyis semmilyen maradandó változást nem idéz elõ a vizsgált szervezetben.

    A vizsgálat eredményei szerint az életkor növekedésével évente nagyjából kettõ-öt százalékkal lassul a szívizomzat összehúzódása és elernyedése. Ezenkívül megvizsgálták azt is, hogy a szív egy összehúzódása alkalmával a szívkamrában lévõ vér hány százalékát pumpálja az erekbe (szakszóval: megmérték a szív ejekciós frakcióját). Ez az érték normális szívmûködés esetén 50-65 százalék. Elsõ látásra meglepõ eredmény lehet, hogy az ejekciós frakció évente 0,01 százalékot nõ, tehát az idõsebb emberek szíve a szívkamrájukban lévõ vér egyre nagyobb részét pumpálja az erekbe egy-egy összehúzódáskor. Ez a növekedés azonban félrevezetõ lehet, amint arra João Lima, a Johns Hopkins Egyetem a vizsgálatban közremûködõ egy másik munkatársa figyelmeztet. Az évek során ugyanis a szívkamra fala megvastagszik, így belsõ térfogata lecsökken. Emiatt a kamrában található, és így kipumpálható vérmennyiség is kevesebb, tehát, bár e vérmennyiség nagyobb hányadát pumpálja az erekbe a szív az összehúzódásokkor, a ténylegesen kipumpált vér térfogata nem biztos, hogy emelkedik.

    Sõt, a mérések szerint valójában csökken. A felvételeket elemezve a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy évente nagyjából nyolc milliliterrel kevesebb vért pumpál a szív egy dobbanáskor. A vizsgálat egy másik eredménye szerint az életkorral egyre csökken a szívizomzat tömege, annak ellenére, hogy a szívkamra fala vastagszik. A csökkent tömegû szívizomzat a szívfunkció romlását okozza. Cheng szerint mindezen változások nagy részét az okozhatja, hogy míg a fiatalabb emberek szíve igyekszik ellensúlyozni a kockázati tényezõk károsító hatását, idõsebb korban már egyre kevésbé képes erre. A kutatók várakozásai szerint eredményeik a jövõben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy idõben felismerhetõvé váljon, ha valakinek az átlagosnál gyorsabban öregszik a szíve: a korai diagnózis elõsegíthetné a hatásos kezelés mihamarabbi megkezdését, és akár a késõbbi szívbetegség megelõzését is.

    Molnár Csaba


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Az akupunktúra felfedte egyik titkát

    Felfedezték az akupunktúra egyik molekuláris hatásmechanizmusát.

    "Az akupunktúra mint alapvetõ gyógyítási módszer létezett a világ bizonyos részein négyezer éven keresztül, mégis, mivel nem értettük a mûködését, sok ember szkeptikusan viszonyult hozzá" - mondja a Rochester Egyetem Ideggyógyászati Központjának igazgatója. Az egyetem kutatóinak most legalább egy molekuláris hatásmechanizmusát sikerült megfejteniük az akupunktúrás kezelésnek: a tûszúrás útján elõidézett fájdalomcsillapítást.

  • Valóban biztonságos a HPV elleni vakcina?

    Valóban lehetnek káros következményei a vakcinának? A HPV elleni oltás újra a középpontban Amerikában a mellékhatások és a biztonsági megfontolások miatt.

    A forgalmazás megkezdése óta a 7802 oltási akcióról kaptak jelentést, ebbõl 15 végzõdött halállal, és 31 esetben jelentettek Guillain-Barre szindrómát, ami egy bénulást okozó autoimmun betegség. A rendelkezésre álló adatok alapján nem dönthetõ el, hogy az oltóanyag felelõs-e a kialakult mellékhatásokért.

  • Az arctisztítás elengedhetetlen lépés a bőr ápolásában

    Az arctisztítás elengedhetetlen lépés a bőr ápolásábanAz arctisztítás fontos, sőt elengedhetetlen lépés a bőr ápolásában: nemcsak a port, a szennyeződéseket távolítjuk el az arcunkról, de a felesleges faggyút, az elhalt hámsejteket és a baktériumokat is. Már a legegyszerűbb arctisztító módszer is sokat javíthat a bőr állapotán, látványán: a felesleges faggyú eltávolításával a kellemetlen csillogás csökkenthető, az elhalt hámsejtek nélkül pedig az arc természetesen ragyogóvá válik. Ez a két dolog felelős a pattanások, mitesszerek kialakulásáért is, így a rendszeres arctisztítással ezek súlyosságát vagy a megjelenésük gyakoriságát is csökkenthetjük.

  • A zsíros koszt átállítja a biológiai órát

    A zsíros koszt nem csak azért hizlal, mert sok kalóriát tartalmaz, hanem azért is, mert a belsõ, biológiai órát átállítva megzavarja az étkezéssel összefüggõ enzimek és hormonok mûködésének idõrendjét. Az állatkísérletes tanulmány adatait az Endocrinology szakfolyóirat idei, elsõ száma közölte.

    Az élõ szervezet saját órája szerint szabályozza mûködését: ez zavarodik meg, amikor hatvan perccel elõre vagy hátra állítjuk idõmérõ óráinkat a nyári, illetve téli idõszámításra.

  • Évtizedekkel a betegség elõtt kimutathatók neurodegeneratív elváltozások Alzheimer-kórban

    Amerikai tudósok egy csoportja bejelentette, hogy az Alzheimer-kórban szenvedõk esetében már több évtizeddel a betegség elõtt kimutathatók neurodegeneratív elváltozások, beleértve a tanulmányi eredményeket is.

    Azok a betegek, akik haláluk elõtt elbutultak, vagy a boncolás megerõsítette az Alzheimer-kór jelenlétét és az átlagnál kisebb a fejméretük, fiatal korukban jelentõsen elmaradt a tanulmányi eredményük társaikétól.

  • Új, nem hormonális módszerek az emlõrák kezelésében

    Az elmúlt 35 év során a nem-hormonális kezelési módok jeletõsen javították az elõrehaladott stádiumú emlõrákban szenvedõ nõk túlélését – olvasható egy görög tudósok által megjelentetett tanulmányban.

    A tanulmányban 128 klinikai vizsgálat összesen 26 ezer nõre vonatkozó adatait elemezték és azt találták, hogy az antraciklin protokollok, a taxán, valamint a taxán és capecitabin/gemcitabin kombináció jelentõsen csökkentette a relatív kockázatot a régebbi kemoterápiás szerekkel szemben, függetlenül attól, hogy a beteg kapott-e elõzetes kezelést.

  • Gyúrás után moss kezet!

    Vajon hány embernek jut eszébe, hogy kezet mosson a sportszerek használata elõtt és után, ha edzõterembe megy? És van-e mindenkinek rendszeresen tisztított tornaszõnyege a gyakorlatokhoz? Hányan zuhanyoznak antibakteriális szappannal vagy samponnal, és vesznek-e fel tiszta ruhát edzés után? Csak a saját törülközõjét, borotváját, szappanát, vizes palackját használja-e mindenki? Úgy lenne jó, ha valamennyi kérdésre igennel lehetne válaszolni, mert aki csak egyet is elmulaszt az óvintézkedések közül, könnyen megkaphatja a sporttermekben futótûzként terjedõ bõrfertõzések valamelyikét.

  • Tippek és trükkök orrdugulás ellen

    Tippek és trükkök orrdugulás ellenAz orrüreg megduzzadása, váladékozása, eldugulása nagyon gyakori probléma. Ha nem kezelik, súlyos szövődményei is lehetnek, de szerencsére otthon is könnyen tudunk tenni ellene. Az orrüreg gyulladása lehet akut vagy krónikus, okozhatja vírus vagy bakteriális fertőzés, allergia, a légszennyezettség, megfázás, fogproblémák, de akár gomba is. Tünetei közé tartozik az orrdugulás, orrfolyás, a nyomásérzés az arc területén, a fájdalom az arc üregeiben, illetve a szem mögött, torokfájás és általános gyengeségérzet.

  • D-vitamin, az immunrendszer aktiválója

    Kulcsszerepet játszik a D-vitamin a védekezõképesség aktiválásában - mutatták ki a Koppenhágai Egyetem kutatói a Nature Immunology címû folyóiratban megjelent tanulmányukban.

    A felfedezés magyarázatot ad arra, hogy miért kevésbé aktívak a T-limfociták (a fehérvérsejtek egy csoportja) - az immunrendszer valódi "katonái", amelyek baktériumokat és vírusokat ölnek - olyan betegségek esetén, amelyek esetében a vitamin koncentrációja a vérben viszonylag alacsony.

  • A C-vitamin a vérmérgezés új kezelési lehetõsége

    Elképzelhetõ, hogy a C-vitamin nemcsak megelõzheti a vérmérgezést, de nagy adagban, injekció formájában visszafordítani is képes a gyakran végzetes folyamatot. Kanadai kutatók egérkísérleteinek meghökkentõ eredményeit az Intensive Care Medicine közölte.

    A vérmérgezés, a szepszis világszerte a halálozások tízedik leggyakoribb oka. Becslések szerint minden percben 1400 ember élete ér véget szepszis miatt. A legkülönbözõbb baktériumok okozhatnak vérmérgezést, és testünk legkülönbözõbb részei fertõzõdhetnek.

  • Az egészségügyet a szeszadó emelése javítja a legjobban

    Az alkoholtartalmú italok magasabb jövedéki adóval sújtása, azaz egyfajta állami "áremelés" rendkívül hatékony a közegészségügy állapotának javításában - állítják kutatók egy most megjelent tanulmányban.

    Amerikai számítások szerint minden harmadik olyan halálesetért, amely megelõzhetõ lett volna, az alkoholfogyasztás a felelõs. Ugyanakkor az alkoholfogyasztási szokások megváltoztatása összetett probléma. Ha viszont az ital ára megemelkedik, a statisztikák szerint nemcsak a közegészségügy, de a közbiztonság is javul.

  • Így lehet legyõzni a stresszt!

    A stressz magyar „találmány"

    A stressz szó jelentésének kidolgozása és magának a jelenségnek úttörõ kutatása az osztrák–magyar tudós, Selye János nevéhez fûzõdik. Maga a stressz nem más, mint a szervezetnek az ingerekre adott válaszát jelölõ orvosi szakkifejezés. Jelentése nagyjából „folyamatos feszültség" vagy „tartós idegesség", amely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részérõl.

  • A C-vitamin a központi idegrendszer útján csökkentheti a magas vérnyomást?

    Olasz tudósok azt állítják, a C-vitamin a központi idegrendszer útján csökkentheti a magas vérnyomást.

    A vénásan adagolt C-vitamin csökkentette a szimpatikus idegrendszer aktivitását és az oxidatív stressz révén a magas vérnyomást is – mondta el a Pisai Egyetem kutatója.

    A szimpatikus idegrendszer a központi idegrendszer részeként a vegetatív funkciókat szabályozza, például a vérnyomást, így ennek túlzott aktivitása vérnyomásemelkedéshez, majd szervkárosodáshoz vezet.

  • A szem ereinek elváltozása kezdõdõ szívbetegség jele lehet

    A szem kis ereinek jellegzetes elváltozása jelzõje lehet a kezdõdõ szívbetegségnek - derül ki ausztrál kutatók vizsgálati eredményeibõl.

    Azok az emberek, akiknél szemideghártyájuk károsodását állapították meg, a rákövetkezõ tizenkét évben nagyobb valószínûséggel haltak meg, mint, akiknél nem találtak retinopátiát - állapították meg a Sydneyi Egyetem, a Melbourne-i Egyetem és a Szingapúri Nemzeti Egyetem kutatói. A sydneyi kutatócsoport háromezer, többségében diabéteszes ember retinájáról készült fotót tanulmányozott.