rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Idõs korban évrõl-évre nõ a szívroham kockázata

  • Egy több ezer idõs ember bevonásával végzett amerikai vizsgálat eredményei olyan változásokat tártak fel az öregedõ szívben, amelyek magyarázhatják a szív- és érrendszeri megbetegedések életkorral növekvõ kockázatát. A felmérés során készített MRI-felvételeken jól látszik, hogy az idõsödõ szív fala vastagodik, és a szívizomzat egyre lassabban húzódik össze, illetve ernyed el újra. Számos betegség elõfordulási gyakorisága nõ az életkor elõrehaladtával: a csontritkulás...

    ...a daganatos megbetegedések, a bõr öregedése és a mentális állapot sérülése mellett e betegségek közé tartoznak a szív- és érrendszeri megbetegedések is. A szívkoszorúér- megbetegedésben szenvedõ emberek 83 százaléka 65 év feletti. Bár régóta ismert, hogy az idõs emberek gyakrabban kapnak szívrohamot, mint fiatalabb társaik, ennek pontos okát mindmáig kevéssé értjük. Az okok feltárása azért nem könnyû, mert nehezen választható el egymástól az öregedõ szív szerepe és a szívbetegségek jól ismert kockázati tényezõinek, a dohányzásnak, az egészségtelen táplálkozásnak, az elégtelen testmozgásnak, illetve a stressznek a szív egészségére gyakorolt kedvezõtlen hatása. Sok idõs ember egész életében egészségtelen életmódot folytatott, így az idõs korukban bekövetkezõ szívbetegségük részben vagy egészben az életmódból következõ kockázati tényezõk hatása is lehet.

    Az amerikai Johns Hopkins Egyetem kutatói Susan Cheng vezetésével a szív felépítésében és mûködésében bekövetkezõ idõskori változásokat vizsgálták, eredményeikrõl pedig az Amerikai Szívgyógyászati Társaság minap megrendezett orlandói konferenciáján számoltak be. A vizsgálatban 5004 egészséges, 45 és 84 év közötti férfi és nõ vett részt, akik különbözõ etnikai csoportokhoz tartoztak, és a vizsgálat idõpontjáig semmilyen szív- és érrendszeri megbetegedésre utaló tüntetet nem diagnosztizáltak náluk. Mágneses rezonancián alapuló képalkotó (MRI) berendezés segítségével sorozatfelvételeket készítettek a szívükrõl, amelyek alapján részletekbe menõen meg tudták határozni a szívizomzat szerkezetét, valamint az összehúzódások és az elernyedések közben végzett mozgását (az MRI-vizsgálat során a személyt egy nagy energiájú mágneses térbe helyezik, amely megváltoztatja a szervezet bizonyos atomjainak rezgését, az elõidézett változást detektálva pedig kép alkotható a belsõ szervekrõl). Az MRI nagy elõnye más képalkotó eljárásokkal szemben, hogy jelenlegi tudásunk szerint teljesen non-invazív, vagyis semmilyen maradandó változást nem idéz elõ a vizsgált szervezetben.

    A vizsgálat eredményei szerint az életkor növekedésével évente nagyjából kettõ-öt százalékkal lassul a szívizomzat összehúzódása és elernyedése. Ezenkívül megvizsgálták azt is, hogy a szív egy összehúzódása alkalmával a szívkamrában lévõ vér hány százalékát pumpálja az erekbe (szakszóval: megmérték a szív ejekciós frakcióját). Ez az érték normális szívmûködés esetén 50-65 százalék. Elsõ látásra meglepõ eredmény lehet, hogy az ejekciós frakció évente 0,01 százalékot nõ, tehát az idõsebb emberek szíve a szívkamrájukban lévõ vér egyre nagyobb részét pumpálja az erekbe egy-egy összehúzódáskor. Ez a növekedés azonban félrevezetõ lehet, amint arra João Lima, a Johns Hopkins Egyetem a vizsgálatban közremûködõ egy másik munkatársa figyelmeztet. Az évek során ugyanis a szívkamra fala megvastagszik, így belsõ térfogata lecsökken. Emiatt a kamrában található, és így kipumpálható vérmennyiség is kevesebb, tehát, bár e vérmennyiség nagyobb hányadát pumpálja az erekbe a szív az összehúzódásokkor, a ténylegesen kipumpált vér térfogata nem biztos, hogy emelkedik.

    Sõt, a mérések szerint valójában csökken. A felvételeket elemezve a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy évente nagyjából nyolc milliliterrel kevesebb vért pumpál a szív egy dobbanáskor. A vizsgálat egy másik eredménye szerint az életkorral egyre csökken a szívizomzat tömege, annak ellenére, hogy a szívkamra fala vastagszik. A csökkent tömegû szívizomzat a szívfunkció romlását okozza. Cheng szerint mindezen változások nagy részét az okozhatja, hogy míg a fiatalabb emberek szíve igyekszik ellensúlyozni a kockázati tényezõk károsító hatását, idõsebb korban már egyre kevésbé képes erre. A kutatók várakozásai szerint eredményeik a jövõben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy idõben felismerhetõvé váljon, ha valakinek az átlagosnál gyorsabban öregszik a szíve: a korai diagnózis elõsegíthetné a hatásos kezelés mihamarabbi megkezdését, és akár a késõbbi szívbetegség megelõzését is.

    Molnár Csaba


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Leírták a HIV-fertõzésben kulcsfontosságú fehérje térszerkezetét

    Brit és amerikai kutatóknak 20 év munkájával sikerült megállapítaniuk a HIV-vírussal való fertõzõdés során alapvetõen fontos fehérje térszerkezetét, ami várhatóan a gyógyszerkutatást is felgyorsítja.

    A londoni Imperial College és az amerikai Harvard Egyetem kutatói Peter Cherepanov vezetésével több mint 40 ezer próbálkozás után sikeresen növesztettek olyan kristályt, amely lehetõvé tette számukra az integráz elnevezésû fehérje szerkezetének vizsgálatát.

  • Egy gén, amely felelõssé tehetõ a vastag- és végbélrák kialakulásáért

    Rátaláltak egy génre, amely szorosabb kapcsolatban áll a vastag- és végbélrák kialakulásával, mint azt eddig gondolták volna - derül ki egy tudományos cikkbõl. Az Egyesült Államokban a vastag- és végbélrák okozza a második legtöbb halálesetet a rákos betegségek közül.

    Ha valaki ezt a gént örökli, 50 százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki nála vastagbélrák, mint általában, amikor a betegség kockázata hat százalék körülire tehetõ - állítják a Northwestern Egyetem kutatói a Science-ben megjelent közleményben.

  • Nõni fog a vesekõvel élõk száma a globális felmelegedés hatására

    A Texasi Egyetem kutatói szerint a következõ években valószínûleg nõni fog a vesekõvel élõk száma az Egyesült Államokban.

    A vesekövek, melyek a folyadékban oldott sókból keletkeznek a húgyúti rendszerben, és hatalmas fájdalmat képesek okozni, gyakran a kiszáradás következtében fejlõdnek ki.

    Ez bekövetkezhet a nem megfelelõ mennyiségû folyadék fogyasztása, illetve a hõség által okozott megnövekedett vízvesztés miatt.

  • A túl sok folyadék legalább olyan veszélyes, mint a túl kevés

    A túl sok folyadék legalább olyan veszélyes, mint a túl kevésAz emberek jelentős része keveset iszik: márpedig a szervezet vízhiánya, a kiszáradás a vérkeringés összeomlásához vezethet. A nőket és a fiatalokat érinti jobban ez a probléma. Különösen nyáron fontos, hogy elég folyadékot fogyasszunk. Ám a túl sok víz sem jó: a megfelelő mennyiséget, a legegészségesebb formában kellene fogyasztani. Mindeddig úgy tartották a szakértők, hogy akár több mint két litert is jobb meginni naponta. Ez ugyanis testünk minden részét segíti, méregteleníti, sőt még az alakunkra is jótékony hatással van.

  • Egyre több a halláskárosult gyermek

    A gazdagabb országokban rendszeresen ellenõrzik az újszülöttek hallását, azonban a világ nagy egészségügyi szervezetei, mint a Világbank és az Unicef a szegényebb országokban nem finanszírozza ezeket a vizsgálatokat.

    A halláskárosult gyermekek száma az egész világon nõ, ezeknek a gyerekeknek rengeteg akadállyal és nehézséggel kell szembesülniük. A szerzõ szerint ha egy éves kor elõtt nem fedezik fel és nem kezelik a halláskárosodást, az súlyos és visszafordíthatatlan problémákhoz vezethet a beszéd, a tanulás, valamint a nyelvi-és kognitív fejlõdés terén.

  • A botox nem csak a ráncokat, de a boldogságérzetet is csökkenti

    A mimikai ráncok ideiglenes eltüntetésére használt Botox-injekció nem csupán az arcizmokat képes megbénítani, hanem a boldogságérzetet is jelentõsen csökkenti - állapították meg a népszerû szépészeti-beavatkozás hatásait vizsgáló szakemberek. A kutatók szerint ha nem tudunk mosolyogni, amikor boldogságot érzünk, akkor az visszahat az agyunkra és ezáltal csökken az örömérzet intenzitása is. Márpedig a mimikai ráncok elleni küzdelemben használt Botox-injekció, amely a Botulinum-toxin nevû rendkívül mérgezõ fehérjébõl készül, az arcbõrbe fecskendezve ideiglenesen megbénítja az arcizmokat.

  • Hasznos tippek a visszerek ellen

    Hasznos tippek a visszerek ellenA visszerek kialakulása nagy mértékben függ öröklött tényezőktől, így amennyiben a családban már korábban előfordult visszeres megbetegedés, fordítsunk külön gondot a megelőzésre is. A visszeres panaszok tekintetében évről-évre növekedést figyelhetünk meg. A fiatalabb korban észlelt, még könnyen kezelhető, visszafordítható kezdeti tünetek megfelelő terápia hiányában később súlyosabb formában jelentkeznek az idősebb korosztály körében. A visszerek kialakulását az öröklött hajlamon kívül nagy mértékben növeli az ülő- és állómunka (tartós egy helyben történő állás, vagy ülés), a túlsúly és a terhesség.

  • Végrehajtani a csak fejben létezõ mozdulatot

    Esni tanítják a mozgásukban korlátozott gyermekeket, s persze ennél jóval többre, a cselgáncs (dzsúdó) alapjaira is oktatják õket egy pesterzsébeti iskolában.

    Hogy miért éppen a laikusok szemében veszélyesnek tûnõ küzdõsportra képezik a speciális nevelést és ellátást igénylõ fiatalokat, s milyen eredménnyel, arról kérdeztük az edzések irányítóját, Juhász Józsefet.

  • 70 százalékkal magasabb mellrákkockázat a légi személyzet körében

    A kutatók összesen 30 tanulmányt értékeltek az egész világról ugyanebben a témában. Eszerint a légi személyzetnek 70 százalékkal magasabb mellrákkockázata van, a prostatarákra pedig a kockázat 40 százalékkal emelkedik. A több mûszakos dolgozókra – a vizsgálat súlypontja itt a nõvéreken volt – hasonló számok adódtak.

    A kutatók szerint az eddigi ismeretek szerint a magasabb kockázatoknál különösen a fényviszonyok játszottak nagy szerepet: a fény a legfontosabb „idõjelzõ” a szervezet számára és befolyásolja a melatonin termelését is.

  • Az articsóka nemcsak finom, de az emésztési problémákon is segít

    Az articsóka nemcsak finom, de az emésztési problémákon is segítA mediterrán területekről származó növényt már az ókori görögök és rómaiak is termesztették, fogyasztották, és gyógynövényként alkalmazták. Az articsóka a gazdagság és a jólét jelének számított, az ünnepségeken és lakomákon kulináris különlegességként szolgálták fel. A 15. században az angol és francia nemesség körében ínyencségnek számított, s emésztést könnyítő hatását már régen is ismerték. Az articsóka fő hatóanyaga a cinarin, ami jótékonyan hat az epeműködésre, elősegíti az epeváladék kiválasztását, ezáltal a nehéz, zsíros ételek könnyebben emészthetők lesznek.

  • A súlytöbblet árt a szívnek

    Baltimore - A kövérség jelentõsen hozzájárul ahhoz a lassú, lappangó gyulladásos folyamathoz a szívben, amely fokozza a szívelégtelenség kockázatát. Öt amerikai egyetem kutatóinak eredményeirõl az Amerikai Szivgyógyász Kollégium folyóirata számolt be.

    A MESA-tanulmányt 2000-ben indították el az Egyesült Államokban. Csaknem hétezer, 45-84 éves, egészséges felnõttet vontak be a vizsgálatba, akiknek a program kezdetén semmiféle panasza nem volt, és a vizsgálatok sem utaltak semmiféle betegségre.

  • A mandula fogyasztása kedvezõen hat a szív-, és cukorbetegségre

    A Torontoi Egyetem kutatói azt javasolják, hogy a csemegék közül ha lehet, válasszuk a mandulát, mert kedvezõ hatást gyakorol a szívbetegségre és a diabéteszre.

    Eredmények azt mutatják, hogy mandulával tompítható a nagy szénhidráttartalmú ételek vércukor-emelõ hatása - jelentette ki Dr. Kendall. A manduláról korában is tudtuk, hogy sok jó hatása van, pl. csökkenti az LDL (ún. rossz) koleszterin szintjét, és most igazolódott, hogy a vércukorszint egyensúlyban tartásában is szerepet játszhat, megelõzve olyan betegségeket mint pl. a diabétesz vagy a szívbaj.

  • Egy kis odafigyeléssel megelőzhető a csontritkulás

    Egy kis odafigyeléssel megelőzhető a csontritkulásA csontritkulás, vagy más néven oszteoporózis a csonttömeg és a csontban található mésztartalom csökkenését jelölő folyamat, amely a csontok gyengülésével és fokozott törékenységével jár. A csontszövet állománya az idő előrehaladtával változik: egészen 25-30 éves korig gyarapszik, majd szépen lassan csökkenni kezd, tömege folyamatosan fogy és gyengül. Ebből kifolyólag az idősebb korosztály számít igazán veszélyeztetettnek, azon belül is a nők, mivel a menopauzát követően az ösztrogénhiány miatt gyorsabb ütemben csökken a csonttömeg.

  • Titokzatos betegség a hasmenés hátterében

    Bár a gyomorfekélyhez és a gyomorégéshez viszonyítva még mindig ritkának számítanak, a krónikus gyulladással járó bélbetegségek az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá váltak. Ezek közé tartozik a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás, a colitis ulcerosa is, melyek krónikus hasmenéssel járnak, ráadásul változatos tüneteik és hosszú lefolyásuk miatt igen nehezen felismerhetõk. A Crohn-betegség gyakori kísérõi a nyákos-hasmenéses széklet, a huzamosabb ideig fennálló hasfájdalmak, a láz és a végbélnyílás területén gyakran képzõdõ fájdalmas sipolyok.