rss
  • Idõs korban évrõl-évre nõ a szívroham kockázata

  • Egy több ezer idõs ember bevonásával végzett amerikai vizsgálat eredményei olyan változásokat tártak fel az öregedõ szívben, amelyek magyarázhatják a szív- és érrendszeri megbetegedések életkorral növekvõ kockázatát. A felmérés során készített MRI-felvételeken jól látszik, hogy az idõsödõ szív fala vastagodik, és a szívizomzat egyre lassabban húzódik össze, illetve ernyed el újra. Számos betegség elõfordulási gyakorisága nõ az életkor elõrehaladtával: a csontritkulás...

    ...a daganatos megbetegedések, a bõr öregedése és a mentális állapot sérülése mellett e betegségek közé tartoznak a szív- és érrendszeri megbetegedések is. A szívkoszorúér- megbetegedésben szenvedõ emberek 83 százaléka 65 év feletti. Bár régóta ismert, hogy az idõs emberek gyakrabban kapnak szívrohamot, mint fiatalabb társaik, ennek pontos okát mindmáig kevéssé értjük. Az okok feltárása azért nem könnyû, mert nehezen választható el egymástól az öregedõ szív szerepe és a szívbetegségek jól ismert kockázati tényezõinek, a dohányzásnak, az egészségtelen táplálkozásnak, az elégtelen testmozgásnak, illetve a stressznek a szív egészségére gyakorolt kedvezõtlen hatása. Sok idõs ember egész életében egészségtelen életmódot folytatott, így az idõs korukban bekövetkezõ szívbetegségük részben vagy egészben az életmódból következõ kockázati tényezõk hatása is lehet.

    Az amerikai Johns Hopkins Egyetem kutatói Susan Cheng vezetésével a szív felépítésében és mûködésében bekövetkezõ idõskori változásokat vizsgálták, eredményeikrõl pedig az Amerikai Szívgyógyászati Társaság minap megrendezett orlandói konferenciáján számoltak be. A vizsgálatban 5004 egészséges, 45 és 84 év közötti férfi és nõ vett részt, akik különbözõ etnikai csoportokhoz tartoztak, és a vizsgálat idõpontjáig semmilyen szív- és érrendszeri megbetegedésre utaló tüntetet nem diagnosztizáltak náluk. Mágneses rezonancián alapuló képalkotó (MRI) berendezés segítségével sorozatfelvételeket készítettek a szívükrõl, amelyek alapján részletekbe menõen meg tudták határozni a szívizomzat szerkezetét, valamint az összehúzódások és az elernyedések közben végzett mozgását (az MRI-vizsgálat során a személyt egy nagy energiájú mágneses térbe helyezik, amely megváltoztatja a szervezet bizonyos atomjainak rezgését, az elõidézett változást detektálva pedig kép alkotható a belsõ szervekrõl). Az MRI nagy elõnye más képalkotó eljárásokkal szemben, hogy jelenlegi tudásunk szerint teljesen non-invazív, vagyis semmilyen maradandó változást nem idéz elõ a vizsgált szervezetben.

    A vizsgálat eredményei szerint az életkor növekedésével évente nagyjából kettõ-öt százalékkal lassul a szívizomzat összehúzódása és elernyedése. Ezenkívül megvizsgálták azt is, hogy a szív egy összehúzódása alkalmával a szívkamrában lévõ vér hány százalékát pumpálja az erekbe (szakszóval: megmérték a szív ejekciós frakcióját). Ez az érték normális szívmûködés esetén 50-65 százalék. Elsõ látásra meglepõ eredmény lehet, hogy az ejekciós frakció évente 0,01 százalékot nõ, tehát az idõsebb emberek szíve a szívkamrájukban lévõ vér egyre nagyobb részét pumpálja az erekbe egy-egy összehúzódáskor. Ez a növekedés azonban félrevezetõ lehet, amint arra João Lima, a Johns Hopkins Egyetem a vizsgálatban közremûködõ egy másik munkatársa figyelmeztet. Az évek során ugyanis a szívkamra fala megvastagszik, így belsõ térfogata lecsökken. Emiatt a kamrában található, és így kipumpálható vérmennyiség is kevesebb, tehát, bár e vérmennyiség nagyobb hányadát pumpálja az erekbe a szív az összehúzódásokkor, a ténylegesen kipumpált vér térfogata nem biztos, hogy emelkedik.

    Sõt, a mérések szerint valójában csökken. A felvételeket elemezve a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy évente nagyjából nyolc milliliterrel kevesebb vért pumpál a szív egy dobbanáskor. A vizsgálat egy másik eredménye szerint az életkorral egyre csökken a szívizomzat tömege, annak ellenére, hogy a szívkamra fala vastagszik. A csökkent tömegû szívizomzat a szívfunkció romlását okozza. Cheng szerint mindezen változások nagy részét az okozhatja, hogy míg a fiatalabb emberek szíve igyekszik ellensúlyozni a kockázati tényezõk károsító hatását, idõsebb korban már egyre kevésbé képes erre. A kutatók várakozásai szerint eredményeik a jövõben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy idõben felismerhetõvé váljon, ha valakinek az átlagosnál gyorsabban öregszik a szíve: a korai diagnózis elõsegíthetné a hatásos kezelés mihamarabbi megkezdését, és akár a késõbbi szívbetegség megelõzését is.

    Molnár Csaba


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Mégis életeket ment a mellrákszûrési program

    Minden egyes, a rendszeres mammográfia miatt feleslegesen kezelt nõre további két olyan nõ jut, akinek életét viszont megmenti a mellrákszûrési program - közölték szerdán kutatók tanulmányukban, mely újabb adalék a szûrés hasznáról zajló nemzetközi vitában.

    A brit kutatók szerint munkájuk - mely ellentmond némely mostanában megjelent vizsgálatnak, ám megerõsít másokat - azt bizonyítja, hogy a szûrés elõnyei meghaladják azt a hátrányt, hogy olyan tumorokat is kezelnek következtében, melyek nem okoznának problémát.

  • Gyerekekben is mind gyakoribb a vesekõ

    A veseköves roham valaha a középkorú felnõtteket sújtotta, ám a szakorvosok megfigyelése szerint mind több gyerek jelenik meg a rendelésen efféle panaszokkal. Amerikai szakértõk megfigyelései szerint régebben legfeljebb havonta találkoztak a jelenséggel, ma pedig hetenként érkezik vesegörcstõl szenvedõ gyerek a rendelésekre.

    A gyermekgyógyászok figyelmét a közelmúltban a kínai melaminnal szennyezett tejet fogyasztó gyerekek esete hívta fel a problémára.

  • Kinek milyen minõségû a spermája?

    Az elhízott férfiak spermája rosszabb minõségû, ezt megállapították!

    Barcelona - A túl zsíros étkezés nemcsak a férfiak derékbõségének árt, de ondósejtjeik minõségének is - állítják brit kutatók.

    Az már ismert tény, hogy az elhízás rontja a nõk termékenységét, egy új skóciai vizsgálat azonban azt mutatja, hogy ez érvényes a férfiakra is.

  • A botox nem csak a ráncokat, de a boldogságérzetet is csökkenti

    A mimikai ráncok ideiglenes eltüntetésére használt Botox-injekció nem csupán az arcizmokat képes megbénítani, hanem a boldogságérzetet is jelentõsen csökkenti - állapították meg a népszerû szépészeti-beavatkozás hatásait vizsgáló szakemberek. A kutatók szerint ha nem tudunk mosolyogni, amikor boldogságot érzünk, akkor az visszahat az agyunkra és ezáltal csökken az örömérzet intenzitása is. Márpedig a mimikai ráncok elleni küzdelemben használt Botox-injekció, amely a Botulinum-toxin nevû rendkívül mérgezõ fehérjébõl készül, az arcbõrbe fecskendezve ideiglenesen megbénítja az arcizmokat.

  • Szívrohamot okozhat a focimeccs nézése

    Ha a szurkoló kedvenc csapatának fontos mérkõzését figyeli, akár a helyszínen, akár a tévé képernyõjén keresztül, lényegesen nagyobb esélye van arra, hogy szívinfarktust kapjon, mint ha békésen horgászva a vízparton ülne. Német kutatók korábban már közölt vizsgálatának folytatása az Amerikai Szívgyógyászok Kollégiumának folyóiratában jelent meg. A nagyfokú izgalom, a fokozott stressz olyan lelkiállapotot teremthet, hogy olyanok esetében, akiknek egyébként is nagy esélye volna a szívrohamra, a focimeccs eseményeinek követése ugrásszerûen növeli annak kockázatát, hogy az infarktus azokban az órákban következik be, amikor a pályán pattog a labda.

  • Felére csökkenthetõ a nõk a korai halálozásának kockázata?

    Felére csökkenthetik a nõk a korai halálozás kockázatát, ha olyan egészségesebb életmódot választanak, amelyet brit kutatók javasolnak nagyszabású tanulmányukban.

    A dohányzás kerülésével, rendszeres testedzéssel, egészséges táplálkozással és a testsúly kordában tartásával elkerülhetõ a krónikus betegségek miatti korai halálozás 55 százaléka - állítja a British Medical Journal címû folyóiratban megjelent publikáció, amely közel 80 ezer, 34-59 év közötti nõ 24 esztendõn át történõ rendszeres megfigyelése alapján készült.

  • Az immunrendszer felpörgetésével állítják meg az agydaganatot

    Bár még csak kísérleti stádiumban van az a vakcina, amely az immunrendszer felpörgetésével képes megállítani az agytumor fejlõdését, a kutatók szerint mégis ígéretesnek tûnik.

    A szer a daganat leghalálosabb formáját, a glioblasztómát képes szinten tartani.

    A glioblasztóma a leghalálosabb agydaganat, amely a diagnózis után 12–14 hónappal végez az betegekkel.

  • A férfias kopaszodás oka

    London - Génkutatók két olyan genetikai változatot találtak, amelyek együttesen hétszeresére növelik a férfias kopaszodás kockázatát. Eredményüket a Nature Genetics címû brit online szakfolyóiratban közölték.

    Az 1125 európai származású férfi részvételével lefolytatott tanulmány a 20-as kromoszóma p11-es jelû nyúlványán elhelyezkedõ két génvariánst vizsgálta. A kaukázusi férfiak közül minden hetediknél találhatók meg ezek a génváltozatok.

  • A rendszeres kávéfogyasztás megvéd a felnõttkori cukorbetegségtõl?

    A rendszeres kávé- vagy a feketetea-fogyasztás bizonyos mértékben megvéd a felnõttkori cukorbetegségtõl, míg a zöld teának ilyen jótékony hatását nem észlelték. A kávékedvelõk számára biztató vizsgálati eredményt az American Journal of Clinical Nutrition októberi száma közölte.

    A világ számos részében foglalkoztak azzal, hogy az utolsó évtizedben mind gyakoribb cukorbetegség kialakulását miként lehetne csökkenteni. A skandináv országokban több tanulmány igazolta, hogy a rendszeres kávézás gátolja a cukorbaj kialakulását.

  • Tanulmány: ártanak a szívnek a feldolgozott húsok

    Jelentõsen növeli a szívbetegségek kockázatát, ha valaki rendszeresen eszik sonkát, virslit, szalámit és más feldolgozott húsokat - állapították meg amerikai kutatók.

    A Circulation címû szakfolyóiratban hétfõn közzétett tanulmány szerint a feldolgozott húsok fogyasztása 42 százalékkal növelheti a szívbetegségek és 19 százalékkal a 2-es típusú, felnõttkori diabétesz kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor a kutatók nem tapasztaltak ezekre a betegségekre emelkedett kockázatot azoknál, akik feldolgozás nélkül fogyasztottak vörös húsokat, például marha-, sertés- vagy birkahúst.

  • Kamillateával a cukorbetegség ellen?!

    A walesi-japán kutatócsoport az eredmények láttán azt mondta: érdemes megfontolni, hogy a jövõben olyan kamilla alapú gyógyszereket kísérletezzen ki, amelyekkel kezelhetõ a cukorbetegség. A brit cukorbetegséget kutató csoport vezetõje szkeptikus. A kamillát õsidõk óta használják a kifáradt idegek csillapítására, emellett nyugodt alvást is biztosít. A kutatók egy most elkészült tanulmányban arra mutattak rá, hogy a kamillatea csökkenti a vércukor szintet, továbbá segít megelõzni a cukorbetegség miatt kialakuló betegségek – mint például a vakság, a vese-rendellenességek, valamint az ideg- és keringési rendellenességek – kialakulását.

  • A kialvatlanság hatása a szervezetre

    A napi stressz, az idõjárás változásai, vagy egy késõ esti, nehéz vacsora is okozhat álmatlan éjszakákat. Ha ez az állapot tartósan fennáll, a kóros kialvatlanság súlyos problémákat idéz elõ a beteg életében. A legóvatosabb becslések szerint is a népesség minimum egyharmada szenved álmatlanságban, de bizonyos vizsgálatok a népesség 65-66 százalékát találták érintettnek. Az álmatlanság, vagy más néven inszomnia lényege, hogy az alvás nem felel meg alapvetõ funkciójának, folyamata megzavart, tartama megrövidült, s nem vezet a szellemi-fizikai készenléti állapot megújulásához.

  • A felnõttkori elhízás csecsemõkorban kezdõdik

    Boston - A felnõttkori kövérség kritikus idõszakát az élet elsõ hónapjai jelentik. A meglepõ és sokak számára lehangoló tudományos tanulmányt az American Journal of Clinical Nutrition folyóirat közölte.

    Számos kutatócsoport foglalkozik az elhízás, a kövérség kérdéseivel, mert a súlytöbblet a világszerte legtöbb halált okozó szív- és érbetegségek egyik fontos kockázati tényezõje.

  • A túlóra árt a szívnek

    A napi tíz-tizenkét órát dolgozó alkalmazottaknak hatvan százalékkal nagyobb az esélyük arra, hogy valamilyen szívbetegséget kapnak - állapították meg szakemberek egy csaknem 25 éven át tartó kutatás eredményeképpen. A Mika Kivimäki és Marianna Virtanen finn kutatók vezetése alatt végzett Whitehall II nevû hosszú távú tanulmányban több mint hatezer vizsgált személy adataiból azt a következtetést vonták le, hogy azoknál, akik napi három-négy túlórát dolgoznak le, nagyobb arányban jelentkeznek a szívkoszorúér betegségei.