rss
  • Életmódváltoztatással a rák ellen

  • Egészséges étrend, rendszeres testmozgás és stresszcsökkentés jótékonyan befolyásolja a rák ellen szerepet játszó géneket, gátolja a rákot elõidézõ gének mûködését. - állítják ezt a legújabb vizsgálatok eredményei.
    A vizsgálatban 30 korai stádiumú prosztatarákos férfi szerepelt. Átlagos életkoruk 62,3 év, a rákra jellemzõ fehérje (biomarker), az ún. prosztataspecifikus antigén (PSA) átlagos szintje 4,8 ng/ml.
    A rák súlyosságát jelzõ másik pontszám, a Gleason-pont átlaga 6 volt.

    Eredetileg minden résztvevõ visszautasította az azonnali mûtétet, hormonkezelést vagy sugárkezelést, és azt választották, hogy rendszeresen ellenõriztetik állapotukat, hogy még mindig lassan növekszik-e a daganatuk.

    Háromnapos kórházi tartózkodással kezdõdött az életmódváltoztatás, majd hetente telefonos konzultációk és egyórás csoportos megbeszélések folytatódtak. Minden résztvevõ számára biztosították a speciális étrendhez szükséges összes ételt. Szigorú vegán (növényi alapú) diétát kellett követni, és a kalóriák mindössze 10 százaléka származhatott zsírból. Heti hat napon napi 30 percet sétáltak, és minden nap egy órás stresszcsökkentõ gyakorlatot végeztek. Fõ szerepet kapott a jóga, légzõgyakorlat, meditáció, vagy más relaxációs technika is.

    A kutatók összehasonlították az életmódváltoztatás elõtti és a három hónappal késõbbi génkifejezõdést. Több mint 500 gén esetében találtak pozitív változást, állítja Dean Ornish professzor, a kutatás vezetõje. „Azt hittük, hogy a fiatalabb betegeknél jelentõsebb változást hoz az életmód gyökeres megváltoztatása, ám sem a kor, sem a betegség súlyossága nem befolyásolta annyira a génkifejezõdést, mint az életmódváltoztatás mértéke” – nyilatkozta a professzor. Vagyis minél egészségesebben élünk, annál többet tettünk a génjeinkért is. Ezek az eredmények rácáfolnak a hagyományos szemléletmódra, mely szerint a génjeink már elõre eldöntötték sorsunkat. Úgy tûnik, igenis tehetünk azért, hogy a jó géneket bekapcsoljuk, a rosszakat pedig lecsendesítsük.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Korai és gyors kezelés segíthet a hepatitis-C elleni küzdelemben

    Azok a betegek, akik idejekorán, még a fertõzést követõ elsõ hónapban részesülnek a hepatitis-C elleni kezelésben, azok gyors, többfunkciós immunválaszt építenek ki a HCV ellen, hasonlóan ahhoz, mint amikor a fertõzés spontán eltûnik.

    A kísérlet során egy csoport intravénás droghasználót követtek nyomon, akik a HCV-fertõzésnek fokozottan ki vannak téve. Azt találták, hogy a korai kezelés gyors immunválaszt eredményez, melyet a többszörös, egyidejû antivírus-mediátorok termelése jellemez.

  • Személyre szabott kezelést keresnek az elõrehaladott prosztatarákra

    Washington - Amerikai kutatók személyre szabott módszert fejlesztenek ki elõrehaladott prosztataráktól szenvedõ férfiak számára - számoltak be róla a Journal of Clinical Oncology címû szaklap ehavi számában.

    Az új módszer olyan páciensek kezelésére hivatott, akiknél a daganat továbbterjedt a csontokra, valamint a szervezet más részeire is, és a betegség lassítását célzó hormonkezelések hatástalannak bizonyultak.

  • Az agymûködés megértése vezethet el az idegrendszeri betegségek gyógyításához

    Budapest - Az agymûködés egyre pontosabb megértése vezethet el az idegrendszeri betegségek megelõzéséhez és gyógyításához - hangzott el pénteken a Magyar Idegtudományi Társaság konferenciája keretében megrendezett Brain Awareness Programon (Agyi tudatosság program).

    Mint Freund Tamás akadémikus, a konferencia elnöke rámutatott, az emberi agy nem a mai információs környezet kezelésére evolválódott.

  • Magas vérnyomás és a szellemi képességek hanyatlása idõs korban

    A magas vérnyomás hatásos kezelése megmenthet a gondolkodás gyors romlásától sok idõs embert, akinek döntési képessége már csökkent. Kanadai kutatók vizsgálatának eredményeit az Archives of Neurology közölte. A magas vérnyomás az erek károsodása következtében a szellemi képességek fokozatos leépüléséhez vezet. Nem mindegy azonban, hogy az agymûködés milyen feladatai károsodnak elõbb: kanadai kutatók ezt a kérdést kivánták tisztázni. Shamram Oveisgharan és Vladimir Hachinski öt éven keresztül 990, átlag 83 éves embert vizsgált rendszeresen.

  • A vitamintabletták nem elõzik meg a szívbetegségeket

    Washington - Sem a C-vitamin, sem az E-vitamin nem csökkenti étrend-kiegészítõként szedve a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, beleértve a szívrohamot és a szélütést is - állítják tanulmányukban amerikai kutatók.

    A vitamin-étrendkiegészítõk hatását vizsgáló tanulmányban összesen 14 641 orvos vett részt, valamennyien ötven év fölötti férfiak, akik átlagéletkora 64 év volt. A tesztalanyok nyolc éven át C-vitamint, E-vitamint, mindkettõt vagy placebót szedtek.

  • Agyvérzés után három óra marad a túlélésre

    Ha nem indul értünk mentõ már az elsõ tünetek jelentkezésekor, s visz idõben egy speciális kezelést biztosító stroke-központba, az súlyos, maradandó károsodáshoz, az esetek 20 százalékában pedig halálhoz vezet.

    A legfontosabb, a tünetek felismerése, amelyek lehetnek: gyengeség, bénulás, érzéketlenség, zsibbadás, bizsergés, szokatlan érzékelés valamelyik végtagunkban vagy testünk egyik oldalán, látászavar, kettõs látás, „elkent” beszéd, beszédképtelenség, bizonytalanságérzés, egyensúlyvesztés, a testrészek felismerésének képtelensége,nyelészavar, szédülés.

  • Takarékoskodó génjeinktõl hízunk?

    Genetikusok szerint azon gének miatt hízunk, melyek valaha lehetõvé tették, hogy túléljük a kiszámíthatatlan éhezést. A többletsúly, a cukorbetegség és a gének közötti összefüggés vizsgálatára az Egyesült Államokban tovább folytatódik a pima indiánokon 15 éve elkezdett kutatás.

    Azok az õseink maradtak életben, akik képesek voltak átvészelni az éhíséget, azaz a bõség idejébõl annyi kalóriatartalékot felhalmozni, amennyivel kihúzták, míg megint ételhez jutottak.A szakemberek ezeket a géneket takarékoskodó génnek hívják. Az ínséget túlélõk aztán ezt örökítették utódaiknak.

  • Korai kezelés esetén hatékony a genitális herpesz terápiája

    New York - A genitális herpesz kezelését többnyire akkor kezdik meg, amikor már kialakult a betegség "visszatérõ" jellege; egy új kutatás szerint azonban abban az esetben, ha a terápiát a diagnózis felállítása után azonnal megkezdik, nagyobb eséllyel lehet megakadályozni a kór kiújulását.

    A herpesz genitális a nemi szervek, a végbélnyílás körüli bõr és a környezõ területek nemi úton terjedõ betegsége, amelyet a herpesz szimplex vírus okoz.

  • Az oxitocin nevû hormonnal javítható az emberek szociális magatartása?

    Az oxitocin hormon szintjének növekedésével bizonyítottan javítható az emberek szociális magatartása, az anyag ugyanis nagy szerepet kap az agyunkban található stresszhormonok lebontásában - állapítja meg a Zürichi Egyetem egyik friss tanulmánya.

    A vizsgálódások során összesen negyvenhét 20 és 50 év közötti pár vitatkozási szokásait elemezte egy svájci tudóscsoport - számol be a kutatásról a "Biological Psychiatry" címû tudományos szaklap.

  • C-vitamin szedése a megfázás megelõzésére csupán idõpocséklás?

    Ausztrál és finn tudósok az elmúlt húsz év 30 különbözõ tudományos kutatása alapján megállapították, hogy a napi C-vitamin szedése a megfázás megelõzésére csupán idõpocséklás.

    A szakemberek által áttekintett kutatásokba összesen 11,000 ember vontak be. Közülük azoknál, akik naponta 200 mg C-vitamint szedtek, szinte ugyanannyi megfázás fordult elõ mint azoknál, akik nem szedtek. Ráadásul a vitaminnak nincs valódi hatása a megfázás idõtartamára és súlyosságára sem.

  • 5 szál cigarettával egyezik meg egy joint károsító hatása

    A hosszútávú marihuána szívás jelentõs mértékben rontja a tüdõfunkciót – állapította meg egy új-zélandi kutatócsoport. Egy marihuánás cigaretta akár öt hagyományos ciginyi károsodást képes okozni. Dr. Richard Beasley a wellingtoni Orvosi Kutató Központtól állítja, hogy a rendszeres kannabisz használat asztmát, valamint krónikus bronchitist (hörghurutot) okozhat. Véleménye szerint a dohányzás elleni harcot ki kell terjeszteni a kannabisz szívásra is.

  • Egy fehérje lehet a kulcs a bélbetegségek gyógyításához

    Gyógyszerek vagy megfelelõ étrend elõsegítheti egy olyan fehérje termelõdését, amely helyreállítja a szervezet természetes védekezõképességét az emésztõrendszeri fertõzésekkel szemben, ezzel új kezelési lehetõséget kínál a ma még gyógyíthatatlan bélbetegségekre, például a Crohn-betegségre - közölték európai kutatók. A franciaországi Lille-ben található Pasteur Intézet munkatársainak vezetésével zajlott az a kutatás, amelyben megállapították, hogy a PPAR-gamma jelû fehérje alacsony szintje csökkenti a páciensek védekezõképességét az emésztõrendszeri fertõzésekkel szemben.

  • A migréntõl szenvedõ nõknél kisebb valószínûséggel alakul ki emlõrák?

    A migréntõl szenvedõ nõknél kisebb valószínûséggel alakul ki emlõrák - derül ki egy friss tanulmányból. Amerikai kutatók a hormonszintek ingadozásában látják az okot.

    A migrén jelentkezése összefügg a hormonszintek változásával, az emlõdaganatok egy része pedig erõteljesebben növekszik ösztrogén hatására. A migrénes nõknek alacsonyabb lehet az átlagos ösztrogénszintje, ez nyújthat bizonyos védelmet a mellrákkal szemben - véli Christopher Li kutatásvezetõ, a seattle-i Fred Hutchinson rákkutató központ munkatársa.

  • A C-vitamin a központi idegrendszer útján csökkentheti a magas vérnyomást?

    Olasz tudósok azt állítják, a C-vitamin a központi idegrendszer útján csökkentheti a magas vérnyomást.

    A vénásan adagolt C-vitamin csökkentette a szimpatikus idegrendszer aktivitását és az oxidatív stressz révén a magas vérnyomást is – mondta el a Pisai Egyetem kutatója.

    A szimpatikus idegrendszer a központi idegrendszer részeként a vegetatív funkciókat szabályozza, például a vérnyomást, így ennek túlzott aktivitása vérnyomásemelkedéshez, majd szervkárosodáshoz vezet.