Jobb az agy vérellátása, jobban tágulnak az agyi erei azoknak az idõsödõ embereknek, akik rendszeresen mozognak, mint azon kortársaiké, akik lustábbak. A legkorszerûbb vizsgáló eljárással végzett tanulmány eredményeit egy nemzetközi tudományos ülésen ismertették amerikai kutatók.
Az orvosi diagnosztikában óriási változást hozott a röntgensugár fölfedezése, kiváltképp akkor, amikor az erekbe fecskendezett, röntgenárnyékot adó anyaggal sikerült megoldani az érfestést is, láthatóvá téve az ereket.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
J. Keith Smith és munkatársai azt vizsgálták mágneses rezonanciával, hogy a rendszeres testmozgás befolyásolja-e az agyat, az emberi agy érrendszerét. Ez volt az elsõ olyan tanulmány, melyben összehasonlították olyan korosodó emberek agyát, akik éveken keresztül rendszeresen mozogtak, azokéval, akik ezt nem tették.
A kutatók vizsgálatukba bevontak 12 önként jelentkezõ, 60-75 éves embert, akik közül hat az utolsó tíz esztendõben hetenként legalább három órányi aerob terhelést végzett, a másik hat személy pedig bizonyosan kevesebbet mozgott, mint hetenként egy óra. Valamennyi résztvevõnek olyan mágneses rezonancia vizsgálatot végeztek, mely kimutatta, hogy milyen az agyszövet vérellátása és milyenek az agyban található erek.
Észak-Karolinában a Chapel Hill Egyetem kutatói kidolgoztak egy háromdimenziós módszert, mellyel az agy vérellátását térbelileg sikerült ábrázolni, s ezzel láthatóvá tették az erek lefutását és tágasságát. Így összehasonlíthatták az aktív életet élõ és a kényelmes, keveset mozgó felnõttek agyának vérellátási jellegzetességeit.
Az eredmények egyértelmûen azt bizonyították, hogy a rendszeresen mozgó, aktív idõs emberek agyában lényegesen több ér mûködik és ezek több vért szállítanak az agyszövethez, mint mozgásszegény társaik koponyájában.
A kutatók hangsúlyozták, hogy korábbi vizsgálatok tanúsága szerint a mindennapi élet részeként végzett mozgásgyakorlatok, a gyaloglás és a séta csökkentették az idõs emberek gondolkodásának romlását, a szellemi mûködés leépülését. Ebben a kedvezõ hatásban szerepe lehet az agyi vérkeringés élénkebb mûködésének is.