rss
adó 1 százalék, adóbevallás adószám, 1ado, alapítvány, egyesület, adó1százalék
  • Életet menthet a fogmosás?

  • Dr. Gary Bouloux szájsebész épp egy bölcsességfog eltávolítására készült egy fogóval, mely úgy néz ki mint egy ezüst harapófogó. "Minden rendben" - nyugtatja betegét, majd hangos reccsenés kíséretében eltávolítja a hölgy ínyébõl a fehér õrlõfogat. "Erõsek a csontjai." - mondja a szótlan betegnek - "Sosem lesz combnyaktörése." Ráadásul valószínûleg megmenekül a szívbetegségektõl is.

    Elméletben az ínybetegség miatt tönkrement fog kihúzásával csökkentették a szájüregben levõ gyulladt és fertõzött területeket, mely az egész test gyulladásos állapotát is csökkenti, így kevésbé áll fenn a szívbetegség kialakulásának kockázata - mondta Bouloux, az atlantai Emory Egyetem adjunktusa.

    Az orvosok már évek óta tudják, hogy az ínybetegségek kapcsolatban állnak a szívbetegségekkel, már csak a háttérben rejlõ okok tekintetében kell megegyezniük.

    A szívbetegeknél gyakran sokféle kockázati faktor is jelen van, mint pl. a magas koleszterinszint és a helytelen táplálkozás, így szinte lehetetlen megállapítani a rossz fogakat, mint kiváltó okot. A szívbetegség a nemzet elsõ számú gyilkosa. 2004-ben 450 000 életet követelt, az Amerikai Szív Szövetség szerint.

    Habár nem ismeretes, a halálesetek közül mennyi írható az ínybetegségek számlájára, az Emory Egyetem szájpatológusa, Dr. Dwight Weathers feltételezése szerint ez a szám igen magas lehet. "Ha azt vesszük, hogy a 65 év felettiek 85 %-ának, illetve a fiatalabb korosztály felének van valamilyen szájüregi betegsége, akkor valószínûleg elég sokaknál állhat fenn ez a helyzet."

    A rossz fog annyira elterjedt jelenség, hogy a fogbetegségek megszüntetésével megmenthetõ életek száma több százezerre is rúghat - mondta Dr. Steven Offenbacher, az Észak-Karolinai Egyetem kutató professzora. A szívbetegségek és fogproblémák közti összefüggés hátterében valószínûleg a testben keletkezõ nagyérzékenységû C-reaktív (hs-CRP) protein áll.

    Az akut ínybetegség megemeli a vérben a hs-CRP szintjét, mely a sérülések vagy fertõzések miatti gyulladásokra adott természetes válaszreakció. Az Amerikai Szív Szövetség szerint a hs-CRP jelezheti a szívbetegségek kockázatának növekedését. "Számos bizonyíték van arra, hogy a gyulladás egy bujkáló gyilkos." - mondta Offenbacher, aki már 15 éve kutatja a szívbetegségek és ínybetegségek kapcsolatát.

    Dr. Michael Kowolik, aki az ínybetegségeket, a gyulladásokat és a hs-CRP-t kutatja az Indianai Egyetemen, arra figyelmeztet, hogy "ha úgy hisszük, hogy egészséges a szájüregünk, még lehet, hogy kockázatnak vagyunk kitéve. Lehetséges, hogy sok ember halt meg szívbetegségben rossz fogai miatt, és még csak nem is tudtak róla."

    Az ínybetegség mindenféle különösebb jel nélkül is támadhat az Amerikai Fogászati Szövetség szerint, akik a megelõzésre a megfelelõ étrendet, a fogmosást, a fogselyem használatát és a rendszeres fogászati ellenõrzést javasolják.

    Az orvostársadalomban heves viták tárgyát képezi az, hogy a hs-CRP egyszerûen csak a veszélyt jelzi, vagy konkrét kockázati tényezõ, mondta az Emory kardiológusa, Dr. Arshed Quyyumi.

    A kutatások megállapították, hogy a hs-CRP egy kockázati tényezõ a szívbetegségek esetén, csakúgy, mint a dohányzás, a magas koleszterinszint és az elhízás. Az állatkísérletek során kivehetõ volt, hogy a sejteket közvetlenül is károsítja a hs-CRP, mondta Quyyumi. Hogy többet tudhassanak meg a két betegség kapcsolatáról, ahhoz egy kiterjedt, 5-10 éves tanulmányra van szükség, több tízezer ember bevonásával. Csak azután jelenthetik ki az orvosok, hogy a jobb fogakkal megelõzhetõ a szívbetegség. A résztvevõket nagyon gondosan kellene megválogatni, hogy a kockázati faktoraik alapján több kontrollcsoportba lehessen õket osztani. "A rossz fogú embereknek is lehet más kockázati tényezõjük, mint mondjuk a dohányzás vagy a túlsúly." Offenbacher szerint a jövõben a fogászati kutatóknak és a kardiológusoknak szorosabban kell együttmûködniük. "Nemzeti szinten a legjobb, amit elérhetünk, hogy a fogászati felfedezéseket integrálják a kardiológiai tanulmányokba."

    A hs-CRP-n kívül a tudósok a szájban levõ baktériumokat is a két betegség közötti lehetséges kapocsnak tekintik. A dublini Ír Királyi Sebészkollégium kutatói épp egy gyógyszer kifejlesztésén dolgoznak, mely azon az elven alapul, hogy a vérzõ ínybõl a vérkeringésbe kerülõ baktériumok megtámadják a szívet. A projekt vezetõje, Dr. Steve Kerrigan elmondta, hogy a gyógyszer blokkolná a proteineket, melyek megengedik, hogy a baktériumok megtapadjanak a sejteken. Ezek a csomók blokkolják a szívbe jutó vér útját, így nõ az infarktus kockázata. "Reméljük, hogy öt éven belül rendelkezésre áll majd a gyógyszer." - jelentette ki Kerrigan, aki azt is elmondta, hogy a projektje 1 millió font támogatást kapott az Ír Egészségügyi Kutatási Bizottságtól, valamint a Brit Kutatási Alaptól.

    A feltevés, mely szerint a szájüregi baktériumok veszélyeztetik a szívet, még intenzív orvosi viták tárgyát képezi. Bouloux szerint nem kétséges, hogy a beteg fogak eltávolítása során baktériumok kerülnek a véráramba. Viszont nincs bizonyíték arra, hogy ez bármilyen összefüggésben lenne a szívbetegséggel vagy az agyvérzéssel. Kerrigan is elismeri, hogy több kutatás is szükséges. "Hatalmas összegeket fektetnének ebbe a területbe, ha kiderülni, hogy közvetlen összefüggés van a szájüregi baktériumok és a szívbetegségek között."


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Az aktív és passzív dohányzás is károsítja a memóriát

    A dohányosokkal együtt élõ, vagy velük sok idõt eltöltõ embereknél károsodhat a memória - derült ki a Northumbria Egyetem drog-és alkoholfüggõséget kutató csoportjának tanulmányából. Eddig is sok kutatás világított már rá a passzív dohányzás káros hatásaira, a legújabb eredmények szerint azonban bõvülhet a lista: a a cigarettafüst másodlagos belégzése ronthatja a mindennapi kognitív funkciókat is, mivel károsíthatja az emlékezetet. A csoport két kutatója, Dr. Tom Heffernan és Dr. Terence O'Neil arra voltak kíváncsiak, hogyan hat a dohányfüst az emberek kognitív funkcióira, ezért három csoportot figyeltek meg.

  • Tanulmány: ártanak a szívnek a feldolgozott húsok

    Jelentõsen növeli a szívbetegségek kockázatát, ha valaki rendszeresen eszik sonkát, virslit, szalámit és más feldolgozott húsokat - állapították meg amerikai kutatók.

    A Circulation címû szakfolyóiratban hétfõn közzétett tanulmány szerint a feldolgozott húsok fogyasztása 42 százalékkal növelheti a szívbetegségek és 19 százalékkal a 2-es típusú, felnõttkori diabétesz kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor a kutatók nem tapasztaltak ezekre a betegségekre emelkedett kockázatot azoknál, akik feldolgozás nélkül fogyasztottak vörös húsokat, például marha-, sertés- vagy birkahúst.

  • A szívgyógyszer csökkenti a csonttörést

    Memphis - A szívelégtelenség kezelésére használatos egyik készítményt, a spironolaktont szedõ betegek között lényegesen ritkább a csonttörés, mint a gyógyszerrel nem kezelt szívbetegek csoportjában. A vizsgálat eredményeit a szívgyógyászat vezetõ folyóirata, az Amerikai Szívgyógyászok Kollégiumának lapja közölte. Elõfordul, hogy valamilyen betegség gyógyítására sikeresen alkalmazott készítmény szedését azért kell abbahagyni, mert mellékhatás lép fel. Most olyan mellékhatásról számolt be a szaksajtó, mely nem hátrányos, hanem igen kedvezõ eredménnyel jár.

  • Ezek a tavaszi tompultság okai

    Ezek a tavaszi tompultság okaiA nem megfelelő táplálkozás, a túl kevés alvás és a változékony, egyre melegebb időjárás mind hozzájárulhat a tavasz érkezésével elhatalmasodó tompultság érzéséhez. 1. Túl kevés alvás: A napközbeni fáradtságot sokszor egyszerűen a túl rövid éjszakai alvásidő okozza. Az alváshiány miatt nappal levertnek, kimerültnek érezhetjük magunkat. Az alvás specialista véleménye: A felnőttek számára szükséges alvásmennyiség minimum napi 7 óra. A jól összeállított napirend segíthet abban, hogy este időben ágyba kerüljünk és kipihenten ébredjünk.

  • A rendszeres sport csökkenti a csonttörés kockázatát

    A rendszeres sport csökkenti a csonttörés kockázatátA fiatalkori rendszeres testmozgás segíthet csökkenteni az öregkori csonttörés kockázatát. \"Eredményeink szerint a gyermekkori rendszeres testmozgás összefüggésben lehet a későbbi csonttörés alacsonyabb kockázatával, méghozzá annak a csúcscsonttömegben bekövetkező növekedésnek köszönhetően, amely a rendszeres fizikai aktivitást végző, fejlődésben lévő fiataloknál figyelhető meg\" - mondta a tanulmány vezető szerzője, Bjorn Rosengren, a malmői Skane Egyetemi Kórház munkatársa. A tanulmány 7 és 9 éves kor között gyerekeket vont be a megfigyelésbe.

  • Van védelem a méhnyakrák ellen?

    Az amerikai gyógyszer-engedélyezési hatóság a nõi egészségvédelem nagy lépésének értékelte és elsõként engedélyezte azt a méhnyakrák elleni oltóanyagot, amely megoldást jelenthet a világon évente 290 000 nõt érintõ betegség ellen. Az Amerikai Rák Társaság közlése szerint elkészült a humán papillomavírus (HPV) által okozott szinte valamennyi méhnyakrák-fajtának kialakulását megelõzõ oltóanyag. Az egyik amerikai gyógyszercég által kifejlesztett készítmény mûködésbe lépteti az immunrendszert a humán papilloma vírussal szemben. A szert 9 és 26 éves kor között kaphatják meg a veszélyeztetett nõk.

  • Nincs még használható mûmáj, kevés a donor

    Túl kevés a donor az akut vagy krónikus májgyengeségben vagy karcinómában szenvedõ betegek májának transzplantációjához. Ugyanakkor a harminc éve tartó kutatások sem járnak sikerrel abban, hogy a beteg máj munkájának gépi megerõsítésére vagy a szerv pótlására megfelelõ módszert találjanak a tudósok. Az eddig kifejlesztett szerkezeteknek többnyire nem volt pozitív hatásuk az emberi szervezetre - jelentette ki Andrew Burroughs brit kutató a nyolcezer meghívott részvételével zajló Európai Májkonferencia (EASL) alkalmából tartott sajtótájékoztatón Bécsben.

  • Állandó szexuális izgatottságot okoz egy eddig nem ismert betegség

    A ritka és rejtélyes betegség, a folyamatos szexuális izgatottság szindróma (PSAS) érintettjei folyamatosan úgy érzik, mintha az orgazmus közelében járnának, és egy apróbb inger is elég, hogy a csúcsra jussanak, bárhol bármikor.

    Az orvosi szakirodalomban 2001 óta számon tartott betegség, melyrõl eddig mindössze 22 esetleírás készült, egyik fontos tulajdonsága, hogy a szexuális kontaktus nemhogy enyhíti, de súlyosbítja a tüneteket. A betegségrõl készült eddigi felmérésben a z Utrecht Egyetem és a hágai HagaHospital munkatársai 18, a betegségbe szenvedõ nõket vizsgálatoknak vetettek alá.

  • Jobb, ha lassan dobog a szív

    Az élõvilág sok tagjára érvényes, hogy várható életkoruk összefügg a pulzusszámmal: az él tovább, amelyiknek a szíve lassabban mûködik. Az ember ugyan ilyen szempontból kivétel, de bizonyos helyzetekben, betegségekben elõnyös, ha a szívmûködés lassítható. Már léteznek gyógyszerek, melyek kedvezõ hatásának ez a titka - hangzott el az Európai Kardiológusok Társaságának idei kongresszusán Stockholmban.

    Egy amerikai kutató, H.J. Levine 1997-ben matematikai összefüggéssel igazolta: az emlõsök élethosszúságát az szabja meg, hogy milyen gyors a szívmûködésük.

  • Így őrizhetjük meg bőrünk üdeségét

    Így őrizhetjük meg bőrünk üdeségétA különböző fiatalító kozmetikai beavatkozások és arcápolók mellett azonban gyakran elfelejtkezünk arról, hogy már egy kis odafigyeléssel is sokat tehetnénk azért, hogy bőrünk üdeségét megőrizzük. Ehhez nélkülözhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadék fogyasztás. Egy nap folyamán a lélegzettel, izzadás során és a vizelettel is jelentős mennyiségű –2-3 liter- folyadékot veszítünk. Különösen nyári melegben, ha a vízvesztés nagy, de az utánpótlás elmarad, a vér és a többi szövet víztartalma csökken.

  • A halolaj a szájüreg betegségeit is gyógyítja

    Egy új vizsgálat szerint, amelynek eredményeit a Molecular Oral Microbiology közölte, a halak húsában található omega-3 zsírsavak az ínygyulladás és hasonló, szájüregi folyamatok megelõzése szempontjából is fontosak. Ezekrõl a természetes anyagokról már számos vizsgálat bizonyította, hogy jelentõs szerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek, illetve rosszindulatú daganatok megelõzésében. Különbözõ módszerekkel végzett tanulmányok jelezték, hogy az omega-3 zsírsavakra az emberi szervezetnek alapvetõ szüksége van.

  • Mágneses impulzusokkal átmenetileg megváltoztatható, hogy melyik kezünket preferáljuk

    Az agyra irányított mágneses impulzusokkal átmenetileg megváltoztatható, hogy melyik kezünket részesítjük elõnyben - állítják tanulmányukban kaliforniai kutatók.

    Mint Flavio Oliveira, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) munkatársa elmondta, az emberek naponta sok-sok alkalommal döntenek arról, amikor egy tárgy felé nyúlnak, hogy melyik kezükkel tegyék meg azt. Ez a kezesség: a balkezesek a bal, a jobbkezesek a jobb kezüket indítják el tudattalanul a megfelelõ irányból érkezõ tárgy felé.

  • Egészséges lenyelni és megrágni a dinnyemagot!

    Egészséges lenyelni és megrágni a dinnyemagot!Van, akit egyszerűen bosszantanak az apró, fekete magok, nem szívesen harapnak rájuk, mások megszokásból filézik ki a görögdinnyét, ám vannak, akik attól tartanak, hogy esetleg emésztőrendszeri problémát okozhat a magok lenyelése. Most eláruljuk az igazságot erről! Nem, nem fog dinnye nőni a hasadba tőle, erre mérget vehetsz! Ahány ház, annyiféle dinnye evési módszer. Vannak, akik kenyérrel, vannak akik magában. Egyesek késsel, mások kanállal, megint mások szeletet harapva imádják.

  • A szegény környezetbe született gyermekek hamarabb meghalnak?

    Azok a gyerekek, akik visszamaradott idõkben jönnek világra, átlagosan tizenöt hónappal korábban halnak meg, mint akik jobb gazdasági körülmények közé születnek.

    A kutatási eredményeket a bonni A Munka Jövõjéért Intézet (IZA) hozta nyílvánosságra. A kutatók a születéskor fennálló gazdasági helyzet és a keringési megbetegedések kockázatának összefüggésének okaként az elégtelen gyerekkori táplálkozást és orvosi ellátást sorolták fel, valamint valószínûsíthetõen a szülõi házban uralkodó stresszt.