rss
adó 1 százalék, adóbevallás adószám, 1ado, alapítvány, egyesület, adó1százalék
  • Életet menthet a fogmosás?

  • Dr. Gary Bouloux szájsebész épp egy bölcsességfog eltávolítására készült egy fogóval, mely úgy néz ki mint egy ezüst harapófogó. "Minden rendben" - nyugtatja betegét, majd hangos reccsenés kíséretében eltávolítja a hölgy ínyébõl a fehér õrlõfogat. "Erõsek a csontjai." - mondja a szótlan betegnek - "Sosem lesz combnyaktörése." Ráadásul valószínûleg megmenekül a szívbetegségektõl is.

    Elméletben az ínybetegség miatt tönkrement fog kihúzásával csökkentették a szájüregben levõ gyulladt és fertõzött területeket, mely az egész test gyulladásos állapotát is csökkenti, így kevésbé áll fenn a szívbetegség kialakulásának kockázata - mondta Bouloux, az atlantai Emory Egyetem adjunktusa.

    Az orvosok már évek óta tudják, hogy az ínybetegségek kapcsolatban állnak a szívbetegségekkel, már csak a háttérben rejlõ okok tekintetében kell megegyezniük.

    A szívbetegeknél gyakran sokféle kockázati faktor is jelen van, mint pl. a magas koleszterinszint és a helytelen táplálkozás, így szinte lehetetlen megállapítani a rossz fogakat, mint kiváltó okot. A szívbetegség a nemzet elsõ számú gyilkosa. 2004-ben 450 000 életet követelt, az Amerikai Szív Szövetség szerint.

    Habár nem ismeretes, a halálesetek közül mennyi írható az ínybetegségek számlájára, az Emory Egyetem szájpatológusa, Dr. Dwight Weathers feltételezése szerint ez a szám igen magas lehet. "Ha azt vesszük, hogy a 65 év felettiek 85 %-ának, illetve a fiatalabb korosztály felének van valamilyen szájüregi betegsége, akkor valószínûleg elég sokaknál állhat fenn ez a helyzet."

    A rossz fog annyira elterjedt jelenség, hogy a fogbetegségek megszüntetésével megmenthetõ életek száma több százezerre is rúghat - mondta Dr. Steven Offenbacher, az Észak-Karolinai Egyetem kutató professzora. A szívbetegségek és fogproblémák közti összefüggés hátterében valószínûleg a testben keletkezõ nagyérzékenységû C-reaktív (hs-CRP) protein áll.

    Az akut ínybetegség megemeli a vérben a hs-CRP szintjét, mely a sérülések vagy fertõzések miatti gyulladásokra adott természetes válaszreakció. Az Amerikai Szív Szövetség szerint a hs-CRP jelezheti a szívbetegségek kockázatának növekedését. "Számos bizonyíték van arra, hogy a gyulladás egy bujkáló gyilkos." - mondta Offenbacher, aki már 15 éve kutatja a szívbetegségek és ínybetegségek kapcsolatát.

    Dr. Michael Kowolik, aki az ínybetegségeket, a gyulladásokat és a hs-CRP-t kutatja az Indianai Egyetemen, arra figyelmeztet, hogy "ha úgy hisszük, hogy egészséges a szájüregünk, még lehet, hogy kockázatnak vagyunk kitéve. Lehetséges, hogy sok ember halt meg szívbetegségben rossz fogai miatt, és még csak nem is tudtak róla."

    Az ínybetegség mindenféle különösebb jel nélkül is támadhat az Amerikai Fogászati Szövetség szerint, akik a megelõzésre a megfelelõ étrendet, a fogmosást, a fogselyem használatát és a rendszeres fogászati ellenõrzést javasolják.

    Az orvostársadalomban heves viták tárgyát képezi az, hogy a hs-CRP egyszerûen csak a veszélyt jelzi, vagy konkrét kockázati tényezõ, mondta az Emory kardiológusa, Dr. Arshed Quyyumi.

    A kutatások megállapították, hogy a hs-CRP egy kockázati tényezõ a szívbetegségek esetén, csakúgy, mint a dohányzás, a magas koleszterinszint és az elhízás. Az állatkísérletek során kivehetõ volt, hogy a sejteket közvetlenül is károsítja a hs-CRP, mondta Quyyumi. Hogy többet tudhassanak meg a két betegség kapcsolatáról, ahhoz egy kiterjedt, 5-10 éves tanulmányra van szükség, több tízezer ember bevonásával. Csak azután jelenthetik ki az orvosok, hogy a jobb fogakkal megelõzhetõ a szívbetegség. A résztvevõket nagyon gondosan kellene megválogatni, hogy a kockázati faktoraik alapján több kontrollcsoportba lehessen õket osztani. "A rossz fogú embereknek is lehet más kockázati tényezõjük, mint mondjuk a dohányzás vagy a túlsúly." Offenbacher szerint a jövõben a fogászati kutatóknak és a kardiológusoknak szorosabban kell együttmûködniük. "Nemzeti szinten a legjobb, amit elérhetünk, hogy a fogászati felfedezéseket integrálják a kardiológiai tanulmányokba."

    A hs-CRP-n kívül a tudósok a szájban levõ baktériumokat is a két betegség közötti lehetséges kapocsnak tekintik. A dublini Ír Királyi Sebészkollégium kutatói épp egy gyógyszer kifejlesztésén dolgoznak, mely azon az elven alapul, hogy a vérzõ ínybõl a vérkeringésbe kerülõ baktériumok megtámadják a szívet. A projekt vezetõje, Dr. Steve Kerrigan elmondta, hogy a gyógyszer blokkolná a proteineket, melyek megengedik, hogy a baktériumok megtapadjanak a sejteken. Ezek a csomók blokkolják a szívbe jutó vér útját, így nõ az infarktus kockázata. "Reméljük, hogy öt éven belül rendelkezésre áll majd a gyógyszer." - jelentette ki Kerrigan, aki azt is elmondta, hogy a projektje 1 millió font támogatást kapott az Ír Egészségügyi Kutatási Bizottságtól, valamint a Brit Kutatási Alaptól.

    A feltevés, mely szerint a szájüregi baktériumok veszélyeztetik a szívet, még intenzív orvosi viták tárgyát képezi. Bouloux szerint nem kétséges, hogy a beteg fogak eltávolítása során baktériumok kerülnek a véráramba. Viszont nincs bizonyíték arra, hogy ez bármilyen összefüggésben lenne a szívbetegséggel vagy az agyvérzéssel. Kerrigan is elismeri, hogy több kutatás is szükséges. "Hatalmas összegeket fektetnének ebbe a területbe, ha kiderülni, hogy közvetlen összefüggés van a szájüregi baktériumok és a szívbetegségek között."


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Hosszú távon pszichózist okozhat a kannabisz

    Minél hosszabb ideig fogyaszt valaki kannabiszt, azaz marihuánát, annál nagyobb valószínûséggel jelentkezik nála hallucináció, érzéki csalódás vagy pszichózis - közölték ausztrál kutatók.

    A tanulmány szerint azoknál, akik 15 éves koruk elõtt használtak elõször kannabiszt, kétszer nagyobb valószínûséggel fejlõdött ki pszichózis - például szkizofrénia -, mint azoknál, akik soha nem fogyasztottak drogot.

  • A magas vérnyomás csökkentése Mozart zenéjével

    Atlanta - Idõs emberek gyakran emelkedett vérnyomása Mozart zenéjével vagy relaxációs hanghatásokkal csökkenthetõ, ugyanakkor nem kell számolni a gyógyszermellékhatás kockázatával. A sokak számára biztató vizsgálati eredményrõl az Amerikai Szívgyógyász Társaságnak a magas vérnyomással foglalkozó kongresszusán számoltak be.

    Nagy vizsgálatok bizonyították, hogy minden negyedik-ötödik felnõttnek magas a vérnyomása és ez általában több gyógyszer adásával végzett kezelést igényel.

  • Újabb beteg élhet tovább örökölhetõ pacemakerrel

    Elhunyt szívbetegek szívritmust szabályozó pacemakert vagy bonyolultabb változatát, a mellkasukba beültethetõ defibrillátort adományoztak végrendeletükben, mivel az elhalálozásuk után kiemelt készülékek továbbra is mûködésképesek.

    Ha valakinek a szívmûködése nagyon lelassul, sõt néha veszélyesen hosszú ideig kihagy, pacemaker-mûtét után ugyanúgy élhet, mint mindenki más, akinek a szíve zavartalanul mûködik.

  • A szabad levegõ jótékonyan hat a gyerekek szemére

    Egy új tanulmányban ausztrál kutatók bizonyították, hogy azok a gyerekek, akik sok idõt töltenek a szabad levegõn, kevésbé szenvednek rövidlátásban.

    "A kutatás szerint a hangsúly a szabad levegõn van, teljesen mindegy, hogy kirándulni megyünk, vagy sportolunk.” – nyilatkozta Dr. Kathryn A. Rose. - „Mindkettõ megvédi a gyermekünk szemét attól, hogy túlzottan megnövekedjen, ami a fõ okozója a myopiának.” A rövidlátás az elmúlt évtizedekben népbetegség lett. A magasabban iskolázott emberek több mint 80 %-a szenved tõle.

  • Kivonják a forgalomból a mérgezõ homeopátiás gyógyszert

    Sok kicsi gyereknek a fogzás folyamata kellemetlen, ezért sokféle készítmény van forgalomban, melyek ezt kívánják enyhíteni. A legújabb vizsgálatok szerint egy homeopátiás készítmény mérgezést okozhat a fogzás miatt ezzel kezelt gyermekeknek, ezért az illetékes amerikai hivatal azonnal kivonta a forgalomból.

    A gyerekek foga általában hat hónapos kortól egészen a második életév végéig kiszámíthatatlan ütemben bújik elõ. A fogzás gyakorta tünetekkel jár és sokféle panaszt okoz, ami nem csak a gyereknek, hanem környezetének is kellemetlen.

  • Gyümölcslétõl cukorbetegség?

    Washington - Azoknak a nõknek, akik csökkenteni szeretnék a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát, több zöldleveles zöldséget és gyümölcsöt kell fogyasztaniuk, ám tartózkodniuk kell a gyümölcslétõl - derült ki egy amerikai vizsgálatból.

    A New Orleans-i Tulane Egyetem közegészségügyi és trópusi járványtani intézetének kutatói amerikai ápolónõk 18 éves egészségügyi követéses vizsgálatának az adatait elemezték. A vizsgálatban 71 346 ápolónõ vett részt, közülük 4529-nél alakult ki 2-es típusú diabétesz.

  • Nem is gondolnánk, hogy ezektől a dolgoktól is éhesek lehetünk

    Nem is gondolnánk, hogy ezektől a dolgoktól is éhesek lehetünkAz éhség nagyon összetett érzés, melyet az agy és a hormonrendszer együtt működve irányít. Azt, hogy mennyire vagyunk éhesek és mikor, meglepően sok dolog befolyásolhatja. Légkondicionáló: Télen általában több kalóriát fogyasztunk el, mint nyáron, a hidegben ugyanis több energiára van szükségünk ahhoz, hogy egyenletesen melegen tartsuk a szervezetünket. A légkondicionálónak sajnos ugyanolyan hatása van, mint a kinti hideg levegőnek, vagyis még akkor is többet eszünk a hatására, ha nincs szükségünk plusz energiára.

  • Gyõzelmi koszorú a koszorúér sebészetének

    A koszorúér szûkületek kezelésére, évtizedekkel ezelõtt bevezetett áthidaló mûtétek eredményeinek összesítõ adatai bizonyítják, hogy jól sikerült beavatkozás után a súlyos koszorúérbetegek fele ugyanolyan eséllyel folytathatta életét, mint hasonló korú, nem szívbeteg társaik. Dán szívgyógyászok szívmelengetõ tanulmányát az Európai Szívgyógyászok Társaságának folyóirata közölte.

    Az iparilag fejlett országokban már fél évszázada a legtöbb ember szív- és érrendszeri betegségek következtében hal meg.

  • Természetes vitaminforrások - tavaszi vitaminbevitel

    Természetes vitaminforrások - tavaszi vitaminbevitelNem lehet általánosítani, amikor azt szeretnénk kideríteni, mekkora vitaminpótlásra van szükségünk télen és tavasszal, mert más vitaminigénye van egy egészséges és egy beteg gyermeknek, illetve felnőttnek, várandós nőnek, idős embernek, vagy éppen sportolónak. Egy biztos, indok nélkül felesleges a megadózis rendszeres bevitele. Amennyiben egészségesek vagyunk, kiegyensúlyozottan, változatosan táplálkozunk, akkor a legtöbb vitaminhoz könnyen hozzájutunk a különböző élelmiszerekből, zöldségekből és gyümölcsökből.

  • A daganatos betegek fele ma már meggyógyul

    Budapest - A nem túl rózsás képet mutató statisztikák ellenére a rák nem a halálos betegség szinonímája, a páciensek fele ma már meggyógyul - hangsúlyozta Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet fõigazgatója a Kor Kontroll Társaság és az intézet által a VIII. kerületi Kesztyûgyár Közösségi Házban csütörtökön rendezett, szûrõvizsgálatokkal és szakmai elõadássorozattal egybekötött nyílt napon. A "Nyerj életet!" mottójú rendezvénynek Dénes Margit, a Józsefvárosi Önkormányzat alpolgármestere volt házigazdája és fõvédnöke, B. Király Györgyi, a Kor Kontroll Társaság elnöke pedig a fõszervezõje.

  • A hasra hízás a legveszélyesebb

    Sok statisztika és tanulmány bizonyította, hogy a kövérek korábban és gyakrabban halnak meg szív-és érbetegségben, mint a karcsúak, ám egy új vizsgálat adatai azt jelezik, hogy nem a súlytöbblet az igazi veszély, hanem az, ha valaki hasra hízik. Az Európai Szívgyógyász Társaság müncheni kongresszusán amerikai kutatók ismertették meglepõ eredményeiket. Francisco Lopez-Jimenez és munkacsoportja hatalmas kutatás adatainak elemzése alapján jutott arra a következtetésre, hogy a szívbetegség okozta halál kockázata szempontjából nagyobb jelentõsége van annak, hogy testünkben hol rakódik le a zsír, mint annak, hogy ez hány kiló.

  • Hatásos gyógyszer segíti az infarktus utáni gyógyulást

    Amikor Kanadában a társadalombiztosítás a rászoruló betegeknek elõzetes engedélyezés nélkül lehetõvé tette, hogy azonnal hozzájussanak a klopidogrel tablettához, a koszorúértágítás eredményei lényegesen javultak. A fontos, világszerte érvényes eredményeket a legtekintélyesebb orvosi folyóirat, a New England Journal of Medicine közölte. Jól szervezett egészségügyi ellátású országokban heveny szívinfarktus gyanúja esetén a rohammentõ késedelem nélkül olyan kórházba viszi a beteget, ahol azonnal szívkatéteres vizsgálat történhet és a súlyosan beszûkült, vagy éppen elzáródott koszorúeret megnyitják, kitágítják.

  • Szívinfarktus után már egy hétig sem kell kórházban feküdni

    Aligha van súlyos betegség, melynek heveny idõszakára vonatkozólag olyan mértékben sikerült csökkenteni a kötelezõ kórházi kezelés idõtartamát, mint a szívinfarktus. Amerikai kutatók azt vizsgálták, hogy az ápolási idõtartam rövidülése befolyásolja-e az infarktus utáni szövõdmények gyakoriságát vagy a betegek életkilátásait. Jane S. Saczynsky és munkatársai azt tekintették át, hogy az utolsó évtizedekben az infarktust elszenvedõ betegek mind rövidebb kórházi ápolása változtatott-e a betegek esetleges kórházi újrafelvételi esélye vagy az infarktus ismétlõdése szempontjából.

  • Sokan nem tudják mit is jelent a naptejek faktorszáma

    Sokan nem tudják mit is jelent a naptejek faktorszámaA bőr rendelkezik saját védelmi rendszerrel, mely a napsugárzás káros hatásaival szembeni védelmet szolgálja, bizonyos ideig védi a bőrt a kivörösödéstől és a napégéstől. Felnőttként átlagosan 20 percet tölthetünk el a napon leégés nélkül, ez persze függ a bőrtípusunktól és az UV-sugárzás mértékétől is. A fényvédő faktor (angolul SPF=Sun Protection Factor) azt adja meg, hogy az adott faktorszámú naptejet használva mennyi idővel tovább tartózkodhatunk a napon, anélkül, hogy leégnénk. A faktorszám csak az UV-B sugárzással szembeni védőhatásról ad információt.