rss
adó 1 százalék, adóbevallás adószám, 1ado, alapítvány, egyesület, adó1százalék
  • Életet menthet a fogmosás?

  • Dr. Gary Bouloux szájsebész épp egy bölcsességfog eltávolítására készült egy fogóval, mely úgy néz ki mint egy ezüst harapófogó. "Minden rendben" - nyugtatja betegét, majd hangos reccsenés kíséretében eltávolítja a hölgy ínyébõl a fehér õrlõfogat. "Erõsek a csontjai." - mondja a szótlan betegnek - "Sosem lesz combnyaktörése." Ráadásul valószínûleg megmenekül a szívbetegségektõl is.

    Elméletben az ínybetegség miatt tönkrement fog kihúzásával csökkentették a szájüregben levõ gyulladt és fertõzött területeket, mely az egész test gyulladásos állapotát is csökkenti, így kevésbé áll fenn a szívbetegség kialakulásának kockázata - mondta Bouloux, az atlantai Emory Egyetem adjunktusa.

    Az orvosok már évek óta tudják, hogy az ínybetegségek kapcsolatban állnak a szívbetegségekkel, már csak a háttérben rejlõ okok tekintetében kell megegyezniük.

    A szívbetegeknél gyakran sokféle kockázati faktor is jelen van, mint pl. a magas koleszterinszint és a helytelen táplálkozás, így szinte lehetetlen megállapítani a rossz fogakat, mint kiváltó okot. A szívbetegség a nemzet elsõ számú gyilkosa. 2004-ben 450 000 életet követelt, az Amerikai Szív Szövetség szerint.

    Habár nem ismeretes, a halálesetek közül mennyi írható az ínybetegségek számlájára, az Emory Egyetem szájpatológusa, Dr. Dwight Weathers feltételezése szerint ez a szám igen magas lehet. "Ha azt vesszük, hogy a 65 év felettiek 85 %-ának, illetve a fiatalabb korosztály felének van valamilyen szájüregi betegsége, akkor valószínûleg elég sokaknál állhat fenn ez a helyzet."

    A rossz fog annyira elterjedt jelenség, hogy a fogbetegségek megszüntetésével megmenthetõ életek száma több százezerre is rúghat - mondta Dr. Steven Offenbacher, az Észak-Karolinai Egyetem kutató professzora. A szívbetegségek és fogproblémák közti összefüggés hátterében valószínûleg a testben keletkezõ nagyérzékenységû C-reaktív (hs-CRP) protein áll.

    Az akut ínybetegség megemeli a vérben a hs-CRP szintjét, mely a sérülések vagy fertõzések miatti gyulladásokra adott természetes válaszreakció. Az Amerikai Szív Szövetség szerint a hs-CRP jelezheti a szívbetegségek kockázatának növekedését. "Számos bizonyíték van arra, hogy a gyulladás egy bujkáló gyilkos." - mondta Offenbacher, aki már 15 éve kutatja a szívbetegségek és ínybetegségek kapcsolatát.

    Dr. Michael Kowolik, aki az ínybetegségeket, a gyulladásokat és a hs-CRP-t kutatja az Indianai Egyetemen, arra figyelmeztet, hogy "ha úgy hisszük, hogy egészséges a szájüregünk, még lehet, hogy kockázatnak vagyunk kitéve. Lehetséges, hogy sok ember halt meg szívbetegségben rossz fogai miatt, és még csak nem is tudtak róla."

    Az ínybetegség mindenféle különösebb jel nélkül is támadhat az Amerikai Fogászati Szövetség szerint, akik a megelõzésre a megfelelõ étrendet, a fogmosást, a fogselyem használatát és a rendszeres fogászati ellenõrzést javasolják.

    Az orvostársadalomban heves viták tárgyát képezi az, hogy a hs-CRP egyszerûen csak a veszélyt jelzi, vagy konkrét kockázati tényezõ, mondta az Emory kardiológusa, Dr. Arshed Quyyumi.

    A kutatások megállapították, hogy a hs-CRP egy kockázati tényezõ a szívbetegségek esetén, csakúgy, mint a dohányzás, a magas koleszterinszint és az elhízás. Az állatkísérletek során kivehetõ volt, hogy a sejteket közvetlenül is károsítja a hs-CRP, mondta Quyyumi. Hogy többet tudhassanak meg a két betegség kapcsolatáról, ahhoz egy kiterjedt, 5-10 éves tanulmányra van szükség, több tízezer ember bevonásával. Csak azután jelenthetik ki az orvosok, hogy a jobb fogakkal megelõzhetõ a szívbetegség. A résztvevõket nagyon gondosan kellene megválogatni, hogy a kockázati faktoraik alapján több kontrollcsoportba lehessen õket osztani. "A rossz fogú embereknek is lehet más kockázati tényezõjük, mint mondjuk a dohányzás vagy a túlsúly." Offenbacher szerint a jövõben a fogászati kutatóknak és a kardiológusoknak szorosabban kell együttmûködniük. "Nemzeti szinten a legjobb, amit elérhetünk, hogy a fogászati felfedezéseket integrálják a kardiológiai tanulmányokba."

    A hs-CRP-n kívül a tudósok a szájban levõ baktériumokat is a két betegség közötti lehetséges kapocsnak tekintik. A dublini Ír Királyi Sebészkollégium kutatói épp egy gyógyszer kifejlesztésén dolgoznak, mely azon az elven alapul, hogy a vérzõ ínybõl a vérkeringésbe kerülõ baktériumok megtámadják a szívet. A projekt vezetõje, Dr. Steve Kerrigan elmondta, hogy a gyógyszer blokkolná a proteineket, melyek megengedik, hogy a baktériumok megtapadjanak a sejteken. Ezek a csomók blokkolják a szívbe jutó vér útját, így nõ az infarktus kockázata. "Reméljük, hogy öt éven belül rendelkezésre áll majd a gyógyszer." - jelentette ki Kerrigan, aki azt is elmondta, hogy a projektje 1 millió font támogatást kapott az Ír Egészségügyi Kutatási Bizottságtól, valamint a Brit Kutatási Alaptól.

    A feltevés, mely szerint a szájüregi baktériumok veszélyeztetik a szívet, még intenzív orvosi viták tárgyát képezi. Bouloux szerint nem kétséges, hogy a beteg fogak eltávolítása során baktériumok kerülnek a véráramba. Viszont nincs bizonyíték arra, hogy ez bármilyen összefüggésben lenne a szívbetegséggel vagy az agyvérzéssel. Kerrigan is elismeri, hogy több kutatás is szükséges. "Hatalmas összegeket fektetnének ebbe a területbe, ha kiderülni, hogy közvetlen összefüggés van a szájüregi baktériumok és a szívbetegségek között."


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Összefüggés lehet vírusfertõzés és a gyerekkori diabétesz között

    Olasz kutatók összefüggést találtak a gyerekkori diabétesz és egy gyakori vírus között, amely rendszerint enyhébb fertõzést okoz. A felfedezés információkkal szolgálhat arról, hogy mi váltja ki a cukorbetegséget - remélik szakemberek a kutatási eredmények alapján.

    Az Insubriai Egyetem Antonio Toniolo által vezetett szakemberei 112 gyereket vizsgálva állapították meg, hogy több mint 80 százalékuk vérében kimutatható az enterovírusok okozta fertõzés nyomai.

  • Agyunk csokiturmixra adott válasza megjósolhatja súlyunkat

    Washington - Egy csokiturmix kielégíti agyunk örömközpontját, kivéve, ha már elhíztunk. Fiatal nõket agyi képalkotó berendezéssel vizsgálva amerikai kutatók megállapították: amikor agyunk nem érzékel elegendõ megelégedettséget az ételtõl, akkor hajlamosak vagyunk túlenni magunkat.

    A Science címû tudományos folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmány szerint az elhízottak agyában kevesebb örömöt jelzõ receptor található, ezért az olyan jutalmazó jellegû dolgokból, mint az étel és a drogok, többet kell magukhoz venniük ugyanakkora hatás eléréséhez.

  • A kellemes hang nem feltétlen párosítható a tökéletes testhez

    A csábos hangú emberek teste általában szimmetrikusabb, ha közelebbrõl is megvizsgáljuk, ami azt sejteti, hogy a hallás útján szerzett tapasztalataink befolyásolják azt, amit látunk.

    "Az ember hangja jelentõs mennyiségû biológiai információt hordoz – állítja Susan Hughes a readingi Albright Fõiskola fejlõdéspszichológusa - befolyásolhatja az egyes személyek társas észlelését.” Hughes, akinek tanulmánya a Journal of Nonverbal Behavior júniusi számában jelent meg, arra figyelmeztet, hogy egy vonzó hang nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gazdája szép arcú.

  • Nyelõcsõrákot okozhat a tûzforró tea

    London - Ha legközelebb forró teával kínálják, várjon néhány percet, mielõtt meginná, mert a forró italok fogyasztása nagy mértékben növeli a nyelõcsõrák kockázatát - javasolják a Teheráni Orvostudomnyi Egyetem kutatói a British Medical Journalban megjelent tanulmányukban.

    Felmérésük szerint a tea 70 foknál magasabb hõmérsékleten való elfogyasztása nyolcszorosára növeli a nyelõcsõrák rizikóját a "langyos", 65 fokosnál nem melegebb ital fogyasztásához képest. A 60-65 fok közötti tea esetében a kockázat kétszeres.

  • A csecsemõ tanulni akar - magyar tanulmány a Science-ban

    Budapest - A csecsemõk velük születetten általános, megtanulható tudást várnak el a velük kapcsolatba lépõ felnõttõl - összegezte kutatásuk eredményét Csibra Gergely, aki társszerzõje a csecsemõk korai pedagógiai érzékenységérõl, a természetes pedagógia elméletérõl a Science címû tudományos folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmánynak. A Közép-európai Egyetem (CEU) most alakult Megismeréstudományi Laboratóriumának (Cognitive Science Laboratory) vezetõi, Csibra Gergely és Gergely György dolgozták ki a csecsemõk korai értelmi fejlõdésének úgynevezett "természetes pedagógia" elméletét magyar és angol kutatócsoportok közremûködésével.

  • Gyorsítja az érelmeszesedést a légszennyezõdés

    Az erõsen szennyezett levegõ fokozza a koszorúér-betegség és általában az érelmeszesedés kockázatát: német és amerikai vizsgálatok egybehangzóan bizonyították ezt a milliók életét veszélyeztetõ összefüggést.

    A szennyezett levegõtõl sokan köhögnek, vannak, akiknek idült hörghurutot, gyerekeknek asztmás rohamot okoz - ehhez a légzõszervi bûnlajstromhoz a szívrohamok kockázatának növekedése is csatlakozik.

  • Házi praktikák fogfájás ellen

    Házi praktikák fogfájás ellenHa valakinek fáj a foga, előbb vagy utóbb mindenképp fogorvoshoz kell fordulnia, mert csak szakember segíthet a probléma megoldásában. De amíg nem szánja rá magát, vagy nincs lehetősége orvoshoz menni, adunk néhány tanácsot, melyek segítségével enyhítheti a fájdalmat. A házilag alkalmazható szerek és módszerek csak az enyhe, éppen fellépő fájdalom csillapításában hatékonyak, ami akkor jelentkezik, ha hideget, meleget evett vagy ivott. Ilyenkor belenyilall a fogába, vagy lüktető, hasogató érzést tapasztal.

  • A gyors diéták veszélyei

    A gyors diéták veszélyeiBármely villámdiétáról is legyen szó bizonyos élelmiszertípusokat előtérbe helyeznek, míg más tápanyagcsoportokat teljesen kizárnak az étkezésből. Ám ezek az élelmiszerek alapvető tápanyagokat, vitaminokat, nyomelemeket tartalmaznak, melyek elengedhetetlenek a szervezet hatékony működéséhez. Ha a szervezet nem jut hozzá ezekhez az alapvető tápanyagokhoz, elkezdődik a lassú leépülés, aminek következményei sok esetben csak évek múlva jelentkeznek. Nézzük meg közelebbről, hogy mi is történik egy-egy villámdiéta során és után a szervezetünkkel!

  • Az ütõerek átmérõje jelzi az érelmeszesedés mértékét

    Az érelmeszesedés során az erek fokozatosan tágulnak, hogy ellensúlyozzák a véráramlásnak az erek beszûkülése okozta csökkenését. A vérkeringés szabályozásának újabb elképzeléseirõl az Európai Szívgyógyász Társaság E-Journal of Cardiology Practice címû elektronikus folyóirata számolt be.

    Fontos volna, hogy korán kideríthetõ legyen az érelmeszesedéses folyamat elindulása, mert akkor tisztázható lenne, kik azok, akiknek nagy esélye van a szívrohamra, az agyi katasztrófa bekövetkezésére.

  • A csontok vészjelzése

    Biológiai terápia és lágylézer

    A csont és ízületek évtizedének nyilvánította az Egészségügyi Világszervezet - a WHO - a 2000-2010 közötti idõszakot, október 10-ét pedig az ízületi betegek világnapjának. Az életminõséget, elsõsorban a mozgáskészséget csökkentõ kór mindenütt, így Magyarországon is népbetegség. Gyógyítása a korszerû eszközökkel és módszerekkel már sokkal eredményesebb, mint akár néhány évtizeddel ezelõtt.

  • Az emberi szervezet is állít elõ aszpirint?

    Budapest - Nemcsak a fûzfakéreg tartalmazza, hanem a legújabb vizsgálatok szerint az emberi szervezet is képes elõállítani a szalicilsavat, amely az aszpirin gyulladásgátló, fájdalomcsillapító hatásának alapja. Angol kutatók eredményeit a Journal of Agricultural and Food Chemistry szakfolyóirat közölte. A fûzfakéreg gyógyító hatásáról azóta olvashatunk, amióta írásos emlékeink vannak a gyógyításról. Orvoslás céljára a sumérok és az asszírok is használták, és a 19. században, amikor már a vegyészek foglalkozni kezdtek vele, a fûzfa latin neve, a salix adta a laboratóriumban elõállított készítmény, a szalicin nevét is.

  • Kávézni a gutaütés ellen?!

    A gyakran kávézó hölgyeket ritkábban üti meg a guta! Budapest - Azok az amerikai hölgyek, akik naponta négy, vagy akár több kávét megisznak, ritkábban kerülnek agyi katasztrófa miatt kórházba, mint a nem kávézók. A kávékedvelõk számára biztató eredményeket a szívgyógyászat egyik vezetõ folyóirata, a Circulation közölte.

    Frank Speizer 1976-ban úgy látta, hogy a nõk egészségével az amerikai közegészségügy nem foglalkozik olyan jól, ahogyan arra szükség volna, ezért megtervezte a Nurses' Health Study programot.

  • A nevetés jótékony hatásai

    A nevetés jótékony hatásaiA tudósok nem győznek kutakodni a nevetés okai után. Az a magyarázat, amely szerint attól nevetünk, ha valami vicceset látunk vagy hallunk, nem állja meg a helyét. Hiszen annak, hogy ki mit tart mulatságosnak, nagy a szórása, de olyan is előfordul, hogy egy mosolyt semmiféle vicc nem előz meg. A kísérletek bizonyították, hogy őszinte nevetést szándékosan nem tudunk produkálni: a nevetés önkéntelen, irányíthatatlan, nyers emberi megnyilvánulás, amely rengeteg helyzetben és szinte bármilyen célból létrejöhet: kommunikáció, társas szerepek, érzelmek is közrejátszhatnak.

  • Házi praktikák fogfehérítésre

    Házi praktikák fogfehérítésreEldönthetjük, hogy szakemberhez fordulunk vagy megpróbálkozhatunk a pénztárca kímélőbb otthoni praktikákkal. Szerencsére manapság már számtalan eszköz közül válogathatunk a fehér mosoly elérése érdekében. Ha a szakember mellett döntünk, első lépésként fel kell keresnünk egy fogorvosi rendelőt. Ahol a fogak ellenőrzése, a szuvas fogak ellátása és a fogkő eltávolítása után, felmérik, hogy milyen jellegű az elszíneződés és mi okozhatja azt. Az elszíneződés lehet belső és külső jellegű egyaránt. A házi módszerekkel a célunkat lassabban érjük el.