Dr. Gary Bouloux szájsebész épp egy bölcsességfog eltávolítására készült egy fogóval, mely úgy néz ki mint egy ezüst harapófogó. "Minden rendben" - nyugtatja betegét, majd hangos reccsenés kíséretében eltávolítja a hölgy ínyébõl a fehér õrlõfogat. "Erõsek a csontjai." - mondja a szótlan betegnek - "Sosem lesz combnyaktörése." Ráadásul valószínûleg megmenekül a szívbetegségektõl is.
Elméletben az ínybetegség miatt tönkrement fog kihúzásával csökkentették a szájüregben levõ gyulladt és fertõzött területeket, mely az egész test gyulladásos állapotát is csökkenti, így kevésbé áll fenn a szívbetegség kialakulásának kockázata - mondta Bouloux, az atlantai Emory Egyetem adjunktusa.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A szívbetegeknél gyakran sokféle kockázati faktor is jelen van, mint pl. a magas koleszterinszint és a helytelen táplálkozás, így szinte lehetetlen megállapítani a rossz fogakat, mint kiváltó okot. A szívbetegség a nemzet elsõ számú gyilkosa. 2004-ben 450 000 életet követelt, az Amerikai Szív Szövetség szerint.
Habár nem ismeretes, a halálesetek közül mennyi írható az ínybetegségek számlájára, az Emory Egyetem szájpatológusa, Dr. Dwight Weathers feltételezése szerint ez a szám igen magas lehet. "Ha azt vesszük, hogy a 65 év felettiek 85 %-ának, illetve a fiatalabb korosztály felének van valamilyen szájüregi betegsége, akkor valószínûleg elég sokaknál állhat fenn ez a helyzet."
A rossz fog annyira elterjedt jelenség, hogy a fogbetegségek megszüntetésével megmenthetõ életek száma több százezerre is rúghat - mondta Dr. Steven Offenbacher, az Észak-Karolinai Egyetem kutató professzora. A szívbetegségek és fogproblémák közti összefüggés hátterében valószínûleg a testben keletkezõ nagyérzékenységû C-reaktív (hs-CRP) protein áll.
Az akut ínybetegség megemeli a vérben a hs-CRP szintjét, mely a sérülések vagy fertõzések miatti gyulladásokra adott természetes válaszreakció. Az Amerikai Szív Szövetség szerint a hs-CRP jelezheti a szívbetegségek kockázatának növekedését. "Számos bizonyíték van arra, hogy a gyulladás egy bujkáló gyilkos." - mondta Offenbacher, aki már 15 éve kutatja a szívbetegségek és ínybetegségek kapcsolatát.
Dr. Michael Kowolik, aki az ínybetegségeket, a gyulladásokat és a hs-CRP-t kutatja az Indianai Egyetemen, arra figyelmeztet, hogy "ha úgy hisszük, hogy egészséges a szájüregünk, még lehet, hogy kockázatnak vagyunk kitéve. Lehetséges, hogy sok ember halt meg szívbetegségben rossz fogai miatt, és még csak nem is tudtak róla."
Az ínybetegség mindenféle különösebb jel nélkül is támadhat az Amerikai Fogászati Szövetség szerint, akik a megelõzésre a megfelelõ étrendet, a fogmosást, a fogselyem használatát és a rendszeres fogászati ellenõrzést javasolják.
Az orvostársadalomban heves viták tárgyát képezi az, hogy a hs-CRP egyszerûen csak a veszélyt jelzi, vagy konkrét kockázati tényezõ, mondta az Emory kardiológusa, Dr. Arshed Quyyumi.
A kutatások megállapították, hogy a hs-CRP egy kockázati tényezõ a szívbetegségek esetén, csakúgy, mint a dohányzás, a magas koleszterinszint és az elhízás. Az állatkísérletek során kivehetõ volt, hogy a sejteket közvetlenül is károsítja a hs-CRP, mondta Quyyumi. Hogy többet tudhassanak meg a két betegség kapcsolatáról, ahhoz egy kiterjedt, 5-10 éves tanulmányra van szükség, több tízezer ember bevonásával. Csak azután jelenthetik ki az orvosok, hogy a jobb fogakkal megelõzhetõ a szívbetegség. A résztvevõket nagyon gondosan kellene megválogatni, hogy a kockázati faktoraik alapján több kontrollcsoportba lehessen õket osztani. "A rossz fogú embereknek is lehet más kockázati tényezõjük, mint mondjuk a dohányzás vagy a túlsúly." Offenbacher szerint a jövõben a fogászati kutatóknak és a kardiológusoknak szorosabban kell együttmûködniük. "Nemzeti szinten a legjobb, amit elérhetünk, hogy a fogászati felfedezéseket integrálják a kardiológiai tanulmányokba."
A hs-CRP-n kívül a tudósok a szájban levõ baktériumokat is a két betegség közötti lehetséges kapocsnak tekintik. A dublini Ír Királyi Sebészkollégium kutatói épp egy gyógyszer kifejlesztésén dolgoznak, mely azon az elven alapul, hogy a vérzõ ínybõl a vérkeringésbe kerülõ baktériumok megtámadják a szívet. A projekt vezetõje, Dr. Steve Kerrigan elmondta, hogy a gyógyszer blokkolná a proteineket, melyek megengedik, hogy a baktériumok megtapadjanak a sejteken. Ezek a csomók blokkolják a szívbe jutó vér útját, így nõ az infarktus kockázata. "Reméljük, hogy öt éven belül rendelkezésre áll majd a gyógyszer." - jelentette ki Kerrigan, aki azt is elmondta, hogy a projektje 1 millió font támogatást kapott az Ír Egészségügyi Kutatási Bizottságtól, valamint a Brit Kutatási Alaptól.
A feltevés, mely szerint a szájüregi baktériumok veszélyeztetik a szívet, még intenzív orvosi viták tárgyát képezi. Bouloux szerint nem kétséges, hogy a beteg fogak eltávolítása során baktériumok kerülnek a véráramba. Viszont nincs bizonyíték arra, hogy ez bármilyen összefüggésben lenne a szívbetegséggel vagy az agyvérzéssel. Kerrigan is elismeri, hogy több kutatás is szükséges. "Hatalmas összegeket fektetnének ebbe a területbe, ha kiderülni, hogy közvetlen összefüggés van a szájüregi baktériumok és a szívbetegségek között."