rss
adó 1 százalék gyermekvédelem támogatása adóbevalláskor
  • Életet menthet a fogmosás?

  • Dr. Gary Bouloux szájsebész épp egy bölcsességfog eltávolítására készült egy fogóval, mely úgy néz ki mint egy ezüst harapófogó. "Minden rendben" - nyugtatja betegét, majd hangos reccsenés kíséretében eltávolítja a hölgy ínyébõl a fehér õrlõfogat. "Erõsek a csontjai." - mondja a szótlan betegnek - "Sosem lesz combnyaktörése." Ráadásul valószínûleg megmenekül a szívbetegségektõl is.

    Elméletben az ínybetegség miatt tönkrement fog kihúzásával csökkentették a szájüregben levõ gyulladt és fertõzött területeket, mely az egész test gyulladásos állapotát is csökkenti, így kevésbé áll fenn a szívbetegség kialakulásának kockázata - mondta Bouloux, az atlantai Emory Egyetem adjunktusa.

    Az orvosok már évek óta tudják, hogy az ínybetegségek kapcsolatban állnak a szívbetegségekkel, már csak a háttérben rejlõ okok tekintetében kell megegyezniük.

    A szívbetegeknél gyakran sokféle kockázati faktor is jelen van, mint pl. a magas koleszterinszint és a helytelen táplálkozás, így szinte lehetetlen megállapítani a rossz fogakat, mint kiváltó okot. A szívbetegség a nemzet elsõ számú gyilkosa. 2004-ben 450 000 életet követelt, az Amerikai Szív Szövetség szerint.

    Habár nem ismeretes, a halálesetek közül mennyi írható az ínybetegségek számlájára, az Emory Egyetem szájpatológusa, Dr. Dwight Weathers feltételezése szerint ez a szám igen magas lehet. "Ha azt vesszük, hogy a 65 év felettiek 85 %-ának, illetve a fiatalabb korosztály felének van valamilyen szájüregi betegsége, akkor valószínûleg elég sokaknál állhat fenn ez a helyzet."

    A rossz fog annyira elterjedt jelenség, hogy a fogbetegségek megszüntetésével megmenthetõ életek száma több százezerre is rúghat - mondta Dr. Steven Offenbacher, az Észak-Karolinai Egyetem kutató professzora. A szívbetegségek és fogproblémák közti összefüggés hátterében valószínûleg a testben keletkezõ nagyérzékenységû C-reaktív (hs-CRP) protein áll.

    Az akut ínybetegség megemeli a vérben a hs-CRP szintjét, mely a sérülések vagy fertõzések miatti gyulladásokra adott természetes válaszreakció. Az Amerikai Szív Szövetség szerint a hs-CRP jelezheti a szívbetegségek kockázatának növekedését. "Számos bizonyíték van arra, hogy a gyulladás egy bujkáló gyilkos." - mondta Offenbacher, aki már 15 éve kutatja a szívbetegségek és ínybetegségek kapcsolatát.

    Dr. Michael Kowolik, aki az ínybetegségeket, a gyulladásokat és a hs-CRP-t kutatja az Indianai Egyetemen, arra figyelmeztet, hogy "ha úgy hisszük, hogy egészséges a szájüregünk, még lehet, hogy kockázatnak vagyunk kitéve. Lehetséges, hogy sok ember halt meg szívbetegségben rossz fogai miatt, és még csak nem is tudtak róla."

    Az ínybetegség mindenféle különösebb jel nélkül is támadhat az Amerikai Fogászati Szövetség szerint, akik a megelõzésre a megfelelõ étrendet, a fogmosást, a fogselyem használatát és a rendszeres fogászati ellenõrzést javasolják.

    Az orvostársadalomban heves viták tárgyát képezi az, hogy a hs-CRP egyszerûen csak a veszélyt jelzi, vagy konkrét kockázati tényezõ, mondta az Emory kardiológusa, Dr. Arshed Quyyumi.

    A kutatások megállapították, hogy a hs-CRP egy kockázati tényezõ a szívbetegségek esetén, csakúgy, mint a dohányzás, a magas koleszterinszint és az elhízás. Az állatkísérletek során kivehetõ volt, hogy a sejteket közvetlenül is károsítja a hs-CRP, mondta Quyyumi. Hogy többet tudhassanak meg a két betegség kapcsolatáról, ahhoz egy kiterjedt, 5-10 éves tanulmányra van szükség, több tízezer ember bevonásával. Csak azután jelenthetik ki az orvosok, hogy a jobb fogakkal megelõzhetõ a szívbetegség. A résztvevõket nagyon gondosan kellene megválogatni, hogy a kockázati faktoraik alapján több kontrollcsoportba lehessen õket osztani. "A rossz fogú embereknek is lehet más kockázati tényezõjük, mint mondjuk a dohányzás vagy a túlsúly." Offenbacher szerint a jövõben a fogászati kutatóknak és a kardiológusoknak szorosabban kell együttmûködniük. "Nemzeti szinten a legjobb, amit elérhetünk, hogy a fogászati felfedezéseket integrálják a kardiológiai tanulmányokba."

    A hs-CRP-n kívül a tudósok a szájban levõ baktériumokat is a két betegség közötti lehetséges kapocsnak tekintik. A dublini Ír Királyi Sebészkollégium kutatói épp egy gyógyszer kifejlesztésén dolgoznak, mely azon az elven alapul, hogy a vérzõ ínybõl a vérkeringésbe kerülõ baktériumok megtámadják a szívet. A projekt vezetõje, Dr. Steve Kerrigan elmondta, hogy a gyógyszer blokkolná a proteineket, melyek megengedik, hogy a baktériumok megtapadjanak a sejteken. Ezek a csomók blokkolják a szívbe jutó vér útját, így nõ az infarktus kockázata. "Reméljük, hogy öt éven belül rendelkezésre áll majd a gyógyszer." - jelentette ki Kerrigan, aki azt is elmondta, hogy a projektje 1 millió font támogatást kapott az Ír Egészségügyi Kutatási Bizottságtól, valamint a Brit Kutatási Alaptól.

    A feltevés, mely szerint a szájüregi baktériumok veszélyeztetik a szívet, még intenzív orvosi viták tárgyát képezi. Bouloux szerint nem kétséges, hogy a beteg fogak eltávolítása során baktériumok kerülnek a véráramba. Viszont nincs bizonyíték arra, hogy ez bármilyen összefüggésben lenne a szívbetegséggel vagy az agyvérzéssel. Kerrigan is elismeri, hogy több kutatás is szükséges. "Hatalmas összegeket fektetnének ebbe a területbe, ha kiderülni, hogy közvetlen összefüggés van a szájüregi baktériumok és a szívbetegségek között."


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Új módszer az asztma kezelésére

    Egy vizsgálat igazolta egy új, hosszú hatású hörgõtágító készítmény hatékonyságát. Az Amerikai Mellkas Társaság (American Thoracic Society) 2012. évi kongresszusán mutatták be annak a klinikai vizsgálatnak az eredményeit, melyben igazolták a hosszú hatású hörgõtágító készítmény hatékonyságát serdülõkori asztmás betegeknél, hagyományos kezelés mellett.

    A közelmúltban nyilvánosságra hozott vizsgálatba 105 12 és 17 év közötti, középsúlyos, állandó tüneteket produkáló asztmában szenvedõ beteget vontak be.

  • Több millió magyart érint az allergia

    Közel hárommillió ember szenved ma Magyarországon a szezonális szénanáthától, amely a magánélettõl a munkáig az érintettek életének minden területét befolyásolja. A szénanátha tünetei a betegeket jelentõs mértékben akadályozzák mindennapos tevékenységükben, feladataik ellátásában, levertséget okoznak, gátolják a szellemi teljesítményt, de befolyásolják a társasági programokat, sporttevékenységet, táplálkozást is. Az érintettek közül sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ezeket a zavaró tüneteket enyhíteni lehet.

  • A boldogság a hosszú élet titka

    Egy új kutatás kimutatta, hogy ha boldogok vagyunk, évekkel meghosszabbodhat az életünk.

    "A boldogság nem gyógyít, de megvéd a betegségek ellen.” – állítja Ruut Veenhoven a Rotterdami Erasmus Egyetem munkatársa jövõ hónapban megjelenõ cikkében. 30 tanulmányt nézett át a világ minden tájáról, melyek idõtartama 1-60 évig változott. A holland professzor eredményei szerint a boldogság hatása az élet hosszára jelentõsebb, mint az, hogy dohányzunk-e, vagy sem.

  • Hogyan lát az agy?

    Amerikai kutatók majmok "becsapásával", fejtették meg, hogy hogyan képes az agy felismerni a tárgyakat, s ez miként vezet el a látási automatizmus kialakulásához.

    "Az egyik központi kérdés, hogy hogyan képes az agy felismerni a tárgyakat, s mint kiderült, az ember soha sem láthatja meg ugyanazt a képet kétszer" - hangsúlyozta James DiCarlo, a Massachusettsi Mûszaki Egyetem (MIT) agykutató docense.

  • Visszafordítható a hirtelen őszülés?!

    Visszafordítható a hirtelen őszülés?!Elképzelhető, hogy hamarosan visszanyerhetik természetes hajszínüket azok, akik egy betegség vagy rendkívüli stresszhelyzet miatt őszültek meg. Egy új eljárásnak köszönhetően képesek visszafordítani a folyamatot. A Manchesteri Egyetem, valamint a németországi Lubeck egyeteme kifejlesztett egy olyan eljárást, amelynek során egy molekulával stimulálják a haj pigmentjének termelődését. A kutatócsoport létrehozott egy olyan molekulát, a K(D)PT-t, amely nagyon hasonlít ahhoz a hormonhoz, amely a haj pigmentjének termelését, a melaninképződést segíti elő.

  • Hogyan befolyásolja az elhízottság fizikai és észlelési képességeiket?

    Ha valaki túlsúlyos, nem lepõdünk meg, ha az kihat általános kondíciójára, fizikai állapotára, de mi a helyzet a szellemi képességekkel? Erre kerestek választ amerikai kutatók.

    Az elmúlt két évtizedben egyre több a túlsúlyos és elhízott gyermek, ezért felmerül a kérdés, vajon ez hogyan befolyásolja fizikai és kognitív (észlelési) képességeiket. Ennek tisztázására az 1988 és 1994 között, az USA-ban elvégzett nemzeti egészségi és tápláltsági állapotot vizsgáló felmérésben résztvevõ 2.519, 8 és 16 év közötti iskolás adatait dolgozták fel.

  • Ezért indítsuk a reggelt egy pohár citromos vízzel

    Ezért indítsuk a reggelt egy pohár citromos vízzelMielőtt bármit csinálna, igyon reggel egy pohár citromos vizet. A citrom több okból is kamrád állandó lakója kellene, hogy legyen, hiszen azon kívül, hogy sok benne a C-vitamin, remekül tisztítja az elsavasodott, mérgekkel teli szervezetet (lúgosít!), a májat, serkenti az emésztést...A legjobb hatás eléréséért reggel fogyaszd langyos vagy meleg vízben kb. fél citrom levét elkeverve, aztán a nap folyamán, amikor csak jól esik. A víz és citrom keveréke igencsak energizáló ital, számos jótékony hatása van a szervezetre nézve.

  • Napraforgó segíthet a bõrproblémákon

    Állítólag megtalálták a száraz, húzódó, viszketõ bõr - és sok bõrprobléma - ellenszerét: a napraforgóban található peptid lehet az új csodaszer, legalábbis ausztrál kutatók szerint.
    Simon de Veer, a Queenslandi Mûszaki Egyetem Egészségügyi Innovációs Intézetének kutatója csapatával olyan enzimeket kerestek, melyek segíthetnek a bõr regenerációjában. A napraforgó egyik peptidjének izolálásával és a molekula felületének megváltoztatásával olyan vegyületet hoztak létre, mely három bõrben lévõ proteáz mûködését is gátolja.

  • A migrén növeli az agyi érkatasztrófa kockázatát

    A migrénben szenvedõ emberek esetében az átlagos népességhez viszonyítva a duplája az érelzáródás miatt kialakuló stroke kockázata - állítják amerikai kutatók, akik eredményeikrõl az American Journal of Medicine címû orvosi folyóiratban számoltak be.

    Az agyi érkatasztrófa, a stroke leggyakrabban azért következik be, mert a szükségesnél kevesebb vér jut az agyba. Az agy vérellátási zavarának többféle oka lehet, például egy szívbõl elszabaduló vérrög, de kiválthatja a nyaki vagy a koponyán belüli erek szûkülete is.

  • Gyengébb térbeli tájékozódási képességgel rendelkeznek a nõk

    Az Iowai Egyetem kutatói megvizsgálták, hogy a nõk fali lebenyének vastagabb kéregállománya alacsonyabb szintû mentális rotációs képességgel párosul, valamint hogy a férfiakban - a nõkhöz képest - nagyobb részt foglal el a fali lebeny felszínének a területe.

    Ezek mellett a fali lebeny nagyobb felszíne összefügg a mentális rotációs feladatok során elért jobb teljesítménnyel. "Nem arról van szó, hogy a nõk nem tudják végrehajtani a mentális rotációs feladatokat, csak lassabban hajtják végre azokat" - közölte a tanulmány szerzõje, dr. Tim Koscik.

  • Napi egy csésze kávé csökkenti a száj- és nyelõcsõ rák kialakulásának kockázatát?

    A Tohoku egyetem munkatársai több ezer emberre kiterjedõ vizsgálat eredményeit elemezték. Vizsgálták a személyek egészségi állapotát, életvitelét, étkezési szokásaikat.

    A 40 és 64 év közötti páciensek körében a tizenhárom éves vizsgálat ideje alatt közel 160 esetben alakult ki a száj, a garat vagy a nyelõcsõ rákja. Az adatok alapján elmondható, hogy napi egy csésze kávé elfogyasztása csökkenti a száj, a garat vagy a nyelõcsõ rák kialakulásának kockázatát. - olvasható a American Journal of Epidemiology címû szakfolyóirat legutóbbi számában.

  • Kódolt feledékenység?!

    Ha nincs esze, legyen notesze – szól az örök érvényû szólás. De mi van akkor, ha már a noteszt is elfelejtjük megnézni? A feledékenység sajnos senkit sem kerül el, de egy bizonyos határig teljesen normális kísérõje életünknek. A sokat emlegetett stressz nemcsak fizikai, lelki betegségeket okozhat, hanem memóriazavart is. Sokszor nehéz helytállni a családban, átlátni a gyerekek napirendjét, a sajátunkról nem is beszélve. Elfelejtünk egy-egy határidõs munkát, megbeszélést, és elõfordul, hogy kimarad az oviba, iskolába induló kicsi hátizsákjából a kedvenc plüssállat, rosszabb esetben az uzsonna.

  • Alvási szokások nagyban befolyásolják a szellemi leépülést

    Újabb tanulmányok igazolják, hogy az alvás mennyisége és minõsége kapcsolatban lehet a szellemi leépüléssel - számoltak be róla kutatók az amerikai Alzheimer Szövetség Vancouverben megrendezett nemzetközi konferenciáján hétfõn.
    A kialvatlanság meglátszik a külsõn, ugyanakkor az egyik ismertetett tanulmány szerint a túl kevés és a túl sok alvás is mintegy két évet öregít az agy korán is. Egy másik, a konferencián bemutatott vizsgálat eredménye pedig arra utalt, hogy a napközben tapasztalt folytonos álmosság idõsebb embereknél a szellemi leépülés elõrejelzõje lehet.

  • Az örömhormon javítja az arcfelismerést

    Miben segítheti a felismerés az emberiséget?!

    London - A szexuális örömérzettel, a kötõdéssel és az anyai gondoskodással kapcsolatba hozható oxitocin nevû hormon segít az ismerõs arcok azonosításában is - állítják svájci kutatók.

    Azok a férfiak, akik oxitocint kaptak, pontosabban idézték fel az ismerõs arcokat, de a hormon nem javította náluk az élettelen tárgyak felismerését - mondta Peter Klaver, a Zürichi Egyetem munkatársa.