A pszichológiában a múlt század második felétõl figyeltek fel a nagyfokú stressz és emocionális terhelés után bekövetkezõ testi-lelki-mentális „összeomlásra", amely azonban nem azonos a depresszióval, csak elõidézõje lehet.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A legkiszolgáltatottabb csoportok a burn-out szindrómának, akik segítõ foglalkozásokat ûznek (például a szociális munkások), a közoktatásban és az egészségügyben dolgoznak (pedagógusok, ápolók, orvosok), munkájuk a bûnözéssel kapcsolatos (rendõrök, ügyvédek, jogászok), illetve akik munkaidejük bizonyos részében folyamatos kétoldalú kommunikációs helyzetben vannak (ügyfélszolgálati, vevõszolgálati, reklamációs feladatokat ellátók), és természetesen a vezetõ beosztásúak, bármely szakterületen. Közülük fokozott lelki terhelés éri az orvosokat, és azokat, akik haldoklókat ápolnak, mint a hospice tevékenységet végzõk vagy az onkológián dolgozók. Ebben az esetben ugyanis könnyen úgy érezheti a segítõ személy, hogy az õ hibájából ért véget egy élet, vagy hibáztatja magát, hogy nem tudta meghosszabbítani az ápolására bízott ember életét, holott az õ munkája csupán az, hogy amíg a beteg köztünk van, segítsen neki méltósággal élni, szenvedni, fájdalmait csillapítani.
A pedagógusokat hármas szorítás teheti szorongóvá, kiégetté: egyfelõl az iskolákat felügyelõ intézmények, ellenõrzõ szervek felõl érkezõ nyomás, másfelõl a szakmán és munkahelyen belüli versengés, harmadrészt a szülõk viselkedése, amellyel sajnos gyakran a tanítókra, tanárokra hárítják saját szerepüket is a gyermek nevelésében és az életre való felkészítésében.
Mind a munkahely, mind a tágabb környezet sokat tehet azokért, akik a lelki stresszbõl ilyen sokat kapnak nap, mint nap. Az üzemorvos, ha felismeri a kiégés tüneteit, adhat beutalót pszichiátriai vizsgálatra. A pszichológia és pszichiátria különbözõ terápiákkal segítheti a beteget. Ugyanakkor még mindig a munkahelynek van a legnagyobb hatása a burn-outtól szenvedõk életében.
A csoportos tréning az egyik eszköz, amivel oldható és feldolgozható a feszültség. A pszichodráma, a kommunikációs tréning, a csapatjátékok, coaching, közös sportesemények, sportnapok bevált módszerek.
Mi, munkavállalók azzal védhetjük ki a káros hatásokat, ha rendszeresen sportolunk, egészségesen, ásványi anyagokban, vitaminokban gazdagon táplálkozunk. Megnövekedett feszültséggel teli légkörben és idõszakban a magnézium szedése a koncentrációban segít, a B vitamin az idegrendszert erõsíti, a C-vitamin az immunrendszert. (A stressz ugyanis annyira legyengítheti szervezetünket, hogy a fertõzéseknek is fokozottabban ki vagyunk téve.) Hét végén egy-egy óra nyugodt séta és olvasás ellazít. Kávé helyett, amelynek hatása fokozhatja a szorongást, inkább gyümölcsteát, zöld teát vagy vörös teát igyunk.