rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Cunami az erekben - Robbanások váratlan egészségügyi utóhatásai

  • Széleskörû kutató-program indult a robbanásokat látszólag sértetlenül túléltek szervezetét mégis károsító hatások felderítésére és felszámolására az Amerikai Egyesült Államokban - tudatja internetes portálján az amerikai John Hopkins Egyetem marylandi Alkalmazott Fizikai Laboratóriuma (APL), amely e kutatások egyik központja.

    Mind több robbanás fordul elõ a háztartásokban, üzemekben. Megállíthatatlanul nõ a nem csituló harcokban és merényletekben bekövetkezõ robbantások száma is.

    Szerencsére az ilyen tragédiákat sokan - látszólag - sértetlenül túlélik.

    A megnyugvás azonban sok esetben elhamarkodott véleményen alapul. Az Irakból, Afganisztánból 2006-ban kivont 2500 katona közül 1850 jelentette, hogy túlélt robbanásokat, de csak 52 számolt be repesz, vagy lövedék okozta látható sérülésérõl. Viszont a hazatértek csaknem egyötöde fejfájásról, alvás- és látászavarról, túlzott zaj- és fényérzékenységrõl, s szellemi képessége csökkenésérõl panaszkodik. Ezért a kutatások körét most szélesítik, s nemcsak a harcok közbeni robbanások következményeire kiterjedõen.

    A háztartási, üzemi robbanásokban a szerterepülõ szilánkok, a hadi események során pedig még a repeszek okoznak jól látható, súlyos sérüléseket. A robbanás ereje az érintetteket sokszor messzire repíti, õk a zuhanás következtében sérülnek meg. Az ilyen közvetlen sérülések hatása azonnal megmutatkozik. Például, ha beszakad a koponyától nem védett dobhártyájuk, attól a pillanattól nem hallanak. Az elsõ világháborúban még azt mondták arra, akit ilyen szerencsétlenség ért: légnyomást kapott. Ám amikor ilyesmi sem sújtja a közelben tartózkodókat, némi kábultság után talpra állva azt mondják:"Na, ezt megúsztuk!".

    A robbanás okozta egészségkárosodás vizsgálatának egyik központja a baltimore-i (Maryland állam) John Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriuma, az APL, a kutatások irányítója pedig Ibolja Cernak. A neurológus professzornak közvetlen harctéri tapasztalatai is vannak mert, az SFOR erõk jugoszláviai bombázásainak idején egy belgrádi kórházban dolgozott, keresztnevébõl következtethetõen alighanem magyar származású jugoszláv állampolgárként. (Kollégái Ibi becenéven szólítják). Kutatásainak célja a robbantásokat átéltek agyára ható, de látható sérülést nem okozott károsodások tisztázása.

    A testünkön felületi sérüléssel nem járó robbanáskor (amely keletkezhet akár egy családi házat rombadöntõ gázpalack helytelen kezelésétõl is) a levegõ a hangsebességet jóval meghaladó tempóval, szó szerinti hangrobbanást is okozva, hullámzó lökésekben száguld szerteszét. De közvetlenül a hullám nyomában, a hullám által elragadott levegõ helyén légritkulás, szívás, vákuum keletkezik.

    Az emberek testére elõször tehát óriási túlnyomás, utána pedig a légszívás hat. A robbanás okozta hirtelen nyomásváltozások azonban csak a másodperc tört részéig tartanak, ezért eddig úgy gondolták, hogy a testünk maradandó károsodás nélkül átvészeli azokat. A legfontosabb szervünket, az agyat pedig e terhelésektõl megvédi szilárd koponyacsontunk.

    A lövedékek, a katonai és a civilek által barkácsolt aknák okozta "száraz" robbanások miatt azonban aránytalanul sok embert ér nem vérzõ károsodás. Ibolja Cernak úgy véli, hogy a lökéshullám az egész testre hatva összepréseli az ereket, és azokból a vért a túlnyomással kevésbé terhelt részekbe, így a koponyával valóban védett agyba szorítja. Aztán a rögtön bekövetkezõ vákuum hatására a test elernyed, az erek kitágulnak, s a vér hirtelen visszaáramlik azokba. Olyan ez, mint a tengerrengés, a cunami. Ám amint a víz a ki- majd visszaáramlás alatt az épületeket pusztítja, ez a vércunami az agysejteket teheti mûködésképtelenné.

    Elég, ha a robbanás az agyban a neuronok, az érzõ-idegek sejtfonalait csak kissé megcsavarja, már bekövetkezhet - például fényérzékenységi - zavar. Ráadásul a sérült neuronok a megzavart mûködésük következtében önpusztítóvá válnak. Kapcsolódásaik torzulása miatt mind több neuron esik ki az agy nagyon bonyolult rendszerébõl. (Hasonlóan, mint a amikor az öregedõ szervezet agyában válik bizonytalanná az információ-átadás, s beáll a hírhedt Alzheimer-kór, az aggkori felejtés).

    Az elmélet igazolására és a folyamatok tisztázására a már alkalmazott EEG, EKG, MRI (a szív, az agy adatait rögzítõ, az agyat letérképezõ) eljárások, és mûszerek mellett az AFL laboratóriumban speciális, a robbanást utánzó eszközöket is készítettek és használnak. Ilyen például a vastagabb kályhacsõre, vagy egy házi szennyvízcsatorna tágas elvezetõ csövére emlékeztetõ lökéshullám-csõ. Egyik végéhez igen nagy nyomással összesûrített levegõt, vagy nitrogént tartalmazó tartályt kapcsolnak. Szelepének kinyitásakor a csõbõl a hangsebességet (a tengerszinten 1200 km,/óra) megközelítõ tempóval süvít ki a gáz. Alig egy méternyire a csõ szájától egy - az autós ütközési kísérletekben használatos - bábu mûanyag fejét rögzítik. Ebbe a szilárdan rögzített mûfejbe azonban nyomásérzékelõ mûszerek mellett, a vérhez hasonló tulajdonságú folyadékkal töltött mû-ereket is szerelnek. Az ereknek a rájuk lõtt levegõsugár hatására bekövetkezõ mozgását, tágulását is rögzítik. A mûfej mûagyában az erek vékonyabbak, a nyaki részben vastagabbak. A bábu nyakát, vállát pedig az emberi testhez hasonló mûanyaggal töltik ki, hogy minél jobban utánozzák a szervezet lökéshullám-mérséklõ tulajdonságait.

    Bár a kiterjedt és drága kísérleteket fõleg az amerikai katonai költségvetésbõl finanszírozzák, azok tapasztalatai a polgári életben is gyakori robbanások áldozatainak gyógyításához is hasznosíthatók. Mert lényegében a hatás csaknem azonos egy gázpalack, egy tûzijáték-gyár, vagy egy az út mellé telepített akna, illetve egy repülõbomba robbanása esetén.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Egészséges étkezéssel a tüdõrák ellen

    Valóban tehetünk a tüdõrák ellen? Segíthet az életmódváltoztatás a betegség elkerülésében?

    Azok a dohányosok, akik naponta legalább háromszor fogyasztanak zöldséget, gyümölcsöt, fekete, illetve zöld teát, azok csökkenthetik a dohányzás káros hatásait, és a tüdõrák kialakulásának esélyét - állítják a Kalifornia Egyetem kutatói.Azok a dohányosok, akik sok flavonoid tartalmú ételt fogyasztanak, csökkenthetik a tüdõrák kialakulásának esélyét. Ez különösen fontos, mert a tüdõrákos megbetegedések 90 százaléka általában a dohányzás miatt alakul ki.

  • A korábbi évszázadok horrorisztikus sebészetére világít rá egy XVIII. századi kézikönyv

    Kontraszt a durva régmúlt és modern ma között...

    London - Egy háromszáz éves sebészeti kézikönyvbõl ismerhetõ meg, hogy milyen horrorisztikus élményben volt része a pácienseknek a korábbi évszázadokban az érzéstelenítés felfedezése elõtt.

    A sebészeti mûtéttanról szóló értekezés 1712-ben látott napvilágot, a zsebkönyv szerzõje Joseph Charriere francia orvos volt - olvasható a Live Science hírei között.

  • Nincs jótékony hatása a folsavnak és a D-vitaminnak, sõt még káros is lehet?

    A folsav, valamint a B-vitaminok szívre gyakorolt feltételezett jótékony hatásának vizsgálatát alig három év után be kellett szüntetni, mivel amellett, hogy semmiféle pozitív eredményt nem sikerült találni, kiderült, hogy a fenti kiegészítõk akár még ártalmasak is lehetnek.

    „Az eredmények megerõsítik számos nemrégiben megjelent vizsgálat következtetéseit: a B-vitaminpótló kezelés nem csökkenti a szívbetegségek kockázatát, viszont akár még veszélyes is lehet” - mondta el Alice H. Lichtenstein, a bostoni Tufts Egyetem táplálkozástan professzora.

  • Milyen betegségekre utal a szemviszketés?

    Milyen betegségekre utal a szemviszketés?A szemviszketés az allergiás kötőhártya-gyulladás legjellegzetesebb tünete. Az allergiás reakció során a sejtekből felszabaduló kémiai anyagok hatására az erek kitágulnak, folyadék jut ki a szövetekbe, kialakul a vizenyő és fellép a viszketés. Dörzsöléssel jelentősen ronthatjuk a panaszokat! Legfontosabb a megelőzés: a reakciót kiváltó anyag - allergén - eltávolítása. Megfelelő kezelés nélkül nagyon súlyos gyulladás alakulhat ki. A népesség kb. 20-30 százaléka szenved valamilyen allergiás betegségben, ami néha szemészeti tünetekhez vezethet.

  • A könnyû stressz akár évekkel is meghosszabbíthatja az életet?

    Sokat hallottunk már a stressz káros hatásairól. Az elfojtott indulatok és feszültség elõbb-utóbb komoly betegségek kialakulásához vezetnek.

    Károsodhat a szív, a gyomor, de voltaképp valamennyi szervi problémának alapja lehet. A legújabb kísérletek azonban rámutattak: a könnyû stressz akár évekkel hosszabbíthatja meg az életet.

    A rövid stresszfázisok egyes szakértõk véleménye szerint áldásosak az egészség szempontjából.

  • Az articsóka nemcsak finom, de az emésztési problémákon is segít

    Az articsóka nemcsak finom, de az emésztési problémákon is segítA mediterrán területekről származó növényt már az ókori görögök és rómaiak is termesztették, fogyasztották, és gyógynövényként alkalmazták. Az articsóka a gazdagság és a jólét jelének számított, az ünnepségeken és lakomákon kulináris különlegességként szolgálták fel. A 15. században az angol és francia nemesség körében ínyencségnek számított, s emésztést könnyítő hatását már régen is ismerték. Az articsóka fő hatóanyaga a cinarin, ami jótékonyan hat az epeműködésre, elősegíti az epeváladék kiválasztását, ezáltal a nehéz, zsíros ételek könnyebben emészthetők lesznek.

  • Az emberi szervezet is állít elõ aszpirint?

    Budapest - Nemcsak a fûzfakéreg tartalmazza, hanem a legújabb vizsgálatok szerint az emberi szervezet is képes elõállítani a szalicilsavat, amely az aszpirin gyulladásgátló, fájdalomcsillapító hatásának alapja. Angol kutatók eredményeit a Journal of Agricultural and Food Chemistry szakfolyóirat közölte. A fûzfakéreg gyógyító hatásáról azóta olvashatunk, amióta írásos emlékeink vannak a gyógyításról. Orvoslás céljára a sumérok és az asszírok is használták, és a 19. században, amikor már a vegyészek foglalkozni kezdtek vele, a fûzfa latin neve, a salix adta a laboratóriumban elõállított készítmény, a szalicin nevét is.

  • Öröklõdõ vírus okozza a roseolát

    Washington - Egy kora gyermekkorban gyakori fertõzõbetegséget, a roseolát okozó vírus sokszor a DNS révén öröklõdik - derítették ki amerikai kutatók.

    A herpeszvírusok családjába tartozó humán herpeszvírus-6-ot (HHV-6) még 1986-ban fedezték fel. Két évvel késõbb a roseola infantum, vagy más néven az exanthema subitum kórokozójaként azonosították. A primer infekció az esetek többségében tünetmentesen zajlik, de megnyilvánulhat a csecsemõk és kisgyermekek heveny lázas betegségeként.

  • Kávézni a gutaütés ellen?!

    A gyakran kávézó hölgyeket ritkábban üti meg a guta! Budapest - Azok az amerikai hölgyek, akik naponta négy, vagy akár több kávét megisznak, ritkábban kerülnek agyi katasztrófa miatt kórházba, mint a nem kávézók. A kávékedvelõk számára biztató eredményeket a szívgyógyászat egyik vezetõ folyóirata, a Circulation közölte.

    Frank Speizer 1976-ban úgy látta, hogy a nõk egészségével az amerikai közegészségügy nem foglalkozik olyan jól, ahogyan arra szükség volna, ezért megtervezte a Nurses' Health Study programot.

  • Mit kell tudni a csók betegségrõl, azaz a mirigylázról?

    A betegséget magyarul mirigyláznak (mononukleózis infekcióza) nevezik. Kórokozója egy, az Ebstein-Barr-vírus, és bár a felfedezése meglehetõsen romantikusnak tûnik, maga a betegség bizony elég kellemetlen lefolyású. Hosszú, akár egy hónapos lappangási idõ után jelennek meg az elsõ, bevezetõ tünetek, melyek eleinte bizonytalan panaszokkal (rossz közérzettel, fáradékonysággal, fejfájással, hasfájással) járnak. Az egyre fokozódó láz és torokgyulladás viszi a betegeket leggyakrabban orvoshoz. A kisebb gyermekek nehezen vesznek levegõt, megduzzadt mandulák miatt orruk eldugul, orrhangon beszélnek.

  • Divatos, de életveszélyes a barna bõr!

    Rákveszély - Fiatalok be se tehetnék a lábukat szoláriumba! Az egészségi kockázatok ellenére töretlen a barna bõr divatja és még mindig tolonganak a szoláriumokban az emberek - Szakértõk ezért szigorúbb feltételeket szeretnének bevezetni a napstúdiók számára. 2009-tõl törvényben tiltanák a szoláriumok használatát 18 éven aluli fiatalok részére. A szakértõk azonban úgy vélik, ez önmagában nem elég.

  • Sok gabona fogyasztásával megelõzhetõ a hólyagrák kialakulása?

    Az Amerikai Rákkutató Szövetség lapjának legújabb számában megjelent tanulmány szerint a gabona-és diófélékben, valamint a húsokban megtalálható szelén segíthet megelõzni a hólyagrákot.

    A Dartmouth Orvosi Kar kutatói 767, hólyagrákkal frissen diagnosztizált beteg szelénszintjét hasonlították össze 1 108 egészséges emberével. Az eredmények fordított összefüggést mutattak a szelén szintje és a hólyagrák között a nõk, néhány dohányos és a p53-pozitív hólyagrákosok esetében.

  • Egészséges lenyelni és megrágni a dinnyemagot!

    Egészséges lenyelni és megrágni a dinnyemagot!Van, akit egyszerűen bosszantanak az apró, fekete magok, nem szívesen harapnak rájuk, mások megszokásból filézik ki a görögdinnyét, ám vannak, akik attól tartanak, hogy esetleg emésztőrendszeri problémát okozhat a magok lenyelése. Most eláruljuk az igazságot erről! Nem, nem fog dinnye nőni a hasadba tőle, erre mérget vehetsz! Ahány ház, annyiféle dinnye evési módszer. Vannak, akik kenyérrel, vannak akik magában. Egyesek késsel, mások kanállal, megint mások szeletet harapva imádják.

  • Gyúrás után moss kezet!

    Vajon hány embernek jut eszébe, hogy kezet mosson a sportszerek használata elõtt és után, ha edzõterembe megy? És van-e mindenkinek rendszeresen tisztított tornaszõnyege a gyakorlatokhoz? Hányan zuhanyoznak antibakteriális szappannal vagy samponnal, és vesznek-e fel tiszta ruhát edzés után? Csak a saját törülközõjét, borotváját, szappanát, vizes palackját használja-e mindenki? Úgy lenne jó, ha valamennyi kérdésre igennel lehetne válaszolni, mert aki csak egyet is elmulaszt az óvintézkedések közül, könnyen megkaphatja a sporttermekben futótûzként terjedõ bõrfertõzések valamelyikét.