Úgy vigyázz rá, akár a szemed fényére!- hangzik a figyelmeztetés, ha értékes dolog megõrzését várjuk el a megszólítottól. Megfogadjuk-e az intelmet akkor is, amikor éppen látószervünk megóvásáról van szó? A kérdés aktualitását nem csak a vele összefüggõ két jeles októberi nap - a Látás Világnapja (október 11.) és A fehér bot napja (október 15.) - adta, hanem az is, hogy a nemzetközi Vision program keretében ez idõ tájt összegzik a szakemberek azokat a legújabb tudományos eredményeket, melyek szemünk épségének, látásunk megõrzésének érdekében születtek. 
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
- A látás problémája, a szembetegségek, a látásvesztés nagyon is hétköznapi valóság, világméretû orvosi összefogást és alapos felvilágosító munkát is igényel, hiszen a 2020-ra szóló prognózisok riasztóak: világszerte hetvenmillió embert érinthet a vakság, ha nem teszünk idõben ellene. Statisztikailag minden ötödik másodpercben megvakul egy ember a Földön, és minden percben elveszíti egy gyerek a látását.
- Magyarországon mi a helyzet?
- Leginkább az idõskori szembetegség, az úgynevezett makula degeneráció az, ami a 60-80 évesek látóképességét rontja és élenjár a vaksági okok között is. Az éleslátás helyének,a sárgafoltnak a degeneratív elváltozásáról van szó. Sajnálatos módon a beteg éppen azt nem látja, amit néz, a tárgy helyén sötét folt jelenik meg, csak a környezeti, perifériás látásra számíthat. Két fajtája ismeretes, a száraz és a nedves makula degeneráció. Közülük a száraz - ami 10-15 százalékban fordul elõ - a súlyosabb, gyakran vakságot okoz, noha lassan alakul ki, a nedves inkább hirtelen következik be.
A szemdiagnosztika ma már rendkívül fejlett, és nem csak a szem állapotáról ad felvilágosítást, hanem az erek állapotáról, a vérnyomásról, a vese mûködésérõl is. A cukorbetegség szövõdménye is vezethet vaksághoz, s már a 40 éves korosztályt is érintheti. A cukorbetegek rendszeres szemészeti ellenõrzésen vesznek részt, szemük védelmében elengedhetetlen a cukorszint, a vérnyomás, a vérzsír beállítása.
Gyakorinak mondható a szürke- és zöldhályog, melyek közül az utóbbi alattomos, késõn észlelhetõ és nem visszafordítható szembetegség, de a szemnyomás gyógyszeres beállításával kezelhetõ. A szürkehályog egyre inkább érinti a fiatalabb korosztályt, ám a mai modern mûtéti technikával jól gyógyítható.
A fiataloknál leginkább fénytörési hibák jelentkeznek, a rövid és túllátás formájában, ezek nagy része, szemüveggel, kontaktlencsével, korrekciós mûtétekkel kiküszöbölhetõk.
- Ezen a klinikán mûködik gyermekszemészet is. Milyen tapasztalatokkal?
- A gyermekszemészet külön fejezetet képez ebben a tudományágban. A kis súllyal született, koraszülött gyermekek esetében szerencsére már ritkábban fordul elõ, hogy az inkubátorban történõ oxigén-kezelés vakságot okoz. Az éretlen látóhártyán lévõ erek szemfenék lézerrel eredményesen kezelhetõk - állítja a szemészprofesszor, a kamaszkori szemproblémák gyógyítási lehetõségeit pedig így összegzi: - Sajnos, a legtöbb gyerekkori szemhiba - szûrés hiányában - csak iskoláskorban derül ki. A gyerekszemész ilyenkor megtervezi a hosszú távú együttmûködést, ennek kapcsán az éleslátás, térlátás tökéletesítésének lehetõségeit, módját. Viszont a szülõknek tudniuk kellene, hogy ma már olyan modern mûszerek állnak rendelkezésre, melyek néhány hónapos csecsemõnél is kimutatják a szemhibákat, tanácsos tehát az idõben történõ korrigálás végett csecsemõkorban megnézetni szakemberrel a kicsik szemét.
- Hogyan vigyázzunk szemünk épségére, szemünk világára?
- Szemünk az egyik legfontosabb szervünk. Szinte az egész körülöttünk lévõ világ a vizualitásra épül, a mozgás, a kommunikáció, az élet szépségeinek élvezete, a mindennapi munkavégzés mind feltételezi a jó szemet, amely igen precíz optikai mûszer, alapos igénybevételnek van kitéve, így szüksége van karbantartásra, figyelemre, gondozásra. A mai modern technika, a televízió vagy a számítógép monitora fokozottan igénybe veszi szemünket, ezért ne nézzük egyhuzamban négy óránál hosszabb ideig a képernyõt.
A professzor hangsúlyozta: gyakran szükség van a szem fizikai védelmére is. Gondoljunk csak azokra az elkerülhetõ szemsérülésekre, amelyek nem csak munka közben, hanem a ház körüli teendõk során, akár fûnyíráskor, vagy vegyszerek használatakor következhetnek be, vagy éppen játék közben.
A tudomány, a technika ma már sokra képes, de csodatételre nem. A szemhártya átültetésétõl a szemfelszín betegségeinek amnionnal - a magzatburok anyagával - történõ kezeléséig, az elektromos chipek vakság esetén történõ beültetésnek kísérletéig terjednek a látást pótló vagy javító eszközök és módszerek, mégis a legfontosabb, hogy mindenki önmaga legyen a szemének õre. A látásvesztés - akár születés óta tart, akár késõbb következik be - rendkívül nehéz élethelyzetet teremt. Igaz, segítenek a civil szervezetek, az együttérzõ embertársak, de a cél, hogy minél kevesebben éljenek ezzel a súlyos teherrel, hiszen a vakságot okozó kóroknak legalább fele megelõzhetõ lenne, a többi pedig gyógyítható. A klinikán mûködik tanácsadó, segítõ szolgálat látásvesztettek számára. Ez nagyon fontos. Sokan részt vállalnak benne, orvosoktól pszichológusokig és olyanok is, akik maguk is elveszítették látásukat, de megtanultak élni új helyzetükkel. A fehér bot, a kísérõ kutya, a személyi segítõ, a hangos könyvek, a számukra létesített múzeumok, kulturális lehetõségek igénybe vehetõk, s speciális foglalkozásokat is tartunk, hogy könnyebben visszatérhessenek az egészségesek világába, eligazodhassanak, és munkát is vállalhassanak. Rehabilitációjuk ott kezdõdik, ahol a gyógyítás folyamata már nem kecsegtet újabb eredménnyel, mégis e folyamat részeként.