London - Befellegzett az emberi evolúciónak, mivel Nyugaton "hiánycikké" váltak a korosabb apák - állítja Steve Jones, a University College London (UCL) genetikaprofesszora.
A tudós szerint - aki elméletérõl egy konferencián számolt be - a 35 év feletti apáknál nõ a valószínûsége, hogy valamilyen génmutációt adnak át gyermekeink. Mint kifejtette, a humán evolúciónak három mozgatórúgója van: a természetes kiválasztódás, a mutáció, valamint a véletlenszerû változások - olvasható a The Times címû brit napilap honlapján.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Annak ellenére, hogy a kemikáliák, valamint a radioaktív szennyezõdés kihathat a genetikai állományra, a mutációk legfontosabb hordozói a korosodó férfiak. "A férfiak esetében a kor elõrehaladtával növekszik a sejtosztódások száma. "Minden egyes sejtosztódásnál viszont felmerül a hiba, azaz a mutáció lehetõsége" - magyarázta a genetikus.
Mint kifejtette, a másik tényezõ a gyengülõ természetes kiválasztódás: az ókorban a gyermekek fele még húszéves kora elõtt távozott az élõk sorából. Hozzájárul mindehhez a véletlenszerûség szerepének csökkenése. A földmûvelésnek köszönhetõen bolygónkat tízezerszer többen népesítik be, mint amennyi embernek az állatvilág szabályaiból kiindulva "kellene" lennie.
"A mezõgazdaság nélkül a világ népessége alig tenne ki félmillió fõt, azaz annyit, ahány lakosa van Glasgownak. Kis, elszigetelt közösségek véletlenszerûen tehetnek szert genetikai mutációkra, amelyek nemzedékeken át öröklõdnek" - mondta.
Steve Jones szerint azonban napjainkban bolygónk "összezsugorodott", nincsenek izolált közösségek, a különbözõ országok, kontinensek lakossága kapcsolatba kerül egymással, így egyre csökken a véletlenszerû változások esélye.
"A történelmet az ágyban alakítják, ám napjainkban az ágyak egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Globális tömegbe verõdtünk össze, s a jövõ nem túl rózsás" - vélekedett a genetikus.