rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Heti egy injekcióval is kézben tartható a 2-es típusú cukorbetegség?

  • Heti egyszeri injekcióval is kézben tartható a 2-es típusú diabétesz - állítják kanadai kutatók.

    A 2-es típusú diabetes mellitus (más néven nem inzulinfüggõ diabétesz) esetében a betegség kezdeti szakaszában a hasnyálmirigy bétasejtjei termelnek ugyan inzulint, de az nem fejti ki megfelelõen a hatását, mert a sejtek érzéketlenek vele szemben. Az úgynevezett inzulinrezisztencia általában az inzulinreceptorok hibás mûködése következtében alakul ki.

    A betegeknél megemelkedik a vércukorszint: az úgynevezett hiperglikémia miatt a bétasejtek több inzulint próbálnak termelni, hogy az inzulinrezisztenciát kiegyenlítsék. Ez a folyamat kóros inzulintermeléshez vezet, végül az inzulintermelés kimerül. Az inzulinnal szembeni érzékenység csökkenése, az inzulinrezisztencia szorosan összefügg az elhízással. A betegség általában középkorú vagy idõs embereknél alakul ki, s a 2-es típusú diabéteszben szenvedõk 80 százaléka elhízott.

    A Torontói Egyetem kutatói, akik eredményeikrõl a The Lancet brit orvosi hetilapban számoltak be, az exenatid nevû hatóanyag olyan új gyógyszerformáját találták meg, amellyel hatékonyabban lehetett ellenõrizni a vércukorszintet, mint a jelenleg alkalmazott napi kétszeri injekcióval. Az exenatid fokozza a vércukor hasznosításához szükséges inzulin termelését, egyúttal csökkenti a hasnyálmirigy egy másik hormonja, a glükagon kiválasztódását. A glükagon fokozza a máj glükózleadását és ezáltal megemeli a vércukorszintet - olvasható a BBC hírei között.

    A kutatók 30 héten keresztül 259 diabéteszes beteget hetente egyszer prolongált hatású exenatidinjekcióval kezeltek, vagy a hagyományos napi kétszeri injekcióval. A kezelés hatékonyságát vérvizsgálattal ellenõrizték, amikor a vörösvértestek hemoglobinjához kötõdõ glükóz szintjét, az úgynevezett glikohemoglobint (HbA1c) mérték: minél alacsonyabbak ezek az értékek, annál sikeresebb a terápia.

    (A HbA1c-nek a teljes hemoglobinhoz mért százalékos aránya a cukorbetegség kezelésének egyik fontos laborparamétere. Segítségével megállapítható, hogy milyen volt a beteg átlagos vércukorszintje az elmúlt három hónapban. Minél magasabb a vércukorszint, annál több hemoglobin-alegység köti meg a cukrot. A kötés egy darabig instabil, de pár óra múlva stabilizálódik és vissza nem fordítható lesz: a cukor nem tud többé leválni a hemoglobinról.)

    Azoknál a betegek, akiket hetente mindössze egyszer injekcióztak, lényegesen nagyobb mértékben csökkent a HbA1c szintje, mint azoknál, akiket naponta kétszer megszúrtak. Az elsõ csoport tagjainak nagyobb hányada érte el a vizsgálat során a HbA1c kívánt szintjét, mint a hagyományos gyógyszerelésben részesülõk. Ráadásul a heti egyszeri injekciónak kevesebb volt a mellékhatása is.

    A torontói kutatók konklúziója szerint az exenatid heti egyszeri alkalmazásával lényegesen hatékonyabban lehet kordában tartani a cukorbetegséget, mint a szokásos napi kétszeri injekcióval. Emellett nem növekedett a hipoglikémia kockázata sem.

    Ian Frame, a brit Diabétesz Társaság képviselõje szerint, bár az eredmények biztatóak, a kutatást ki kell bõvíteni, bizonyítandó az új terápia hatásosságát, mielõtt az orvosok megváltoztatnák a mostani kezelési gyakorlatot.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Mennyi alvás az ideális, ami még nem hízlal?

    Aki éjjelente túl keveset, vagy túl sokat alszik, számítson rá, hogy – egy aktuális tanulmány megállapítása szerint – elhízik. Ezzel együtt automatikusan nõ a szívbetegségek, vagy diabétesz kialakulásának kockázata is.

    A Sleep címû, alváskutatással foglalkozó tudományos magazin a legfrissebb számában számol be arról a tanulmányról, amely szerint közvetlen összefüggés van az alvás ideje, a magas testtömeg-index (BMI) és az érintett hasi zsírmennyisége között.

  • Gátolja a mellrákszer hatását egy elterjedt hangulatjavító gyógyszer

    A paroxetin hatóanyagú népszerû antidepresszáns akadályozhatja az emlõrák elleni tamoxifennel történõ kezelést, a pácienseknél gyakoribb visszaesést okoz és nagyobb a halásos kimenetel kockázata - közölték kanadai kutatók kedden.

    A British Medical Journal címû szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint azok a nõk, akik paroxetin hatóanyagú Paxilt szedtek a tamoxifennel való mellrákkezeléssel egyidejûleg, nagyobb valószínûséggel haltak meg az emlõtumor miatt.

  • Egyre több a halláskárosult gyermek

    A gazdagabb országokban rendszeresen ellenõrzik az újszülöttek hallását, azonban a világ nagy egészségügyi szervezetei, mint a Világbank és az Unicef a szegényebb országokban nem finanszírozza ezeket a vizsgálatokat.

    A halláskárosult gyermekek száma az egész világon nõ, ezeknek a gyerekeknek rengeteg akadállyal és nehézséggel kell szembesülniük. A szerzõ szerint ha egy éves kor elõtt nem fedezik fel és nem kezelik a halláskárosodást, az súlyos és visszafordíthatatlan problémákhoz vezethet a beszéd, a tanulás, valamint a nyelvi-és kognitív fejlõdés terén.

  • A boldogság a hosszú élet titka

    Egy új kutatás kimutatta, hogy ha boldogok vagyunk, évekkel meghosszabbodhat az életünk.

    "A boldogság nem gyógyít, de megvéd a betegségek ellen.” – állítja Ruut Veenhoven a Rotterdami Erasmus Egyetem munkatársa jövõ hónapban megjelenõ cikkében. 30 tanulmányt nézett át a világ minden tájáról, melyek idõtartama 1-60 évig változott. A holland professzor eredményei szerint a boldogság hatása az élet hosszára jelentõsebb, mint az, hogy dohányzunk-e, vagy sem.

  • Veszélyes mellékhatásai lehetnek a ránctalanító Botox injekciónak?

    Hónapokkal azután, hogy az amerikai hatóságok megkongatták a vészharangot, az európai szakértõk is figyelmeztetnek a ránctalanító Botox injekció veszélyes mellékhatásaira - áll egy német híradásban.

    A Focus hírmagazin számában az olvasható, hogy a Londonban székelõ Európai Orvostudományi Iroda 2007 augusztusáig több mint 600 olyan esetrõl kapott jelentést, melyekben a népszerû kozmetikai kezelési móddal potenciálisan összefüggõ mellékhatásokról írnak.

  • Hosszú távon pszichózist okozhat a kannabisz

    Minél hosszabb ideig fogyaszt valaki kannabiszt, azaz marihuánát, annál nagyobb valószínûséggel jelentkezik nála hallucináció, érzéki csalódás vagy pszichózis - közölték ausztrál kutatók.

    A tanulmány szerint azoknál, akik 15 éves koruk elõtt használtak elõször kannabiszt, kétszer nagyobb valószínûséggel fejlõdött ki pszichózis - például szkizofrénia -, mint azoknál, akik soha nem fogyasztottak drogot.

  • Több millió magyart érint az allergia

    Közel hárommillió ember szenved ma Magyarországon a szezonális szénanáthától, amely a magánélettõl a munkáig az érintettek életének minden területét befolyásolja. A szénanátha tünetei a betegeket jelentõs mértékben akadályozzák mindennapos tevékenységükben, feladataik ellátásában, levertséget okoznak, gátolják a szellemi teljesítményt, de befolyásolják a társasági programokat, sporttevékenységet, táplálkozást is. Az érintettek közül sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ezeket a zavaró tüneteket enyhíteni lehet.

  • Új típusú mesterséges szaruhártyával állították helyre emberek látását

    Új típusú mesterséges szaruhártyát hoztak létre svéd tudósok, akik páciensek szemébe egy kis kollagén vázat helyeztek be, amely rávette a szaruhártyasejteket, hogy újra növekedjenek, így a kezeltek látása helyreállhat.

    Az új módszer a klinikai kipróbálás elsõ szakaszában tíz svéd páciensnél bevált - közölték a kutatók."Belülrõl próbáljuk regenerálni a szaruhártyát" - emelte ki May Griffith, aki az ottawai kórházi kutatóintézet és a svédországi Linköpingi Egyetem professzoraként vezette a kutatást.

  • Ebcsont beforr? - Praktikák és protokoll a sebkezelésben

    Ebcsont beforr - mondják gyakran, fõként gyerekeknek. A dolog azonban nem ilyen egyszerû, amit az idei havas tél elcsúszásos balesetei számtalan esetben bizonyítanak. Ha vannak is a testfelszínt borító hámrétegnek kisebb sérülései, melyek valóban nyom nélkül gyógyulnak, a komolyabb esések következményei tartós gondot okoznak, s olykor maradandóak.

    A horzsolásoktól a karcolásokig, különféle kisebb felületi elváltozásokig, és a súlyosabb, mélyebb hámsérülésekig, törésekig széles a skála.

  • Halálos veszély az influenza, ha valaki nagyon kövér

    A H1N1 vírus eleve súlyos influenzajárvány okozójaként jelent meg, de a statisztikai adatok összesítése szerint a fertõzés különösen akkor életveszélyes, ha a beteg kórosan elhízott - mutatták ki amerikai kutatók.

    Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2009 õszén a H1N1 vírus okozta influenzát milliókat veszélyeztetõ világjárványnak jósolta. Az egész világot súlyosan érintõ pandémia szerencsére elmaradt, de minden országban voltak súlyos fertõzések, betegek, akik gépi lélegeztetésre szorultak és végül életüket vesztették.

  • Szerencsére ritkán szakad meg a szív

    Ha valakinek valóban meghasad a szíve, kicsi az esélye a túlélésre, bár a korszerû szívgyógyászatnak köszönhetõen ez az esély is rendkívüli mértékben megnõtt az utóbbi idõkben.

    Szófordulatként gyakran elõfordul, hogy azt mondjuk: valamiért vagy valakiért megszakad a szívünk. Az ilyen tragikus esemény az orvostudományban azonban igen ritka: legtöbbször heveny szívinfarktus szövõdménye. A nemzetközi szívgyógyászat évek óta igyekszik pontosan fölmérni az életveszélyes helyzet elõfordulását.

  • A 'náthavírusok' családfájának elkészítésével új gyógyszerek fejleszthetõk ki

    Washington - Amerikai kutatók megfejtették a nátháért okolható rhinovírusok 100 különbözõ törzsének genetikai kódját; a családfa elkészítése új gyógyszerek kifejlesztését teheti lehetõvé. A kutatást a Science legfrissebb számában ismertették.

    A megfázás, más néven hûléses hurut, akut egyszerû meghûlés vagy nátha - akut fertõzéses betegség, mely az orr, a torok és a tüdõ nyálkahártyáját támadja. Elsõsorban rhinovírusok okozzák. Amerikai adatok szerint a felnõttek évente 2-4 alkalommal betegednek meg, míg a gyerekek akár tízszer is megfázhatnak.

  • Alvászavart, fáradtságot és koncentrációs problémákat okozhat az óraátállítás

    A téli-nyári idõátállítás miatt a szervezet belsõ órája kieshet a ritmusból, ami koncentrációs és alvási zavarokhoz, illetve fáradtsághoz vezethet - de nem mindenkinél.

    Horst-Werner Korf, a Frankfurti Egyetem professzora szerint az emberek az órák átállítását az alvás és ébrenlét egyéni ciklusának - kronotípusuknak - megfelelõen különbözõképpen élik meg. Kifejtette, hogy az idõátállítás elõidézheti a koncentrációképesség zavarait, reggelente pedig fokozott álmosságot okozhat.

  • Vírus nyomait találták a Glaxo rotavírus elleni vakcinájában

    Azonnali információkat kértek az európai gyógyszerügyi hatóság illetékesei a brit GlaxoSmithKline gyógyszergyártó cégtõl, miután a gyerekek számára készült vakcinájában egy sertéseket megfertõzõ vírus nyomaira bukkantak.

    Az Európai Gyógyszerügynökség közlése szerint az egyébként ártalmatlannak ismert vírustól származó DNS-t a Rotarix nevû, szájon át alkalmazott vakcinában találták, amellyel a hasmenéssel és hányással járó rotavírus-fertõzés ellen védik a gyerekeket.