A Texas Egyetem gyógyászati központjának munkatársai újfajta, az antibiotikumokkal történõ kezelésnél vélhetõen hatékonyabb módszert dolgoztak ki a szalmonellát, a tularémiát és a súlyos hasmenést okozó baktériumtörzsek ellen.
A háromféle bakteriális fertõzést egerekben váltották ki: a laboratóriumi körülmények között már tesztelt új molekula sikeresen gátolta az állatok fertõzõdését. A szakértõk teljesen új megközelítéssel próbálkoznak a különféle, emberre is veszélyes baktériumtörzsek elleni harcban.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Annak ellenére, hogy már jelenleg is számos antimikrobiális készítmény áll rendelkezésre a komolyabb fertõzéseket okozó baktériumtörzsekkel szemben, ez nem elegendõ, ugyanis a kórokozók antiobiotikumokkal szembeni ellenállóképessége (rezisztenciája) is egyre növekszik. További hátrány, hogy egyes esetekben a fertõzések hagyományos antiobiotikumokkal történõ kezelése csak növeli a baktériumok által kiválasztott méreganyagok mennyiségét, rontva ezzel a beteg állapotát.
A kutatók elõtt eddig is ismert volt, hogy számos (több millió) olyan baktérium lehet jelen az emberi bélcsatornában, amelyek ártalmatlanok maradnak, ha azonban jelfogó molekuláikkal (receptoraikkal) érzékelnek egy bizonyos fajta kémiai jelet, akkor megkezdik a mérgezõ anyagok kiválasztását. A szükséges kémiai jelek nélkül az említett baktériumok - például a különféle bélfertõzéseket kiváltó Salmonella törzsek, a hasmenést okozó Escherichia coli egyes fajtái, illetve a tularémia nevû betegségért felelõs Francisella tularensis nevû baktérium - anélkül haladnak keresztül a bélcsatornán, hogy megfertõznék a sejteket (a tularémia rágcsálókban és a mezei nyúlban jellemzõ, de olykor az emberre is átterjedõ fertõzõ betegség).
Egyedül az nem volt eddig ismert, hogy miképpen akadályozható meg a baktériumok méreganyagainak felszabadulása, amely azt követõen zajlik le, hogy a megfelelõ kémiai jelek hatására aktiválódtak a baktériumok virulenciáját okozó gének (a virulencia a fertõzõ szervezetek szaporodási képességét fejezi ki a gazdában, amin késõbb a fertõzés súlyossága múlik).
Az új tanulmányban Dr. Vanessa Sperandio és munkatársai arról számolnak be, hogy a LED209 elnevezésû, mesterségesen kifejlesztett molekula a baktériumokkal fertõzött egereknél hatékonyan gátolta a méreganyagokat felszabadító jelek receptorait, így a vizsgálatban szereplõ háromféle baktériumtörzs egyedei nem váltak virulenssé - olvasható az intézet sajtóközleményében.
Egy korábbi, 2006-os tanulmányban szintén a Texas Egyetem kutató azonosították elsõként azt a receptort (QseC szenzor-kináz), amely az Escherichia coli hasmenést okozó törzseinek sejthártyájában található: ez a receptor fogadja a bélcsatornában élõ egyéb baktériumoktól érkezõ jeleket, emellett ez érzékeli a vékonybélben termelõdõ hormonális anyagokat is, amelyek szintén kiválthatják a fertõzést. (Megjegyzendõ, hogy az E. coli baktériumok természetes körülmények között, egészséges embereknél is jelen vannak a bélflórában, anélkül, hogy bármiféle problémát okoznának.
Fertõzéses tüneteket egyrészt akkor okozhatnak, ha túlságosan elszaporodnak, emellett léteznek valóban veszélyes E. coli törzsek is, például az E. coli O157, amely olyannyira virulens, hogy csak néhány egyedre van szüksége a súlyosabb fertõzések elõidézéséhez. Az E. coli 0157:H7-es törzse "hamburger coli" néven is ismert, ezt a törzset a nem kellõképpen átsütött hamburgerek okozta fertõzések során izolálták elõször az USA-ban).
Bár a kutatócsoport egyelõre csak a három említett baktériumtörzset vizsgálta, remélik, hogy a módszer szélesebb körben is alkalmazható lenne, így például a Legionella pneumophila által okozott legionárius tüdõgyulladás, vagy a Haemophilus influenzae-vel történõ fertõzõdés következtében kialakuló tüdõbetegségek ellen. "A LED209 az antibiotikumokkal ellentétben nem a kórokozók elpusztítására törekszik, mivel ez sokszor az ellenkezõ hatást váltja ki, vagyis még több méreganyag termelõdik. A módszer a virulenssé válást elõzi meg: mivel a kórokozót életben hagyjuk, így kisebb eséllyel számíthatunk rá, hogy a gyógyszerrel szemben késõbb rezisztencia alakuljon ki" - hangsúlyozta Sperandio.