2024.03.29. - Auguszta

Gének hálózata nehezíti a rák legyõzését

Gének hálózata nehezíti a rák legyõzését
Washington - Az egyik legnehezebben kezelhetõ tumor, a hasnyálmirigyrák és egy agresszív agydaganat, a glioblasztóma génváltozatait térképezték fel amerikai kutatócsoportok. Az amerikai Science és a brit Nature tudományos folyóiratok eheti számában megjelent tanulmányok mérföldkövet jelenthetnek a rákkutatásban.

A tudósok a genetikai változások egész hálózatát találták a folyamat mögött, amely során egy normál sejt a hasnyálmirigyben vagy az agyban rákos sejtté alakul.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

A génekben lezajlott változások útvonala minden egyes vizsgált páciensnél más és más volt. Ez felhívja a rákkutatók figyelmét arra, hogy az egyetlen gént megcélzó terápiák nem jelenthetnek megoldást a rák legyõzésében. Éppen ellenkezõleg, a legtöbb páciensnél elõforduló, teljes génútvonalakat érdemes célba venni.

A Johns Hopkins Egyetem által vezetett kutatócsoportok 24 hasnyálmirigyrákos, valamint 22 gliobasztómás pácienstõl vett tumormintákban 20 ezernél több gént tanulmányoztak. Az Egyesült Államok kormánya által alapított, 18 orvosi központot magában foglaló hálózat nagyszabású projektje, az úgynevezett Rák Genom Atlasz pedig 206 glioblasztómás páciens hatszáz génjét elemezte.

Az új, eddigi legátfogóbb emberi tumortérképek nem csak a mutáns géneket tartalmazzák, hanem a hiányzókat, a többletkópiákat, valamint a túl- és alulmûködõ géneket is.

A hatalmas munka rávilágított a rák hátterében lévõ teljes genetikai káoszra, minden egyes tumor eltért a többitõl. A tipikus hasnyálmirigyrák 63 genetikai változatot tartalmazott, az átlagos agytumor pedig hatvanat - írják a John Hopkins kutatói a Science-ben.

A gének nem egyedül dolgoznak, ezért annak megállapítása, hogy mely gének állnak össze egy-egy hálózatban, és milyen útvonalat alkotnak, egyszerûsítheti a képet - véli Kenneth Kinzler, aki a hasnyálmirigyrákkal kapcsolatos kutatást vezette.

Hopkins kutatócsoportja 12 alapvetõ útvonalat azonosított, amelyek a legtöbb hasnyálmirigyráknál abnormálisak voltak. A Rák Genom Atlasz munkatársai pedig a gliobasztómák többségénél azonosított három alapvetõ útvonalról számolnak be a Nature-ben.

Az érintett génútvonalak különbözõ dolgokért felelnek. Egyesek a sérült DNS molekuláknak teszik lehetõvé, hogy elszökjenek a javítás elõl, mások tumorelnyomónak tartott védõfaktorokat kapcsolnak ki.

A kutatók szerint nem lesz egyszerû olyan gyógyszereket találni, melyek blokkolják ezeket az útvonalakat és elõfordulhat, hogy több mellékhatást okoznak, mint a jelenlegi, specifikus génhibák ellen alkalmazott "célzott terápiák". Ennek ellenére már megkezdõdtek ebben az irányban is a gyógyszerkutatások.