Nem találtak összefüggést az autizmus és a kombinált MMR védõoltás alkalmazása között

Nem találtak összefüggést az autizmus és a kombinált kanyaró-mumpsz-rubeola védõoltás alkalmazása között amerikai kutatók, akik megismételtek egy korábbi, ilyen kapcsolatot feltételezõ tanulmányt.

A Public Library of Science címû tudományos folyóirat online változatában megjelent tanulmányban egy 1998-as, nagy port kavart vizsgálat kontrollját teszik közzé a New York-i Columbia Egyetem és az Egyesült Államok Betegség Megelõzési Központjának (CDC) atlantai kutatói. A korábbi kutatást Andrew Wakefield vezette Nagy-Britanniában, és kapcsolatot talált az autizmus és az MMR vakcina között, amint azt a Lancet címû orvosi szakfolyóiratban közölte. Wakefield tíz munkatársa azóta hivatalosan is visszavonta véleményét, a vezetõ szerzõvel szemben pedig szakmai vizsgálatot folytat a brit Központi Orvosi Tanács.

A megismételt tanulmányban az amerikai kutatók 25 autista gyerek bélrendszerébõl származó szövetmintában keresték a kanyaró vírusának genetikai nyomait. A gyerekeknek bélrendszeri problémái is voltak, csakúgy, mint annak a 13 nem-autista gyereknek, akiktõl összehasonlításként szintén vettek szövetmintát. Az anonim szövetmintákat ezután három független laboratóriumban elemezték.

A szerzõk szerint tanulmányuk erõs bizonyítékot szolgáltat az ellen, hogy az MMR vakcina alkalmazása és az autizmus között összefüggés állna fenn. Az eredeti tanulmány megjelenése óta a potenciális kockázat miatt aggódó szülõk egy része visszautasította a védõoltást az Egyesült Államokban és Európában is, ami kanyarójárványokhoz vezetett. A kanyaró világszerte mintegy 250 ezer embert öl meg évente, zömében a fejlõdõ országokban élõ gyerekeket.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat honlapja szerint a kanyaró (morbilli) cseppfertõzéssel terjedõ, vírus okozta fertõzõ betegség. 9-10 napos lappangási idõ után láz, köhögés, hurut és kötõhártya-gyulladás a kezdeti tünetei. Pár nap múlva a fül mögött, majd az egész testen végigvonuló kiütések lépnek fel. Súlyos betegség, amely könnyen átvihetõ egyik emberrõl a másikra. Leggyakoribb szövõdménye a középfül- és tüdõgyulladás, de agyvelõgyulladást is okozhat. A kanyaró okozta agyvelõgyulladás következtében életre szóló halláskárosodás és értelmi fogyatékosság maradhat vissza.

Magyarországon 1951 és 1960 között évente átlagosan több mint 40 ezer megbetegedés fordult elõ és 150 beteg halt meg. A korszerû védõoltási stratégia bevezetését követõen az 1990-es években a megbetegedések száma évente 1 és 33 között változott, kanyaró okozta halálozás nem fordult elõ, 2002 óta hazai eredetû megbetegedést nem jelentettek - olvasható az ÁNTSZ portálján.

Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint 2007-ben az életkorhoz kötött kötelezõ védõoltások közül az MMR oltás beadási aránya 99,9 százalékos volt 94 439 oltásra kötelezett gyerek körében, az újraoltási arány pedig 99,5 százalékos 109 423 gyerek közül.