rss
  • A füstölõk füstje szerepet játszhat bizonyos ráktípusok kialakulásában?

  • Nagyobb a kockázata bizonyos ráktípusoknak, ha valaki hosszú távon sok füstölõfüstöt lélegez be, még akkor is, ha nem dohányzik, derül ki egy friss vizsgálatból, melynek során összefüggést találtak a füstölõ-expozíció és a legtöbb felsõlégúti rák, valamint a laphámsejtes tüdõrák között.

    A fokozott rizikó mind dohányzók, mind nemdohányzók esetében fennáll, ami arra utal, hogy a füstölõk füstjének belégzése a légúti rákok független rizikófaktora, következtetett a kutatás vezetõje, a Koppenhágai Statens Szérum Intézet kutatója.

    Az eredmények tükrében fel kell hívni az emberek figyelmét, hogy kerüljék a füstölõ használatát olyan helyeken, ahol sok idõt töltenek, folytatta Friborg. Ázsia egyes részein és Indiában már õsidõk óta és ma is a mindennapi élet szerves része a füstölõ használata. Sokan az Egyesült Államokban és a nyugati világban is naponta égetnek füstölõt.

    A füstölõk készítésére a növények és olajok széles palettáját használják fel. Elégetésükkor sokuk ugyanolyan karcinogéneket (rákot okozó vegyületeket) bocsát ki, mint amelyek a cigarettafüstben is találhatók. Emiatt már számos vizsgálat próbált összefüggést találni a füstölõk alkalmazása és a tüdõrák gyakorisága között, ám egyik sem járt meggyõzõ eredménnyel. A most közzétett tanulmány az elsõ, mely egészséges embereket követett nyomon hosszú idõn keresztül, hogy tisztázódhasson, van-e összefüggés a füstölõk égetése és a rákrizikó közt.

    Szingapúr több mint hatvanezer kínai lakosát vonták be, akik a vizsgálat kezdetén nem szenvedtek semmilyen rákbetegségben. Minden résztvevõt részletesen kikérdeztek az étkezési szokásairól és életmódjáról, beleértve a füstölõk égetését is. A nõk és férfiak nagyjából háromnegyede állította, hogy jelenleg is használ füstölõt.

    A vizsgálat idõtartama alatt 325 felsõ légúti rákot és 821 tüdõrákot diagnosztizáltak. A hosszú távú és gyakori füstölõexpozíció hatására szignifikánsan megnõtt a laphámsejtes tüdõrák és a felsõ légúti rákok kockázata. A füstölõ napi égetése gyakori Ázsiában, ám nem korlátozódik kizárólag a keletre. Egy 2004-es vizsgálatból kiderült, hogy a New York-i nem ázsiai kisebbséghez tartozó nõk több mint egynegyede (28 százaléka) számolt be füstölõégetésrõl terhessége alatt. A szakértõk szerint nem káros, ha valaki néhanapján meggyújt egy füstölõt, ám a napi használókat figyelmeztetni kell a veszélyeire.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Tévénézési szokásoktól függ a kamaszkori terhesség?

    Ezt még magunk sem hittük el!

    Chicago - Gyakoribb a terhesség a szexualitást bõven tárgyaló filmsorozatok tizenéves amerikai nézõinek körében, mint azoknál a kamaszoknál, akik nem kedvelik az ilyen sorozatokat.

    A Pediatrics címû gyermekgyógyászati szaklap novemberi számában publikált tanulmány szerint a Szex és New York vagy a Jóbarátok láttán a képernyõre ragadó amerikai tizenévesek kétszer akkora valószínûséggel esnek teherbe/ejtenek teherbe másokat, mint akik a távkapcsolóért nyúlnak ilyenkor.

  • Sok gyümölcs-és zöldségfogyasztással csökkenthetõ a mellrák visszatérése?

    Mintegy harmadával csökkentette a mellrák visszatérésének valószínûségét, ha a gyógyult páciens az ajánlott zöldség- és gyümölcsmennyiségnél jóval többet iktatott étrendjébe - közölték amerikai kutatók a Journal of Clinical Oncology címû amerikai szaklapban.

    A jótékony hatás csak azoknál érvényesült a vizsgálat során, akiknél nem jelentkeztek hõhullámok rákterápiájukat követõen, ami a szakértõk szerint azt jelzi, hogy a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása az ösztrogén hormonra hat.

  • A reflux bizonyos esetekben növeli a torok- és hangszáldaganat rizikóját

    A reflux bizonyos esetekben növeli a torok- és hangszáldaganat rizikójátAz Amerikai Rákkutatás Szervezetének lapjában megjelent cikk szerint a megnövekvő rizikó elsősorban a nem dohányzókat és nem alkoholizálókat fenyegeti. A kutatásból az is kiderült, hogy a savlekötőknek ebből a szempontból jelentős védőhatást képesek kifejteni.A gyomorégés maga nem más, mint egy kellemetlen, égő érzés a mellkasban, a szegycsont mögött, amely jellemzően hullámokban érkezik. Az is előfordulhat, hogy a fájdalom a nyakat, a torkot és az állkapcsot is érinti. Ez a jelenség a reflux nevű betegség egyik jellegzetes tünete lehet.

  • Kinek milyen minõségû a spermája?

    Az elhízott férfiak spermája rosszabb minõségû, ezt megállapították!

    Barcelona - A túl zsíros étkezés nemcsak a férfiak derékbõségének árt, de ondósejtjeik minõségének is - állítják brit kutatók.

    Az már ismert tény, hogy az elhízás rontja a nõk termékenységét, egy új skóciai vizsgálat azonban azt mutatja, hogy ez érvényes a férfiakra is.

  • Az őszi lékúra jót tesz a testnek és a léleknek is

    Az őszi lékúra jót tesz a testnek és a léleknek isAz esős, szürke őszi reggeleken különféle zöldség és gyümölcs levekkel indíthatjuk a napot, amire nagy szükség van, hiszen ilyenkor szép lassan kiürülnek a szervezet vitamin tartalékai. A gyümölcs- és zöldséglevek nem csak energiával és vitaminokkal töltenek fel minket, de tisztító hatásuk is van és a fogyásban is segítenek. Öt csodálatos gyümölcs illetve zöldség levéből készült italok megerősítik, energetizálják, optimalizálják a test működését – beleértve a testsúly csökkentést is. Ilyenek a cékla, az aszalt szilva, a piros szőlőlé, a homoktövis és a zöld búzafű levéből készült italok.

  • Napsütés és szívbetegség

    Miközben egyre több adat lát napvilágot arról, hogy a Nap ultraibolya sugarai nagy szerepet játszanak a bõr rosszindulatú daganatainak kifejlõdésében, egy új, érdekes elmélet arra utal, hogy a napsugár nemcsak melegítõ hatásával, hanem más módon is kedvezõ, mivel tágíthatja az ereket. Az Európai Unió kutatóinak meglepõ elképzeléseit az European Heart Journal közölte.

    Mind az orvosi szaksajtó, mind a média manapság fõleg arra hívja fel a figyelmet, hogy a napozás bõrrákot okozhat, ezért legjobb, ha igyekszünk elkerülni.

  • Legyõzhetõ a HIV-vírus? - Egereken már sikerült

    Talán legyõzhetõvé válik az eddig gyógyíthatatlannak tûnõ betegség? Újabb kisérleteket végeztek egereken az University of Pennsylvania kutatói.

    A HIV- vírus nem képes behatolni a fehérvérsejtekbe, a fertõzött egerek a kezelésnek köszönhetõen meggyógyultak. Emberekkel még nem történtek klinikai kísérletek, elméletileg a módszer meggyõzõen mûködhet: az orvosoknak csak annyit kell tenniük, hogy T-sejteket nyernek ki a páciens szervezetébõl, átszerkesztik, majd visszajuttatják.

  • A hasra hízás a legveszélyesebb

    A hasra hízás a legveszélyesebbSok statisztika és tanulmány bizonyította, hogy a kövérek korábban és gyakrabban halnak meg szív-és érbetegségben, mint a karcsúak, ám egy új vizsgálat adatai azt jelzik, hogy nem a súlytöbblet az igazi veszély, hanem az, ha valaki hasra hízik. Francisco Lopez-Jimenez és munkacsoportja hatalmas kutatás adatainak elemzése alapján jutott arra a következtetésre, hogy a szívbetegség okozta halál kockázata szempontjából nagyobb jelentősége van annak, hogy testünkben hol rakódik le a zsír, mint annak, hogy ez hány kiló.

  • Cunami az erekben - Robbanások váratlan egészségügyi utóhatásai

    Széleskörû kutató-program indult a robbanásokat látszólag sértetlenül túléltek szervezetét mégis károsító hatások felderítésére és felszámolására az Amerikai Egyesült Államokban - tudatja internetes portálján az amerikai John Hopkins Egyetem marylandi Alkalmazott Fizikai Laboratóriuma (APL), amely e kutatások egyik központja.

    Mind több robbanás fordul elõ a háztartásokban, üzemekben. Megállíthatatlanul nõ a nem csituló harcokban és merényletekben bekövetkezõ robbantások száma is.

  • Cementtel gyógyítják a törött csigolyát

    Brüsszel - Egy új módszer tettek általánossá Belgiumban a csigolyatörések kezelésére: két "hétköznapi" eszköz, felfújható ballon és cement használatával orvosolják a betegséget.

    Az életkor elõrehaladtával óhatatlanul nõ a csontok szerkezetét gyengítõ, s így a törések gyakoriságát növelõ betegség, a csontritkulás esélye. 50 év felett minden negyedik nõ és minden nyolcadik férfi szenved ettõl a betegségtõl. Mint egy belga szakorvos a Le Soir címû brüsszeli lapban elmondta, az oszteoporózis esetében a leggyakrabban a csigolyák törnek - s ráadásul ezeket az eseteket gyakran nem is diagnosztizálják, egyszerû hátfájásnak tudják be.

  • Gén okozza a megcsalást?

    A sírig tartó hûség nem mindenkinek van ínyére, sokan csalják meg párjukat akár annak ellenére is, hogy szeretik.

    Az amerikai Binghampon Egyetem kutatói úgy gondolják, megtalálták a választ arra, mi késztet embereket a félrelépésre. A tanulmány szerint génjeinkbe van kódolva, hogy mennyire leszünk hûségesek párunkhoz. A tudósok megállapították, hogy a szexuális magatartás egy DRD4 nevû génhez köthetõ, pontosabban annak változataihoz.

  • A darázscsípés nemcsak fáj, veszélyes is - állat és embervédelem!

    A nyár végi gyümölcsérés idõszaka a méhek, darazsak szezonja is. Csípésük egészséges emberre nézve a kellemetlen fájdalmon, a csípés helyének átmeneti feldagadásán túl nem okoz említésre méltó következményt, de aki túlérzékeny rá, legyen óvatos, mert egyetlen csípés is veszélyes lehet számára.

    Nála a darázsméreg a legsúlyosabb allergiás reakciókat válthatja ki, akár halálos anafilaxiás sokkot is okozhat.

  • Vitaminhiány is okozhat hajhullást

    Vitaminhiány is okozhat hajhullástA hajhullás az esetek kb. 95%-ában hormonális és öröklött tényezőkre vezethető vissza. Ilyenkor a hajhullás lehet körkörös vagy szétszórt (diffúz). Az öröklött, azaz androgenetikus hajhullás férfiakra jellemző, nőknél a hormonok lehetnek felelősek érte. A hajhullás oka lehet a stressz, különböző betegségek, a pajzsmirigy hibás működése és a nem megfelelő hajápolás is. Szülés után sok nőnek hullik a haja. Természetesen az ő esetükben a haj visszanő, mégis érthetően sokszor nyugtalanítónak találják ezt a folyamatot.

  • Csak látszatbetegség a narancsbõr?

    A korunk nõit halálra rémítõ, de legalábbis idegesítõ cellulit német szakorvosok szerint csupán a nõi szervezet kötõszövetének szerkezeti változása: látszatbetegség, amely viszont milliárdos hasznot hajt a gyógyszer- és kozmetikai iparnak.

    A cellulitet 1973-ban írta le elõször Nicole Ronsard, egy New York-i szépségszalon tulajdonosa. A problémát "zsír, víz és mérgezõ bomlástermékek kombinációjaként" határozta meg, amellyel a szervezet nem tud mit kezdeni.