A fokozott rizikó mind dohányzók, mind nemdohányzók esetében fennáll, ami arra utal, hogy a füstölõk füstjének belégzése a légúti rákok független rizikófaktora, következtetett a kutatás vezetõje, a Koppenhágai Statens Szérum Intézet kutatója.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A füstölõk készítésére a növények és olajok széles palettáját használják fel. Elégetésükkor sokuk ugyanolyan karcinogéneket (rákot okozó vegyületeket) bocsát ki, mint amelyek a cigarettafüstben is találhatók. Emiatt már számos vizsgálat próbált összefüggést találni a füstölõk alkalmazása és a tüdõrák gyakorisága között, ám egyik sem járt meggyõzõ eredménnyel. A most közzétett tanulmány az elsõ, mely egészséges embereket követett nyomon hosszú idõn keresztül, hogy tisztázódhasson, van-e összefüggés a füstölõk égetése és a rákrizikó közt.
Szingapúr több mint hatvanezer kínai lakosát vonták be, akik a vizsgálat kezdetén nem szenvedtek semmilyen rákbetegségben. Minden résztvevõt részletesen kikérdeztek az étkezési szokásairól és életmódjáról, beleértve a füstölõk égetését is. A nõk és férfiak nagyjából háromnegyede állította, hogy jelenleg is használ füstölõt.
A vizsgálat idõtartama alatt 325 felsõ légúti rákot és 821 tüdõrákot diagnosztizáltak. A hosszú távú és gyakori füstölõexpozíció hatására szignifikánsan megnõtt a laphámsejtes tüdõrák és a felsõ légúti rákok kockázata. A füstölõ napi égetése gyakori Ázsiában, ám nem korlátozódik kizárólag a keletre. Egy 2004-es vizsgálatból kiderült, hogy a New York-i nem ázsiai kisebbséghez tartozó nõk több mint egynegyede (28 százaléka) számolt be füstölõégetésrõl terhessége alatt. A szakértõk szerint nem káros, ha valaki néhanapján meggyújt egy füstölõt, ám a napi használókat figyelmeztetni kell a veszélyeire.