rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A füstölõk füstje szerepet játszhat bizonyos ráktípusok kialakulásában?

  • Nagyobb a kockázata bizonyos ráktípusoknak, ha valaki hosszú távon sok füstölõfüstöt lélegez be, még akkor is, ha nem dohányzik, derül ki egy friss vizsgálatból, melynek során összefüggést találtak a füstölõ-expozíció és a legtöbb felsõlégúti rák, valamint a laphámsejtes tüdõrák között.

    A fokozott rizikó mind dohányzók, mind nemdohányzók esetében fennáll, ami arra utal, hogy a füstölõk füstjének belégzése a légúti rákok független rizikófaktora, következtetett a kutatás vezetõje, a Koppenhágai Statens Szérum Intézet kutatója.

    Az eredmények tükrében fel kell hívni az emberek figyelmét, hogy kerüljék a füstölõ használatát olyan helyeken, ahol sok idõt töltenek, folytatta Friborg. Ázsia egyes részein és Indiában már õsidõk óta és ma is a mindennapi élet szerves része a füstölõ használata. Sokan az Egyesült Államokban és a nyugati világban is naponta égetnek füstölõt.

    A füstölõk készítésére a növények és olajok széles palettáját használják fel. Elégetésükkor sokuk ugyanolyan karcinogéneket (rákot okozó vegyületeket) bocsát ki, mint amelyek a cigarettafüstben is találhatók. Emiatt már számos vizsgálat próbált összefüggést találni a füstölõk alkalmazása és a tüdõrák gyakorisága között, ám egyik sem járt meggyõzõ eredménnyel. A most közzétett tanulmány az elsõ, mely egészséges embereket követett nyomon hosszú idõn keresztül, hogy tisztázódhasson, van-e összefüggés a füstölõk égetése és a rákrizikó közt.

    Szingapúr több mint hatvanezer kínai lakosát vonták be, akik a vizsgálat kezdetén nem szenvedtek semmilyen rákbetegségben. Minden résztvevõt részletesen kikérdeztek az étkezési szokásairól és életmódjáról, beleértve a füstölõk égetését is. A nõk és férfiak nagyjából háromnegyede állította, hogy jelenleg is használ füstölõt.

    A vizsgálat idõtartama alatt 325 felsõ légúti rákot és 821 tüdõrákot diagnosztizáltak. A hosszú távú és gyakori füstölõexpozíció hatására szignifikánsan megnõtt a laphámsejtes tüdõrák és a felsõ légúti rákok kockázata. A füstölõ napi égetése gyakori Ázsiában, ám nem korlátozódik kizárólag a keletre. Egy 2004-es vizsgálatból kiderült, hogy a New York-i nem ázsiai kisebbséghez tartozó nõk több mint egynegyede (28 százaléka) számolt be füstölõégetésrõl terhessége alatt. A szakértõk szerint nem káros, ha valaki néhanapján meggyújt egy füstölõt, ám a napi használókat figyelmeztetni kell a veszélyeire.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Személyre szabott kezelést keresnek az elõrehaladott prosztatarákra

    Washington - Amerikai kutatók személyre szabott módszert fejlesztenek ki elõrehaladott prosztataráktól szenvedõ férfiak számára - számoltak be róla a Journal of Clinical Oncology címû szaklap ehavi számában.

    Az új módszer olyan páciensek kezelésére hivatott, akiknél a daganat továbbterjedt a csontokra, valamint a szervezet más részeire is, és a betegség lassítását célzó hormonkezelések hatástalannak bizonyultak.

  • Néhány fontos tudnivaló az 1-es és 2-es típusú cukorbetegségről

    Néhány fontos tudnivaló az 1-es és 2-es típusú cukorbetegségrőlA különböző típusú cukorbetegségekre más-más tényezők jelentenek rizikót. Az 1-es típusú cukorbetegség mai tudásunk szerint nem előzhető meg. Kialakulásában örökletes tényezők is szerepet játszanak. Ismertek olyan génváltozatok, amelyek mellett az 1-es típusú cukorbetegség gyakoribb vagy ritkább, mint az átlagnépességben. Ezek az eltérések azonban csak alacsonyabb vagy magasabb rizikót jelentenek, az összefüggés a betegség kialakulásával nem olyan szoros, mint például a vérzékenység esetében.

  • A cukros üdítõk növelik a hasnyálmirigyrák kockázatát

    A cukros üdítõket fogyasztó emberek körében 87 százalékkal nagyobb kockázatát találták a ritka, ám halálos hasnyálmirigyrák elõfordulásának amerikai kutatók, mint a gyümölcslevet elõnyben részesítõknél - áll egy amerikai tanulmányban.

    Az üdítõk nagy cukortartalma növelheti a szervezetben az inzulinszintet, úgy véljük, ez hozzájárul a hasnyálmirigyben a rákos sejtek növekedéséhez. A cukor lebontásában segédkezõ inzulint a hasnyálmirigy állítja elõ.

  • A fitnesz jótékonyan hat az Alzheimer-kór korai szakaszában

    Az Alzheimer-kór korai szakaszában levõ betegek közül a fizikailag edzettebbeknek kevésbé zsugorodik a memóriáért felelõs agyi területük - közölték a kutatók.

    A fitnesz és a testedzés kimutathatóan lassítja az öregedéssel kapcsolatos agyi változásokat egészséges emberek esetében. A legutóbbi felfedezések szerint az Alzheimer-kór korai stádiumában is érvényesülhet ez az elõny.

    A betegség korai szakaszában a fizikailag edzettebbek agyállománya nagyobb a memóriával kapcsolatos területeken.

  • Daganatellenes a liposzomális C-vitamin?!

    Daganatellenes a liposzomális C-vitamin?!Készítsünk otthon C-vitamint, mely a daganat ellenes tulajdonságáról is ismert - Ez az úgynevezett liposzomális C-vitamin. Egy 2008-ban publikált, de mellékesen kezelt tanulmány szerint a liposzomális orális dózisú C-vitamin egy bizonyos mennyiségű vérkoncentrációban, semmilyen mellékhatás nélkül képes elpusztítani a daganatos sejteket. És remek hír, hogy ezt otthon is elkészíthetjük. Fontos, hogy a vitaminbevitel bő folyadékkal történjen, illetve a háziorvossal is érdemes egyeztetni használat előtt! Tehát nézzük a lyposomal vitamin c praktikát!

  • Csali molekulák a rákos daganatok önmegsemmisítésére

    Párizs - A sugárkezelésnek ellenálló rákos sejtek becsapására alkalmas, és azokat önmegsemmisítésre késztetõ molekulákat állítottak elõ francia kutatók - a felfedezés növelheti a daganatos betegségek kezelési hatékonyságát.

    A sugárkezelés és a kemoterápia célja a rákos sejtek elpusztítása. Az egyik legrombolóbb módszer a sejtszaporodás megakadályozására az örökítõ anyag károsítása: például a DNS-ben a besugárzással okozott törésekkel elõidézhetõ a daganatos sejtek apoptózisa, a programozott sejthalál.

  • Az immunrendszer felpörgetésével állítják meg az agydaganatot

    Bár még csak kísérleti stádiumban van az a vakcina, amely az immunrendszer felpörgetésével képes megállítani az agytumor fejlõdését, a kutatók szerint mégis ígéretesnek tûnik.

    A szer a daganat leghalálosabb formáját, a glioblasztómát képes szinten tartani.

    A glioblasztóma a leghalálosabb agydaganat, amely a diagnózis után 12–14 hónappal végez az betegekkel.

  • 70 százalékkal magasabb mellrákkockázat a légi személyzet körében

    A kutatók összesen 30 tanulmányt értékeltek az egész világról ugyanebben a témában. Eszerint a légi személyzetnek 70 százalékkal magasabb mellrákkockázata van, a prostatarákra pedig a kockázat 40 százalékkal emelkedik. A több mûszakos dolgozókra – a vizsgálat súlypontja itt a nõvéreken volt – hasonló számok adódtak.

    A kutatók szerint az eddigi ismeretek szerint a magasabb kockázatoknál különösen a fényviszonyok játszottak nagy szerepet: a fény a legfontosabb „idõjelzõ” a szervezet számára és befolyásolja a melatonin termelését is.

  • A stressz hatására cukorbetegség alakulhat ki

    Mára már bizonyított tény, hogy stressz hatására idõ elõtt megjelenhet a cukorbetegség. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy minden stresszel élõ ember elõbb-utóbb diabéteszes lesz, csupán azt, hogy ha megvan a genetikai hajlam és esetleg más kockázati tényezõk is jelen vannak az életünkben, a stressz felgyorsíthatja a folyamatot. A cukorbetegség alattomos kór, amely sokszor csak akkor okoz tüneteket, amikor már a szövõdmények is kialakultak. Különösen azoknak érdemes figyelni a cukorbetegség elsõ, kezdeti tüneteire, akik a veszélyeztetettek közé tartoznak ebbõl a szempontból.

  • Ne késlekedjen, az agyvérzésnél minden perc számít

    Budapest - Országos kampányt indított a héten Magyar Stroke Társaság, hogy megismertesse a stroke (agyvérzés, szélütés) tüneteit és elõjeleit, valamint hogy felhívja a figyelmet e betegség esetében az idõfaktor fontosságára.
    A leggyakoribb tünetek, elõjelek: a hirtelen kialakuló féloldali végtaggyengeség, bénulás, ernyedt, zsibbadt arcfél, hirtelen bekövetkezõ beszédmegértési zavar, szóformálási nehézség, kettõslátás, látótér kiesés, látásvesztés vagy csökkenõ látásélesség, szédülés, koordinációs zavarok, memóriazavar.

  • Sokáig él az influenzavírus a papírpénzen

    Két hétnél is tovább elél az influenzavírus egy bankjegyen, de nem biztos, hogy a pénz terjeszti is a betegséget. A genfi egyetemi klinikán végzett kísérlet kimutatta, hogy kedvezõ körülmények esetén akár 17 napot is kibír a papírpénzre került vírus. A kórokozó túlélési esélye a környezet páratartalmától, a hõmérséklettõl és az anyag természetétõl függ, amelyen megtelepszik - mondta Yves Thomas kutatásvezetõ. A virológus szerint a kísérlet eredményébõl nem következik automatikusan, hogy papírpénztõl is influenzás lehet az ember.

  • A fogamzásgátló szerek jótékony hatásai

    A folyamatosan szedett fogamzásgátló tabletták hatékonyabbnak bizonyulnak a standard 28 napos születésszabályozó szereknél a petefészek mûködés gátlásában a kutatások szerint. A folyamatosan szedett tabletták emellett javítják a magatartászavarokat és a fájdalmat.

    A fogamzásgátlók folyamatos szedése hatékony lehet számos betegség kezelésében, ahol a petefészek folyamatos gátlása szükséges, például a pattanások, a hirsutizmus, a premenstruális szindróma, az endometriosis és a policisztás ovárium szindróma.

  • Illóolajokkal a stressz ellen

    Illóolajokkal a stressz ellenSokan még otthon sem tudnak lazítani, fejük továbbra is a munkahelyi gondoktól zakatol, az aggodalmak álmatlan éjszakákat, állandó ingerültséget, szorongást okoznak. Napjainkban egyre többen keresnek különböző módszereket, amelyekkel ez a nyomás csökkenthető. Az aromaterápia igen hatékony módja az ellazulásnak. A hosszú távú stressz hatásai ma már ismertek: az eleinte csekély fizikai kellemetlenségek az évek során súlyos betegségekké válhatnak, közülük az orvostudomány egyre többet hoz összefüggésbe a stresszel.

  • Hosszú távon pszichózist okozhat a kannabisz

    Minél hosszabb ideig fogyaszt valaki kannabiszt, azaz marihuánát, annál nagyobb valószínûséggel jelentkezik nála hallucináció, érzéki csalódás vagy pszichózis - közölték ausztrál kutatók.

    A tanulmány szerint azoknál, akik 15 éves koruk elõtt használtak elõször kannabiszt, kétszer nagyobb valószínûséggel fejlõdött ki pszichózis - például szkizofrénia -, mint azoknál, akik soha nem fogyasztottak drogot.