Az Egyesült Államokban hat éve folyik egy hatalmas vizsgálat, melyben az ott lakó, különbözõ származású állampolgárok érelmeszesedésének gyakoriságát, jellegzetességeit igyekeznek tanulmányozni.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A 45-84 éves vizsgált személyeknek a tanulmány kezdetén semmiféle, kimutatható szívbetegsége nem volt és azt figyelték, mikor és hogyan jelennek meg évek alatt a koszorúérbetegség jelei, tünetei. Ezért történt 2000-2002 között komputeres tomográfia 159 résztvevõ szívérõl, amivel a szívburokban lévõ zsírszövetet, illetve a koszorúerekben lerakódó mész mennyiségét is lehetett mérni.
Az már régóta ismert, hogy a kövérség a koszorúérbetegség és a cukorbaj egyik legfontosabb kockázati tényezõje. Az utóbbi években olyan adatok láttak napvilágot, hogy fõleg a hasi elhízás veszélyes: rosszabb, mint az egész testre kiterjedõ súlytöbblet. Jingzhong Ding és munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy a szív körüli zsír mennyire kedvezõtlen.
Az amerikai kutatók nem véletlenül foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Az érelmeszesedés igen lassú, rendkívüli gyulladásos folyamat következménye. Egy érdekes vizsgálat azt jelezte, hogy a szív körüli zsírpárna sejtei több gyulladásjelzõ fehérjemolekulát szabadítanak fel, mint a bõr alatti zsírszövet.
Ding és munkacsoportja azt találta, hogy azok a panaszmentes önkéntesek, akiknek a szíve körül a legtöbb zsírt mutatta ki komputertomográf, azoknak a koszorúereiben a mész megjelenésének valószínûsége ötszörte nagyobb volt, mint azoknál, akiknek a szívburkában csak kevés zsírt észleltek.
Mindez egybevág azokkal az eredményekkel is, amelyek arról tanúskodtak, hogy a kor elõrehaladtával a szív körül mind több zsírsejt rakódik le, az pedig régóta ismert tény, hogy az öregedés a szív- és érbetegségek legfontosabb kockázati tényezõje: idõs korban sokkal nagyobb a szívinfarktus vagy a szélütés esélye, mint a fiatalok körében.