A világ legkisebb 'szív-életmentõje': a beépíthetõ defibrillátor

Kolonics György halála kapcsán az elmúlt hetekben Magyarországon nagyon sok szó esett egy orvosi mûszerrõl, a defibrillátorról, amely - ha van a tragédia helyszínén, s idõben használják - talán megmenthette volna a kenus olimpiai bajnok életét.

Sokkal kevésbé ismert, hogy ennek a szerkezetnek van egy miniatürizált, az emberi testbe beépíthetõ változata is, az automata, behelyezhetõ defibrillátor (DAI). Ez a világ legkisebb "szív-életmentõje", a modern technológia egyik csodája. Az aprócska doboz méretû szerkezet elfér a tenyérben, a mellkas bõre alá helyezik be, s szükség esetén (ha súlyos szívritmuszavar lép fel) magában az emberi testben hajtja végre a szív újraindulásához szükséges elektromos sokkot. A kis mûszer életek sokaságát mentette már meg, s különösen a rettegett hirtelen szívhalál utókezelésében használják. Ez a betegség azért ilyen súlyos, mert teljesen váratlanul érkezik, nem lehet rá elõre felkészülni. szerint "az infarktustól eltérõen általában anélkül következik be, hogy az ember elõzõleg fájdalmat érezne a mellkasában, vagy karjában. Gyors eszméletvesztés, a pulzus megszûnése, a légzés leállása - s mindez rögtön egymás után, alig néhány másodperc alatt" - idézett egy francia kardiológust a Science et Avenir címû francia tudományos havilap honlapja.

A hirtelen szívhalál évente 350 ezer embert sújt Európában, s mivel ilyenkor kulcsfontosságú a nagyon gyors segítség, a túlélési arány igen alacsony, csak 2-5 százalékos. A kis mûszert egyelõre fõként ez utóbbi embereknek ajánlják az orvosok, egy újabb katasztrófa megelõzésére - bár mind gyakrabban ültetnek be ilyent az "egyszerû" infarktuson átesett, vagy éppen súlyos szívelégtelenségben szenvedõ betegeknek is.

A hirtelen szívhalált a legtöbb esetben kamrafibrilláció okozza, azaz a szív elektromos tevékenységének szétesése: a szívizom teljes összevisszaságban végzi tovább munkáját, így a vért a szív nem tudja az erekbe pumpálni. Ilyenkor - mint a Science et Avenir emlékeztet - nincs értelme a szívmasszázsnak, még kevésbé a szájból szájba lélegeztetésnek: egyedül egy elektromos sokk segíthet. Méghozzá nagyon gyorsan: a túlélés esélye minden egyes eltelt perccel 10 százalékkal csökken.

S épp itt nyújthat óriási segítséget a beépített defibrillátor: a szerkezet 6 másodperc alatt eldönti, hogy a rosszullétet valóban hirtelen szívhalál okozta-e, s utána - ha szükséges - 9 másodpercen belül sokkolja is a szívet. - "Egyetlen mentõcsapat sem képes ilyen gyorsan az ember segítségére sietni" - nyilatkozta a francia kardiológus. Ráadásul a szükséges sokk energiája is jóval kisebb, mint a hagyományos defibrillátoroknál: 150 joule helyett csak 40, hiszen a szerkezet már a szervezeten belül van, s közvetlenül a szívnél fejti ki hatását.

A világ elsõ, beépített defibrillátorát 1980-ban egy kaliforniai nõ kapta, s ma már a Földön majdnem ötszázezer ember hord ilyen szerkezetet. Az elmúlt 10 évben óriási léptékkel haladt elõre a miniatürizálás: a legfejlettebb készülék ma már csak 29 köbcentiméteres térfogatú, s vastagsága mindössze 11 milliméter. Ráadásul minden egyes ilyen készülék a defibrillátor-funkció mellett normál szívritmus-szabályozóként is szolgál.

A szerkezetek a kamrafibrillációkat szinte 100 százalékos pontossággal felismerik, s utána azonnal mûködésbe is lépnek. Ugyanakkor - mint a francia havilap írja - az esetek mintegy 10 százalékában a hamis riadókra is reagálnak, azaz feleslegesen sokkolják az illetõ szívét. Ez persze nem kellemes dolog: így azután a nagy kutatóintézetekben továbbra is folyamatosan dolgoznak az elemzõ algoritmusok finomításán.