Általában féloldali fejfájásként ismerik a migrént, mert általában a koponya vagy az arc egyik felére terjed ki. (Meg kell azonban jegyezni, hogy kétoldali fájdalom sem ritka.) Jellemzője, hogy hányingerrel, hányással, fény- és hangkerüléssel, fokozott gyengeségérzéssel társul. A migrénes rohamot leginkább egy elsötétített, csendes szobában, mozdulatlanul lehet átvészelni. Annál is inkább, mivel a beteg állapotát súlyosbítja a fizikai erőkifejtés, sokszor még a napi tevékenységét sem képes elvégezni, így ajánlott a teljes pihenés. 
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Egy tipikus migrénes fejfájás négy szakaszra osztható.
- Bevezető szakasz: órákkal megelőzheti magát a fejfájást. Hirtelen hangulatváltozás, ingerlékenység jellemezheti, s már ilyenkor felléphet bizonyos illatokkal szembeni undor.
- Az előjel szakasza: körülbelül negyed-félórával előzi meg a fejfájásrohamot. Ilyenkor foltok, fények villódzhatnak a beteg szeme előtt, s a látótér beszűkülése is bekövetkezhet.
- A fejfájás szakasza: a fájdalom egyre erősödik, s társulnak hozzá a már említett kísérő jelenségek, majd a fejfájás lassan csökken és megszűnik.
- A lábadozás szakasza: akár órákig is eltarthat, míg a beteg visszanyeri a roham előtti állapotát, munkaképességét. Ebben a szakaszban is megmaradhat még az ingerlékenység, a fáradtságérzés.
Enyhébb migrénes rohamot a gyógyszertárakban kapható fájdalomcsillapítók is megoldhatnak, de erősebb rohamok esetén specifikus gyógyszerekre lehet szükség, amit csak szakorvos írhat fel.