Emberbõl lopott DNS-t a tripper kórokozója

Az evolúció során nem egyszer megesik, hogy két élõlény, ha találkoznak, egymással DNS szakaszokat cserél. Olykor a teljes genomjukat is átadhatják egymásnak. Ez fõleg az alacsonyabb szervezõdésû élõlényekre vonatkozik – baktériumokra, papucsállatkákra -, ám arra még idáig igen kevés bizonyítékot találtak, hogy egy humán kórokozó a gazdaszervezetétõl, vagyis az embertõl „lopjon” DNS részleteket. Chicagoi kutatók szerint a Gonorrhea baktérium az elsõ felfedezett tolvaj, genomjában ugyanis az emberre jellemzõ DNS szekvenciát fedeztek fel. A gonorrea (kankó, tripper) a Neisseria gonorrhoeae nevû baktérium által okozott, nemi úton terjedõ betegség, amely megfertõzi a húgycsõ, méhnyak, végbél és a garat nyálkahártyáját vagy a szem kötõhártyáját. A baktérium okozta megbetegedésrõl már a biblia is említést tesz, a baktérium tehát igen régen fertõzi az emberi populációt. Rendkívül érzékeny patogén, a transzmisszióját már az is gátolja, hogy köhögéssel, tüsszentéssel a levegõbe kerül, ahol kellõképpen legyengül ahhoz, hogy fertõzõképes maradhasson.

A chicago-i egyetem kutatói, élükön Mark Andersennel több páciensbõl származó Neisseria gonorrhoeae minták DNS analízisét végezte. Az elemzés közben fedezték fel, hogy a bakteriális genom egyes szakaszai kísértetiesen emlékeztetnek egy, az emberre jellemzõ DNS szakaszra, az úgynevezett L1 elemre. Az L1 elemek a humán genomban mint retrotranszpozonok vannak jelen. Ennél fogva „copy-paste” mechanizmussal képesek arra, hogy magukat másolják, és a genom újabb és újabb helyein jelenjenek meg. Többnyire ezek a transzpozonok a genom nem kódoló régióiba illeszkednek, és mivel maguk a transzpozonok sem feltétlenül kódoló szakaszok, feltehetõen a beépüléshez közeli gének átírásának szabályozásában vesznek részt. Mivel "ugráló génekrõl" van szó, nem meglepõ, hogy az L1 elem szekvenciája megtalálható a baktérium genomjában, noha a jelenség, miszerint egy humán transzpozon egy másik faj genomjába illeszkedjen, szokatlannak mondható, bár korábban már kimutatták, hogy a rablópoloska transzpozonjai a vérszívás során képesek a poloska „prédájába”, a mocsári csigába, sõt, az emberszabásúkba is átjutni és ott mûködni(1).

A Neisseria gonorrhoeae esete azért is különleges, mert a kutatók elképzelései szerint ez a fajta géncsere újabb és hatékonyabb baktérium-törzsek evolúcióját teszi lehetõvé ráadásul igen gyorsan, hiszen a más fajtól lopott DNS szakasz rendkívüli módon meggyorsíthatja a baktérium evolúcióját.

A kutatók következõ feladata az lesz, hogy kiderítsék, az elcsent DNS szakasz miként üzemel a baktériumban.