2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Túl kevés a szexuális ismerete a veszélyeztetett korú magyar fiataloknak

Túl kevés a szexuális ismerete a veszélyeztetett korú magyar fiataloknak
Túl keveset tudnak a szexualitásról, a nemi úton terjedõ betegségekrõl és ezek megelõzésérõl a magyar fiatalok - derült ki az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) szerdán bemutatott kutatásából.

A felmérést az intézet az Egészségügyi Minisztérium támogatásával végezte a 14-16 éves diákok szexualitással kapcsolatos ismereteirõl, attitûdjeirõl és viselkedésérõl. 1300 nyolcadik osztályos, 1986 tízedik évfolyamos diákot és 846 pedagógust kérdeztek meg a témában.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

Fábián Róbert, a kutatásban részt vevõ szociológus elmondta, a középiskolásoknak azért ezt a korosztályát választották, mert a fiatalok ekkor a "legaktívabbak", mindig "mozgásban" akarnak lenni, mindenrõl információt próbálnak szerezni. Ezért különösen fontos, hogy ekkorra megfelelõ szexuális ismeretekkel rendelkezzenek, hiszen egyes rossz döntéseik súlyos következményekkel lehetnek életükre.

A kérdõív eredményei szerint az elsõ szexuális aktusra fiúknál átlagosan 13,56 éves korban, lányoknál pedig 13,97 éves korban kerül sor. A válaszoló nyolcadik osztályos fiúk húsz százaléka, a lányok hét százaléka van már túl elsõ szexuális kapcsolatán. A tízedikesek esetében ez az arány jelentõsen megnõ: a fiúk 63 százaléka, a lányok 56 százaléka veszítette már el ekkorra a szüzességét.

A szexuális élet megkezdéséhez szükséges ismeretek szintje azonban sajnálatos módon nemektõl, életkortól függetlenül elégtelennek mondható - fejtette ki Fábián. Nincs olyan fogamzásgátló módszer, szexuális úton terjedõ betegség, és annak megelõzési módja, amelyrõl elegendõ arányban tudnának a fiatalok. A gumióvszer még viszonylag ismert (98 százalék ismeri), a védekezés lehetséges más módszereinek ismertsége azonban 22-80 százalék közötti. A nemi betegségekrõl – elsõsorban a hepatitisrõl és annak megelõzési módjáról – elfogadhatatlan az ismeretek szintje: csupán 23-50 százalék közötti.

Az ismeretek hiánya valószínûleg arra is visszavezethetõ, hogy a fiatalok fõleg a kortársaktól és a médiából szerzik meg az õket érdeklõ információkat. Gyakran sem a szülõkkel, sem a tanárokkal, sem a védõnõkkel és orvosokkal nem osztják meg kételyeiket: átlagosan nyolcvan százalék feletti azok aránya mindkét nemben, akik sohasem beszélnek errõl a témáról szüleikkel, vagy tanáraikkal.

Gábor Edina, az OEFI fõigazgatója szerint a tanulmány egyértelmûen felhívja a figyelmet arra, hogy a családnak és az iskolának egyszerre kell foglalkoznia a gyermekek egészségnevelésével,

Az ismeretek átadását minél hamarabb el kell kezdeni az életkori sajátosságoknak megfelelõen, hogy az "aktív" korba jutó fiatalok már biztos alapokon nyugvó ismeretekkel rendelkezhessenek - fejtette ki Simich Rita programkoordinátor, az OEFI megbízott fõigazgató-helyettese.

A szexuális ismeretek bõvítéséhez megfelelõ szakmai háttérre lenne szükség az oktatási intézményekben. Simich szerint bár már egyre több egészségfejlesztésre képzett pedagógus rendelkezik a megfelelõ szaktudással, még kevés teret kapnak arra, hogy az iskolákban kamatoztathassák szakmai ismereteiket.

Fábián általános jellemzõként említette, hogy elsõsorban azok az iskolák zárkóznak el a szexedukációtól, ahol magas a több szempontból is veszélyeztetett tanulók száma.

A szakértõk véleménye szerint az eredményes szexuális nevelés csak interaktív formában, intim egyéni foglalkozással és nyílt csoportos beszélgetésekkel valósítható meg, s nem mellõzhetõk az egészségfejlesztési céloknak megfelelõ személyiségfejlesztési elemek sem. Ehhez azonban feltétlenül az iskolák és a családok együttmûködésére van szükség.