A nagy tudományos vizsgálatok gyakran adnak lehetõséget a kutatóknak olyan megfigyelésekre, melyek nem a tanulmány eredeti kérdéseivel foglalkoznak.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A munka több amerikai állam területén 1968-ban kezdõdött. Többezer, 18-30 éves nõt és férfit kértek fel önkéntes együttmûködésre. Részletes kérdõívek útján követték életvitelüket, táplálkozásukat, hangulatuk alakulását, ismételt vizsgálatokkal testsúlyuk és fizikai állapotuk változását.
A szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorainak megfigyelése mellett a kutatóknak lehetõsége volt azt is vizsgálni, hogy az esetleges depressziós hangulati változások és a testsúly között észlelhetõ-e valamilyen összefüggés.
A 4643 fõ két évtizedes megfigyelése során egyértelmûen kitûnt, hogy minél súlyosabb depresszióban szenved valaki, annál nagyobb mértékben és gyorsabban hízik. Az esetleges, már létezõ súlytöbblet viszont nem eredményeztett gyakoribb depressziót.
A depressziósok súlytöbblete elsõsorban a hasi terület elhízását jelentette, vagyis a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából veszélyes kövérséget. Mivel a kortizon stresszhormon mind a depresszió, mind a hasi elhízás kialakulásában szerepet játszhat, Belinda Needham, a közlemény egyik szerzõje föltételezte, hogy ez a hormonális hatás lehet a változások oka.
Hozzátette, hogy a vizsgálat jelentõs, hiszen kiderült: a számos rizikóval járó kövérség elleni kezelések sorába mindenképpen érdemes felvenni a depresszió gyógyítását is.