A fokozott pszichés terhelés már fiatal nõk esetében is jelentõsen növeli a koszorúér-betegség kockázatát.
Dán ápolónõk tíz esztendei vizsgálata egyértelmûen azt mutatta, hogy a munkahelyi stressz nemcsak a férfiak, hanem a nõk számára is fokozott rizikó faktor. A felmérés 1993-ban kezdõdött, és a megfigyelés eredményeként 12 116 ápolónõ adatait értékelték. Azok kerültek a vizsgálati csoportba, akik 1993-ban 45-64 évesek voltak, és foglalkozásuk feltételei alapján egészségesek.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Nõk munkahelyi, pszichés terhelésének a jelentõségével korábban nem foglalkoztak. Amikor a tanulmányt 2008-ban lezárták, az addig eltelt idõszakban 138 nõvért vettek fel infarktus miatt kórházba, és további 369-et ápoltak koszorúér-betegség egyéb tünetei miatt.
Azok az ápolónõk, akik saját megítélésük szerint lelkileg nyomasztóbb munkát végeztek, 25 százalékkal nagyobb eséllyel lettek szívbetegek, mint azok a társaik, akik jól megbirkóztak a munkahelyi gondokkal. A különbség még kifejezettebb volt erõs pszichés stressz esetén. Azoknak a nõvéreknek, akik roppant nehezen tudtak úrrá lenni a rájuk nehezedõ lelki nyomáson, 50 százalékkal nagyobb lett az infarktuskockázata, mint a lelkileg kiegyensúlyozott társaiknak.
A statisztikai értékelésben a kutatók a többi, ismert kockázati tényezõt - köztük a dohányzást, az életmódot - is figyelembe vették. Ezzel kapcsolatban egy fontos összefüggést emeltek ki: a pszichés tényezõk kedvezõtlen hatása éppen az 51 évesnél fiatalabb nõvéreknél érvényesült.