2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Kódolt feledékenység?!

Kódolt feledékenység?!
Ha nincs esze, legyen notesze – szól az örök érvényû szólás. De mi van akkor, ha már a noteszt is elfelejtjük megnézni? A feledékenység sajnos senkit sem kerül el, de egy bizonyos határig teljesen normális kísérõje életünknek. A sokat emlegetett stressz nemcsak fizikai, lelki betegségeket okozhat, hanem memóriazavart is. Sokszor nehéz helytállni a családban, átlátni a gyerekek napirendjét, a sajátunkról nem is beszélve. Elfelejtünk egy-egy határidõs munkát, megbeszélést, és elõfordul, hogy kimarad az oviba, iskolába induló kicsi hátizsákjából a kedvenc plüssállat, rosszabb esetben az uzsonna.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

A stressz feledékennyé tesz

– Ha túl sok információ árasztja el az embert, összeomolhat a gondolkodási-figyelmi rendszere, nem tud koncentrálni. Ez aztán hangulatzavart okoz, vagy testi betegségben nyilvánul meg: gyomorfekélyt vagy szívinfarktust kap. A stressz mindig a leggyengébb ponton támadja meg az embert – mondta dr. Kálmán János.

A szegedi egyetem pszichiátriai klinikájának docense elmagyarázta: a stresszhormonok hosszabb távon rontják az idegsejtek mûködését, a memóriafunkciókért felelõs sejteknél különösen. Ha valaki stresszes, feszült, borítékolható, hogy koncentrálási problémái lesznek. Ilyenkor jön, hogy ½erre sem emlékszem, biztos megõrülök½. Hát szerencsére nem errõl van szó.

Negyven év alattiaknál gyakori, hogy a memóriazavar szorongás, hangulatzavar tünete. Az ember ilyenkor sötétebben látja a világot, alulértékeli saját teljesítményét is. Ugyanazok a gyötrõ gondolatok foglalkoztatják, és ez annyira leterheli a figyelmét, hogy átmenetileg kialakul a feledékenység.

Idõsebb korban

– Ha a mindennapi életben nem okoz olyan súlyos problémákat, amelyeket a hozzátartozók is észrevesznek, vagy a munkahelyen már hátráltatna, addig normálisnak tekinthetõ. Korfüggõnek nevezzük, amikor az idõsebb emberek szellemi kapacitásában, reakcióidejében, figyelmében lép fel változás. Náluk az emlékezési zavar már kimutatható, de nem okoz gondot a mindennapokban. Az idõsebb emberek tudása rendszerezett, és tapasztaltabbak, mint a fiatalok.

A szellemi tréning segíthet

A harmadik csoportba azok tartoznak, akik könnyen felejtenek, nehezen tanulnak, és ½a szellemi leépülés elõszobájában állnak½. Ugyanakkor nem okoz problémát a mindennapi életükben, azaz nem hagyják nyitva a gázt, oda- és visszatalálnak az otthonukhoz, és nem felejtenek ételt a tûzön. Ebben az esetben gyógyszerrel, memóriajavító tréninggel komoly eredményeket lehet elérni: nem, vagy jóval késõbb alakul ki a súlyos állapot.

Az ilyen személyek átlagosan 15–30 százaléka esik át évente a szellemi leépülés állapotába: nemcsak feledékenyek lesznek, hanem figyelem-, nyelvi kifejezési, szótalálási zavar lép fel. Ezért nagyon fontos a szûrésük.

A memóriazavar ellen egyébként éppúgy lehet küzdeni, mint a testi egészségért: tréninggel és megfelelõ táplálékkal. Keresztrejtvények fejtése, új nyelv vagy kártyajáték tanulása kiváló edzése szürkeállományunknak.