rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A hollywoodi mosoly titka

  • Nincs túl messze az idõ, amikor a sikerrel kecsegtetõ kísérletek eredényeként a fogpótlás során is alkalmazhatóvá válik az õssejt-technológia. Egyelõre persze ennek alkalmazásával sem tudnak új fogakat növeszteni, foganyagot, fogzománcot azonban a beteg saját szervezetével lehet majd "termeltetni".

    Ez még sokáraig nem lesz mindennapos gyakorlat, ám a hagyományos fogorvosi kezelés is korszerûsödik.

    Kiábrándító a hiányos, rossz fogazat látványa, - a mosoly árulkodik a szájhigiéniáról. Néhány éve még statisztikák, elmarasztaló utalások tudatták, hogy a magyarok nem sûrûn vásárolnak fogkefét, fogkrémet, vagyis nem erõsségük a fogak épségének és szépségének védelme.

    Kálmán Attila fogszakorvos szerint ez már a múlt. Ami a fiatalokat illeti, örvendetes változás tapasztalható a fogápolás területén. Igaz, a múlté az a módszer is, mikor 30-40 gyereket szinte erõszakkal betereltek a fogorvoshoz, akik egymást rettentve várták a fúrást, húzást, tömést, fogaik rendbetételét.

    A szakma - a módszerek meg a technika - ezen a területen sokat fejlõdött. Ma már legfeljebb az árak tartják vissza a fogorvoshoz készülõket. Viszont az is igaz, hogy aki rendszeresen látogatja a fogorvost, és még idõben sikerül elkapnia egy-egy rendellenességet, sok pénzt megtakaríthat. Annak ellenére, hogy egy "maszek" foghúzás nem kerül többe egy divatos hajfestésnél, a páciensek többsége mégis inkább az utóbbira költ szívesen. Holott a szép, ép fogak is az esztétikum kategóriájába tartoznak, az egészség mellett.

    A szakorvosnak azonban a sokat korholt idõsebb korosztály számára is van jó híre. - Meglehet, néhány év múlva már azoknak sem kell aggódniuk elveszített fogaikért, akik idõben, még fiatalon nem tettek meg mindent az örök szép mosolyért. Az annyit emlegetett és annyira várt õssejt-technika ugyanis forradalmasíthatja a fogászatot is.

    Újra kinövõ fogakról ugyan még kár ábrándozni, de 2002-tõl folyamatosan érkeznek hírek, hogy erõteljesen, intenzíven folynak kísérletek Japánban, Bostonban, Londonban, és még több helyen a világban, sõt 2004-ben már díjjal ismerték el a tudóst, aki az õssejt felhasználás fogászati lehetõségeirõl írt tanulmányt. Az új eljárás egészen mást jelent. Laboratóriumi körülmények között elõállítják a fog belsõ állományát, és ami ennél is több, és jelentõsebb: a fogzománcot. A tömés is foganyagból lesz, amit vagy laboratóriumban, vagy a szájban állítanak elõ. Teljesen új kihívást jelent az idegsejt elõállítása õssejt technológiával, ugyanis az idegsejt nem regenerálódik.

    Az orvos mondataiból azonban kiderül, hogy mindez még nem a ma, nem is a közeli holnap, inkább a jövõ évtized technikája lehet. Vagyis a hagyományos eszközöktõl, a fúrótól és társaitól nem egykönnyen szabadulunk. de ez nem olyan nagy baj:

    - Már ma is szinte csodákra képes a fogorvosi gyakorlat. Szinte mindent tud a szakma Magyarországon is, ami a modern fogászatban elképzelhetõ. Egy fogbeültetést 6-8 perc alatt el lehet végezni, õssejt segítségével még ez is a felére rövidülhet, reményeink szerint. De a lényeg nem ez, hanem a már elmondott fejlesztési lehetõségek - bizonygatja Kálmán Attila.

    Akkor rövidesen a fogorvosok félhetnek a betegek helyett? Hiszen az új technológia bevezetése után nem lesz annyi fogorvosra szükség!

    - Ettõl nem tartunk. A fiatal korosztállyal mindenkor foglalkozni kell, mert bár a hajdani fogorvos trauma elmúlt, azért van mit tanulni a szájhigiénia területén. De ha az lesz az ára a magyar lakosság hollywoodi mosolyának, hogy a jövõ technikája kevesebb fogorvost igényel, akkor is áldásunk rá.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Megérné meggyógyítani a rákbetegeket

    gyógyulást segíteni!

    Budapest - Miközben gyógyszerkiadásunk megfelel az európai átlagnak, rákgyógyításra feleannyit se költünk mint az unióban általában, a legújabb készítményekhez való hozzáférésben pedig sereghajtók vagyunk.

    Ezek a fõ megállapításai annak a nemzetközi kutatásnak, amelyben az országok gyógyszerhez való hozzáférését, a rákbetegség társadalmi terheit, elõfordulási és halálozási adatait vetették össze a kutatók.

  • Stressz a hétköznapokban

    A stressz sokmindenkit érint. Tisztában vagyunk vele, hogy mi is ez a jelenség valójában? Tudjuk, hogy milyen tünetei vannak? És mi a krónikus stressz? Nemcsak mindennapjainkat nehezíti meg, de betegségek kialakulásához is vezethet. Tégy ellene!

    Megfelelési kényszer, záros határidõ, hónap végi hajtás… Bármelyikre is gondolsz, gyorsabban verhet a szíved, összeszorul a gyomrod: amikor épp nyugalomra lenne szükség a precizitás érdekében, valahogy minden és mindenki rohan körülötted.

  • A tuberkulózis világnapja

    Budapest - Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1982-ben nyilvánította a tuberkulózis (gümõkór, tbc, tüdõbaj) világnapjává március 24-ét, mert 1882-ben ezen a napon jelentette be Robert Koch német orvos a tuberkulózis baktériumának felfedezését. A világon évente 1,6-1,7 millió ember hal meg ebben a rég legyõzöttnek hitt betegségben. A baktérium által terjesztett fertõzõ betegségek közül a tbc szedi a legtöbb áldozatot. Minden évben több mint nyolcmillió új fertõzést regisztrálnak, ebbõl több mint félmillió esetet a Mycobacterium tuberculosisnak a szokásos gyógyszerekkel szemben ellenálló törzse okoz.

  • Az emberi növekedési hormon valóban javítja az atléták teljesítményét

    Ausztrál kutatók elõször találtak tudományos bizonyítékot arra, hogy a betiltott emberi növekedési hormon (HGH) valóban növeli az atléták teljesítményét. A HGH szedése mérsékelt teljesítményjavulást eredményez, ám csak a sprintelésnél. Nem növeli az erõnlétet és a kitartást, hanem inkább az izomzat robbanékonyságát - állítják a szakemberek. "Ez az elsõ bizonyíték arra, hogy a HGH javítja a teljesítményt, és joggal került a betiltott doppingszerek listájára a sportban" - hangoztatta Ken Ho kutatásvezetõ, a Sydneyben mûködõ Garvan Orvostudományi Intézet munkatársa.

  • A szívrohamok harmadát a helytelen étrend okozza

    Washington - A zsírban sült ételekben, sós falatkákban és húsban gazdag étrend a szívinfarktusok mintegy 35 százalékára ad magyarázatot - közölték vizsgálataik alapján kanadai kutatók.

    Ötvenkét országból 16 ezer pácienst, köztük 5700, elsõ szívinfarktusán éppen átesett embert kérdezett ki étkezési szokásairól Salim Yusuf, az ontariói McMaster Egyetem munkatársa csoportjával. Az 1999 februárja és 2003 márciusa között zajlott vizsgálat során vérmintákat is vettek a résztvevõktõl.

  • 13 évvel nõtt a HIV-fertõzöttek életkilátása

    Az új AIDS-kezeléseknek köszönhetõen 13 évvel nõtt a betegek életkilátása az utóbbi évtizedben. A Bristol Egyetem kutatói 14 különbözõ tanulmány 43 ezer esetének összevetése után vonták le a megállapítást.

    A kutatók szerint az a HIV-fertõzött, aki most, húszéves korában kezdi szedni a gyógyszereket átlagban még további 43 évig élhet. Tíz évvel korábban egy húszéves korától kezelt beteg még csak arra számíthatott, hogy átlagban további 36 évig élhet.

  • Cukorbetegeknek is jó a dióevés

    A dió rendszeres ropogtatása javítja a cukorbetegek ereinek állapotát és csökkenti koleszterinszintjét, ezért igen jót tesz az egészségüknek. A biztató hírt a betegségek megelõzésével foglalkozó Amerikai Kollégium kongresszusán ismertették.

    A csonthéjas gyümölcsök - dió, mogyoró, mandula - rendszeres fogyasztása nem csak finom, de egészséges is. Ezt sok évszázados tapasztalatok igazolták, de pontos magyarázata eddig sok szempontból nem volt ismert.

  • A túlzott sófogyasztás reumát és kiszáradást okozhat!

    A konyhasó kémiai képlete NaCl, azaz csak nátriumból és klórból áll. A szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy a kõsó és a tengeri só beltartalma sokkal értékesebb a konyhasóénál. A kristálysó szakorvosok által igazoltan a benne lévõ elemek miatt – ételízesítésen túl – gyógyításra is alkalmas.

    Testünk 70 százaléka víz, a sejtek közti teret kitöltõ izotóniás oldatnak 9, a könnynek és a vérnek 1 százaléka só. Ez is mutatja, hogy szervezetünk több kilogramm sót tárol – természetesen nemcsak nátrium-kloridot.

  • Segít a hõ a rákkezelésben

    Nagyobb eséllyel maradnak életben és hosszabb ideig rákmentesek azok, akik a kemoterápia mellett hõkezelést is kapnak - közölték német kutatók. Eredményeik alapján a kemoterápiás szerek mennyisége csökkenthetõ lenne hõkezelés mellett, bár ennek alátámasztására további kutatások szükségesek. Rolf Issels, a Müncheni Egyetem onkológusa kutatócsoportjával azt vizsgálta, hogy lágy szövetekben, például az izom- és zsírszövetben, valamint az ízületek körül lévõ tumorokra miként hat a hõkezelés.

  • Jótanácsok cukorbetegeknek: mire kell figyelni utazás előtt

    Jótanácsok cukorbetegeknek: mire kell figyelni utazás előttA diabétesszel élőknek nemcsak a nyaralás alatt, hanem utazás közben is fontos az otthon megszokott módon gondoskodni magukról, odafigyelni a betegségükből adódó lehetséges problémákra, felkészülni azok elhárítására. A tervezett indulás előtt már legalább egy hónappal érdemes felkeresni a kezelőorvost a szükséges igazolások és orvosi tanácsok beszerzése céljából. Utazáskor különösen fontos, hogy a cukorbetegnél legyen igazolás, adatok a betegségéről: repülőn például csak igazolással vihet magával inzulin injekciót stb.

  • Agyi katasztrófa után még két napig is van remény a kezelésre

    Noha a nemzetközi terápiás irányelvek hangsúlyozzák, hogy szélütés után a legkorszerûbb kezelés eredményei is csak akkor hatásosak, ha a beteget egy órán belül ellátják, egy új kezelési módszer - melyet a Brain legújabb száma ismertet - arról számol be, hogy bizonyos gyógyszeres és környezeti beavatkozásokkal még akár 48 óráig is van esély a javulásra.

    A hagyományos 60 perces idõhatárt az Egyesült Államokban a különleges szállítással megszervezett központokban is csak a betegek tíz százaléka esetén sikerül elérni.

  • Szívinfarktus után már egy hétig sem kell kórházban feküdni

    Aligha van súlyos betegség, melynek heveny idõszakára vonatkozólag olyan mértékben sikerült csökkenteni a kötelezõ kórházi kezelés idõtartamát, mint a szívinfarktus. Amerikai kutatók azt vizsgálták, hogy az ápolási idõtartam rövidülése befolyásolja-e az infarktus utáni szövõdmények gyakoriságát vagy a betegek életkilátásait. Jane S. Saczynsky és munkatársai azt tekintették át, hogy az utolsó évtizedekben az infarktust elszenvedõ betegek mind rövidebb kórházi ápolása változtatott-e a betegek esetleges kórházi újrafelvételi esélye vagy az infarktus ismétlõdése szempontjából.

  • Csökkenthetõ a zsíros ételek egészségkárosító hatása

    A vörösborban, gyümölcsökben és zöldségekben található vegyület megakadályozhatja a zsíros ételek egészségkárosító hatását – állítják az izraeli Táplálkozástudományi Kutatóintézet munkatársai. Ahogy a benzin is jobban hajtja a motort a különbözõ adalékok hatására, úgy lehetne a túl zsíros ételek egészségre káros hatásait is csökkenteni. Dr. Joseph Kanner munkatársaival felfedezte, hogy a vörösborban, gyümölcsökben és zöldségekben természetesen megtalálható polyfenolok a zsíros ételekkel együtt fogyasztva csökkenthetik annak káros hatásait.

  • Csökken egyes örökletes betegségek elõfordulása a géntesztek bevezetése óta

    Csökkenõben van az örökletes betegségek elõfordulása, sõt némelyik szinte eltûnt az Egyesült Államokban, mert egyre több embernél végeznek genetikai vizsgálatot a gyermekvállalás elõtt.

    A cisztás fibrózissal, Tay-Sachs-szindrómával és más kevésbé ismert, ritkán elõforduló örökletes rendellenességgel született gyerekek száma csökken, mióta a genetikai tesztelés szélesebb körben elterjedt - vonta le a következtetést az Associated Press amerikai hírügynökség genetikusok és orvosszakértõk megkérdezése után.