Budapest - A nem túl rózsás képet mutató statisztikák ellenére a rák nem a halálos betegség szinonímája, a páciensek fele ma már meggyógyul - hangsúlyozta Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet fõigazgatója a Kor Kontroll Társaság és az intézet által a VIII. kerületi Kesztyûgyár Közösségi Házban csütörtökön rendezett, szûrõvizsgálatokkal és szakmai elõadássorozattal egybekötött nyílt napon. A "Nyerj életet!" mottójú rendezvénynek Dénes Margit, a Józsefvárosi Önkormányzat alpolgármestere volt házigazdája és fõvédnöke, B. Király Györgyi, a Kor Kontroll Társaság elnöke pedig a fõszervezõje. 
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Pedig a szûrõvizsgálatok szó szerint az életet jelentik - évente több ezer esetben - hiszen a rák sokszor akkor válik halálos betegséggé, ha nem ismerik fel idõben. Magyarországon évente 32 ezer ember hal meg rosszindulatú betegség következtében, közülük több mint 7 ezren olyan rákfajtákban, amelyek kimutatására már létezik hatékony szûrõvizsgálat.
Bírná-e kapacitással az egészségügy, ha mindenki, aki érintett, elmenne ezekre a vizsgálatokra? Kérdésünkre Kásler professzor határozott igennel válaszolt. Hozzátette ugyanakkior, hogy számos rákfajtánál nem léteznek szervezett szûrõvizsgálatok, és amelyekre szerveznek prevenciós szûrést, azoknál - például a végbélráknál - sokakat visszatart a fájdalmas vizsgálat. Való igaz, hogy ezek nem kellemes procedúrák, de nem hasonlíthatók össze a kifejlõdött végbélrák gyógyító kezeléseinek mellékhatásaival.
Általában igaz - hangzott el a tájékoztatón -, hogy az emberek félnek elmenni a szûrõvizsgálatokra, mert attól tartanak, hogy ott "kiderül valami". Tartanak attól, hogy eddigi életük megváltozik, kezelésekre kell járniuk, netán mûtét vár rájuk, holott addig egészségesnek hitték magukat. A rák alattomos betegség, sok fajtája nem fáj, és már csak akkor lehet észlelni, amikor esetleg súlyossá válik a beteg állapota.
A nyílt napon szó esett a betegek helyes étkezésérõl, a fájdalomcsillapításról, a lelki támasz szükségességérõl, a pszichológus és a család szerepérõl, a gyógyultak életmódjáról is. Egyre nagyobb azok száma, akik hosszú idõn keresztül élhetnek együtt a betegséggel, vagy éppen meg is feledkezhetnek róla.
A tájékoztatón többen fejtegették: jó-e ha a beteg egyáltalán nem tud semmit a kórról, annak kezelésérõl és életesélyeirõl, vagy inkább az az ideális, ha sokat olvas hozzá, gyakran böngészi az internetet? - A túl sok információ nem mindig hasznos - állították a jelenlévõ onkológusok. Az orvosok nem szeretik a "túlképzett" beteget, inkább azt, aki 100 százalékban együttmûködik az empátiás, kiváló szakértelmû szakorvossal. Így nagyobb a gyógyulás esélye, mondták.
A népességszámhoz viszonyítva egyre több a rákos beteg a legtöbb európai országban. Ennek legfõbb oka, hogy az emberek tovább élnek, ezért olyanokban is "van ideje" kifejlõdni ennek a kórnak, akik korábban, más betegségük miatt, ezt a kort nem érhették meg - mondták a szakorvosok.