A kávé és frissítõ hatóanyaga, a koffein évszázadok óta viták kereszttûzében áll. Megjelentek hírek, hogy a gyakori kávézás fokozza a szív- és érrendszeri halálozást, szívritmuszavart okoz, sõt rosszindulatú daganatok kifejlõdéséhez vezet.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Esther Lopez-Garcia és munkacsoportja egészségügyben dolgozók óriástanulmányainak eredményeit elemezték. A csaknem 70 ezer nõ egészségét elõször 1980-ban mérték fel és akkor kérdezték meg elõször valamennyiüket, miképpen élnek, táplálkoznak és kávéznak. Ezt néhányévenként megismételték. Kiinduláskor valamennyi résztvevõ egészségesnek bizonyult.
A férfiak száma 41 736 volt. Kávézási szokásaikat, életmódjukat, egészségi állapotukat elõször 1986-ban jegyezték föl és a hölgyekhez hasonlóan a vizsgálatokat 2-4 évente újra elvégezték. A kutatók azt vizsgálták, hogy az eltelt évtizedek alatt hányan haltak meg szív- és érrendszeri betegségben, rosszindulatú daganatban és akik meghaltak, életükben átlag hányszor emelték fel naponta a kávéscsészét.
Az adatokat módosították aszerint, hogy az elhunytak hány éves korukban fejezték be életüket, dohányoztak-e, vagy milyen, egyéb kockázati tényezõjük volt, például kövérség, magas vérnyomás vagy cukorbetegség. A kérdés az volt, hogy a kávéivás kapcsolatban van-e az érelmeszesedés vagy a rák kifejlõdésével, mivel bizonyos, korábbi tanulmányok erre utaltak.
A spanyol vizsgálat eredményei igen biztatóak. Lopez-Garcia doktornõ és munkacsoportja úgy foglalta össze véleményét: nem bizonyítható, hogy a kávézás egyértelmûen védõ hatású a szívinfarktus vagy a rák ellen, de az kimondható, hogy ilyen jellegû ártalmas hatása nincsen.
A férfiak körében értékelhetõ védõhatást nem észleltek. Azok a nõk viszont, akik naponta két-három csésze kávét ittak, 18 százalékkal ritkábban haltak meg a megfigyelési idõ alatt, mint a nemkávézók. A bármilyen okból bekövetkezõ halál kockázata pedig 26 százalékkal volt kisebb, ha a hölgy minden nap négy-öt kávét fogyasztott.