A vizsgálatban 30 korai stádiumú prosztatarákos férfi szerepelt. Átlagos életkoruk 62,3 év, a rákra jellemzõ fehérje (biomarker), az ún. prosztataspecifikus antigén (PSA) átlagos szintje 4,8 ng/ml.
A rák súlyosságát jelzõ másik pontszám, a Gleason-pont átlaga 6 volt.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Háromnapos kórházi tartózkodással kezdõdött az életmódváltoztatás, majd hetente telefonos konzultációk és egyórás csoportos megbeszélések folytatódtak. Minden résztvevõ számára biztosították a speciális étrendhez szükséges összes ételt. Szigorú vegán (növényi alapú) diétát kellett követni, és a kalóriák mindössze 10 százaléka származhatott zsírból. Heti hat napon napi 30 percet sétáltak, és minden nap egy órás stresszcsökkentõ gyakorlatot végeztek. Fõ szerepet kapott a jóga, légzõgyakorlat, meditáció, vagy más relaxációs technika is.
A kutatók összehasonlították az életmódváltoztatás elõtti és a három hónappal késõbbi génkifejezõdést. Több mint 500 gén esetében találtak pozitív változást, állítja Dean Ornish professzor, a kutatás vezetõje. „Azt hittük, hogy a fiatalabb betegeknél jelentõsebb változást hoz az életmód gyökeres megváltoztatása, ám sem a kor, sem a betegség súlyossága nem befolyásolta annyira a génkifejezõdést, mint az életmódváltoztatás mértéke” – nyilatkozta a professzor. Vagyis minél egészségesebben élünk, annál többet tettünk a génjeinkért is. Ezek az eredmények rácáfolnak a hagyományos szemléletmódra, mely szerint a génjeink már elõre eldöntötték sorsunkat. Úgy tûnik, igenis tehetünk azért, hogy a jó géneket bekapcsoljuk, a rosszakat pedig lecsendesítsük.