2024.03.29. - Auguszta

Végrehajtani a csak fejben létezõ mozdulatot

Végrehajtani a csak fejben létezõ mozdulatot
Esni tanítják a mozgásukban korlátozott gyermekeket, s persze ennél jóval többre, a cselgáncs (dzsúdó) alapjaira is oktatják õket egy pesterzsébeti iskolában.

Hogy miért éppen a laikusok szemében veszélyesnek tûnõ küzdõsportra képezik a speciális nevelést és ellátást igénylõ fiatalokat, s milyen eredménnyel, arról kérdeztük az edzések irányítóját, Juhász Józsefet.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

- Kevesen tudják, hogy az összes létezõ sportágat figyelembe véve a küzdõsportokban, ezen belül pedig éppen a dzsúdóban legritkább a komoly sérülés! A labdajátékok, a szertorna, a lányok sportágai - például az aerobik - mind megelõzik a dzsúdót a sérülések számában - bocsájtja elõre Juhász József, a Pestszentlõrinc-Kassa Sportegyesület Sportérdeméremmel is kitüntetett edzõje, a Magyar Speciális Olimpiai Szövetség cselgáncs szakágának vezetõje, akitõl megtudtuk, hogy Európában az elsõk között, hazánkban pedig elsõként kezdték - 2002 februárjában - szervezett formában és iskolai keretek között oktatni a tanulásban akadályozott, eltérõ nevelési igényû, Down-szindrómás, autista vagy mozgáskorlátozott gyerekeket a sportág alapjaira. Most mintegy félszáz gyermek vesz részt folyamatosan a programban, amit a pesterzsébeti speciális iskolában teljes szívvel támogatnak.

Vannak, akikkel egyénileg foglalkoznak, mások az elkülönítve folytatott edzések mellett rendszeres résztvevõi a szakosztály többi tagjával folyó munkának is. Persze a mozgáskorlátozott gyereknél a legfontosabb kérdés: képes-e arra, hogy az éppen aktuális feladatot elvégezze, így neki nem annyira a sportágat, inkább a komplex mozgásanyagot oktatják.

- Hogyan edzenek ezek a gyerekek?

- Mondanék egy példát. Van nálunk egy kisfiú, aki a Petõ Intézetbõl került hozzánk. Ott úgy érezték, már tovább nem tudják fejleszteni a mozgáskészségét. Mi elértük nála, igaz, kitartó és türelmes munkával, hogy ma már képes segítség nélkül eljutni a tornaterem másik végébe, olyan mozgással, amire már mondhatom, hogy csaknem futás. Más gyerekek - ha szervezetük ad rá módot -, megtanulhatnak például egy csípõdobást. Mivel nem minden technikát képesek elsajátítani a dzsúdó tudományából, van amit nem is oktatunk. A szándékot tartom a legfontosabbnak. Ha látom, hogy egy gyerek agyában már létezik a mozdulat, amit meg kell tanulnia, onnantól nyert ügyünk van. Ismét egy példát említek. Egy mozgássérült kisfiú mindkét lába annyira sérült, hogy alig tud menni. Nála nagy problémát okozott, hogyan tudna páros lábbal ugrani? Mikor láttam, hogy összeállt gondolataiban a mozdulat, csak még nem tudta kivitelezni, akkor edzésenként hosszú ideig csak ezzel foglalkoztunk. Mára eljutott oda, hogy páros lábbal ugrik. És ez számára - számunkra - olyan elõrelépés, mint más sportolónak egy olimpiai helyezés.

Juhász József állítja, hogy a cselgáncs a gyermekek magabiztosságát, belsõ egyensúlyát rendkívüli mértékben javítja, stabilizálja, ezáltal magatartásbeli, tanulási és egyéb képességeik is jelentõsen javulnak, a figyelmét is könnyebben meg tudja osztani, mint mielõtt sportolt. Fejleszthetõ - és ez mozgáskorlátozottak esetében is különös jelentõségû - az egyensúly, a stabilitás, a térkoordináció, összehangolhatók a nagyobb és finomabb mozgások, javítható a szem és a kéz koordinációja, általuk ügyesebbé, bátrabbá válik a gyermek, s tulajdonképpen egész személyisége komplexebbé válik, jótékonyan fejlõdik.

A módszer és az eredmények felkeltették több külföldi, többek közt a cselgáncs õshazájának tekintett Japán külön erre specializálódott egyetemének érdeklõdését is. A program sikerének hírére 2008 szeptemberében Japánból meglátogatta az egyesületet Kimura Toshikazu, a Nemzetközi Budo Egyetem professzora. A látogatás elõzménye, hogy a mozgássérültek küzdõsport-oktatásáról egy két évvel ezelõtti edzõtanfolyamon a japánok tartottak egynapos képzést Magyarországon. Itt ismerkedtek meg Juhász József módszerével, valamint az épek és fogyatékosok integrált edzésével, amelyrõl Kimura professzor elismerõleg jegyezte meg, hogy amit Pesterzsébeten látott, az valódi világújdonság.

Hamary Dénes