New York - Az inuitok étrendjében szereplõ telitetlen zsírsavak védenék az ereket, a dohányzás elterjedése viszont fokozza a koszorúérbetegség kockázatát. Amerikai kutatók vizsgálatának eredményei szerint egyelõre gyõzött a cigaretta.
A GOCADAN betûszóval jelölt tanulmány 2000-ben indult. Ezernél több alaszkai inuitot kértek meg arra, hogy vegyen részt a vizsgálatban, amelyben az együttmûködõk genetikai alapját, étkezését, életvitelét követik nyomon és ultrahangos módszerrel mérik a fontos verõerekben az érelmeszesedés kialakulásának mértékét.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Az amerikai indiánok vizsgálata, az Erõs Szív azt mutatta, hogy az indián rezervátumokban azért jelenik meg gyakorta és korán a koszorúérbetegség, mert sok közöttük a kövér és a cukorbeteg. A kutatók föltételezték, hogy az inuitok körében az érelmeszesedés nem olyan gyakori, mint az átlagos amerikai lakosok között, mert a zsíros halak húsában lévõ omega-3 zsírsavak bõséges fogyasztása védi az eszkimók ereit.
A munkacsoport azonban meglepetéssel tapasztalta, hogy az alaszkai bennszülött népesség körében a korai érelmeszesedés sûrûbben észlelhetõ, mint a többi amerikai népcsoportban. Vizsgálták ennek hátterét, hiszen a genetikai alap évezredek óta változatlan, s az csak kis mértékben okolható a kedvezõtlen közegészségügyi eredményekért.
Az inuitok életmódjának részletes elemzése azt igazolta, hogy Alaszkában is mind kevesebbet mozognak az emberek, sokkal többet ülnek a számítógép és a tv-készülék elõtt, mint egykoron. De a legfõbb ok az erõs dohányzásban kereshetõ: a felnõtt eszkimók négyszer-hatszor annyi cigarettát szívnak el, mint az átlagos amerikaiak.
Mary J. Roman, a munkacsoport vezetõje szerint a legfõbb tanulság, hogy a jól ismert kockázati tényezõk: a dohányzás és az ülõ életmód rosszat tesz a szívnek és az ereknek. Sajnos, a kedvezõtlen hatás jobban érvényesül, mint a telítetlen zsírok szívet védõ tulajdonsága.