2024.03.28. - Gedeon, Johanna

A csókbetegség tünetei, kezelése, szövõdményei

A mononucleosis infectiosa olyan heveny megbetegedés, mely leggyakrabban serdülõkorban és fiatal felnõttkorban fordul elõ. A diagnózis felállításához laboratóriumi vizsgálat szükséges, mert pusztán a fizikális jelek alapján a betegség nem határozható meg.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

A betegséget nevezik Pfeiffer-féle mirigyláznak, illetve a csókolózók betegségének is, utalva ezzel a kór leírója mellett a fõ terjedési mechanizmusra.

Tünetei:

A betegség elhúzódó magas lázzal, torokfájással, nyirokcsomó megnagyobbodással jár. A nyirokcsomók megnagyobbodása, esetenként csak a részletes orvosi vizsgálat során kerül felismerésre. A gyermekkori esetek túlnyomórészt tünetmentesek.

A klasszikus tüneteken kívül, a megbetegedett személy esetenként az alábbiakra is panaszkodhat: rossz közérzet, hidegrázás, fejfájás, gyengeség, izomfájdalom, hányinger, hányás, hasfájás, ízületi fájdalom.

Ritkán bõrpír és bõrkiütés megjelenése tapasztalható, amely antibiotikum (aminopenicillin) adása esetén törvényszerûen megjelenik. Valószínûsíthetõ, hogy a vírusfertõzés következtében olyan immunglobulin szerkezetû molekulák keringenek a vérben, melyek az aminopenicillinnel reakcióba lépnek és a bõr kipirulását, viszketését idézik elõ.

A mononucleosis infectiosa bár igen kellemetlen tünetekkel jár, az esetek többségében 2-3 hét alatt spontán gyógyul. A torokfájás az elsõ hét végén a legerõsebb, a láz akár 2-3 hétig is folyamatosan fennmaradhat, akár a többi tünet elmúlása után is.

Diagnózisa:

A diagnózisalkotás elsõ lépése a részletes fizikális vizsgálat. Ennek során a torok kifejezett pirossága, esetenként a mandulák bakteriális fertõzéshez hasonló képe igazolható.

Az orvos a nyirokcsomók testszerte jelentkezõ megnagyobbodását tapasztalhatja, melyek közül a nyakon maga a beteg is kitapinthatja a megnagyobbodott nyirokcsomókat.

A hasi betapintás során a máj és a lép megnagyobbodása is észlelhetõ az esetek nagy részében.

Nem ritkán a lép, még évekkel a fertõzés lezajlása után is megnagyobbodott. A diagnózis felállításához a vérvétel eredménye, a vérképben látható eltérések kimutatása nagymértékben hozzásegít.

Kezelése:

A mononucleosis infectiosa terápiája tüneti, vagyis a kellemetlen tünetek kezelésére irányul. A betegség erõteljes megjelenése és várhatóan elhúzódó idõtartama, a beteg legyengült fizikai állapota miatt ágynyugalom, kímélet szükséges.

A lázat csillapítani kell gyógyszeresen, illetve ha szükséges, más fizikális módszerekkel (vizes ruha, hûtõfürdõ). Fontos a láz miatt a megfelelõ, bõséges folyadék utánpótlás. A torokfájdalom és az esetleges egyéb fájdalmak, pl. ízületi fájdalom, fájdalomcsillapítókra jól reagál.

Lehetséges szövõdményei:

A mononucleosis infectiosa a szervezet bármely szervét képes megbetegíteni. A szövõdmények többsége magához az alapbetegséghez hasonlóan spontán gyógyul, ám ritkán, fõleg mikor a betegség legyengült szervezetet támad meg, a kór komolyabb kimenetelû is lehet.

Szerencsére a súlyos szövõdmények kialakulása nagyon ritka. Leggyakrabban májgyulladás alakul ki, amely a májenzimek szintjének laboratóriumban igazolható emelkedésén kívül, sokszor egyéb jeleket nem ad.

Ritkábban sárgaság jelenhet meg. Az esetek 1 százalékában a központi idegrendszer is érintetté válik, az alábbi szindrómák megjelenésének lehetõségével: msclerosis multiplex, Guillain-Barré szindróma, ideggyulladások, agyvelõgyulladás.

A felsõ légutak szûkülete, nagyon ritkán elzáródása légzési nehezítettséget, illetve leállást okozhat a torokképletek, mandulák megnagyobbodása következtében. Nagyon ritkán a vesék is károsodhatnak.