Kétmillió évvel ezelõtt élt Afrikában egyik õsünk, az Australopithecus africanus. Arcának formája határozottan különbözött a mai emberétõl. Egy nemzetközi munkacsoport bonyolult technikák együttes alkalmazásával igyekezett megfejteni ennek a különbözõségnek az okait.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Ennek az õsünknek az arcát az orrüreg mindkét oldalán merev csontok erõsítették, emellett a fogazata is nagyon különbözött, mert elõrenyúló, igen erõs õrlõfogakat viselt. A David Strait antropológus vezette kutatócsoport eredményeinek jelentõségét az adja, hogy rámutattak: elképzelhetõ, hogy az emberi fajnak ezek a képviselõi aránylag rövid idõszakot jellemzõ körülményekhez alkalmazkodva tudtak jelentõsen változni.
Az A.africanus korában az idõjárás igen változékony volt és kiszámíthatatlan. Ennek az volt a következménye, hogy azokat a puha növényeket, gyümölcsöket, melyek az akkori ember legfõbb táplálékát jelentették, aligha lehetett megfelelõ mennyiségben összegyûjteni. Kemény csonthéjasokat, magvakat kellett a túléléshez összerágni és õsünk szervezete ehhez a helyzethez alkalmazkodott fogainak, arcszerkezetének módosulásával.
A hatalmas rágófogak és az arcot erõsítõ csontoszlopok tették lehetõvé a túlélést az idõjárási változások során. Ezeknek a hatásoknak a fontosságát számítógépes modellezéssel lehetett vizsgálni. "Szeretnénk néhány millió évvel visszamenni, hogy lássuk, mit is ettek ezek az izgalmas élõlények,de erre nincsen mód. Ehhez még mindig a számítógépes modellezés adja a legjobb összehasonlítást" - mondta a munkacsoport egyik vezetõje.
Louis Leakey, a neves antropológus ezeknek az õseinknek a rokonát úgy nevezte: "Diótörõ Ember". A most nyilvánosságra kerülõ, új tudományos eredmények bizonyítják, hogy igaza volt.