Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Ilyenkor világszerte kettõs gyógyszeres kezelést használnak: az egyik szer az évszázados tabletta, az aszpirin, a másik készítmény a klopidogrel, ami gátolja a véralvadásban alapvetõ szerepet játszó vérlemezkék összecsapódását.
A mindennapos gyakorlatban kiderült, hogy vannak olyan betegek, akiknek a véralvadását a gyógyszerek nem gátolják elég hatékonyan és ennek az lehet a következménye, hogy a beültetett fémháló, a henger alakúra formázott sztent belsejében a vér ugyanúgy megalvad, mint a természetes, de beteg koszorúérben. Ez hasonló infarktust hoz létre, mint aminek a megakadályozására a beteget fölvették a kórházba.
Egy különleges laboratóriumi méréssel, a VASP index használatával megállapítható, hogy a klopidogrel ilyenkor alkalmazott telítõadagja milyen mértékben kötõdik a vérlemezkék felszínén található receptorhoz. Franck Paganelli és munkatársai ezernél több beteget vizsgáltak, akiket koszorúértágítás céljából vettek fel a szívkatéteres laboratóriumba.
A kutatók a mérés eredménye alapján a betegeket három csoportba osztották. Az elsõ csoportba azok kerültek, akiknek a véralvadása a klopidogrel adására megfelelõen csökkent, a második csoport tagjainak eredménye nem volt elégséges, a harmadik csoportban lévõknek a gyógyszer adagolását még egyedibb módon kellett megszabni.
Ha a laboratóriumi adatok szerint, egyénileg adagolták a gyógyszert, a véralvadás okozta szövõdmények gyakorisága, a szívinfarktus bekövetkezése tizedére csökkent. A mérést tehát érdemes volt minden esetben elõre elvégezni, mert így a kezelõorvos eleve tudta, milyen gyógyszeradaggal lehet a legjobb eredményt elérni.