A felfedezés olyan emberek kezeléséhez vezethet, akiknek megsérült a gerincagya vagy más okból lebénültak izmaik.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A rendszer lényegében mesterséges útvonalat biztosít az agyi jelek számára, hogy eljussanak a bénult izmokhoz, ezáltal helyettesíti a természetes utat, mely korábban megsérült.
Moritz és csoportja új megközelítést alkalmazott a bénult testrészek irányítására: azt nézték meg, vajon az agy képes-e megtanítani magát egy számítógépes rendszer használatára. A kutatók a majmok agyába elektródákat ültettek, melyekkel az agy mozgásokat irányító részének, a motoros kéregnek a sejtjeit ellenõrizték. Az elektródák jeleket küldtek a számítógépbe, amely a csukló izmaival állt vezetékes kapcsolatban.
A majmok karizmaiba gyógyszert fecskendezve átmeneti bénultságot váltottak ki náluk a kutatók, majd egy számukra már ismerõs videojátékot játszattak velük. Az igen egyszerû játék közben a majom feladata az volt, hogy csuklóját elõre és hátra mozgassa, így tudta begyûjteni a képernyõn megjelenõ céltárgyakat. Moritz elmondta, hogy a majom lebénítását megelõzõen megértette a feladatot, jól tudta játszani.
"Amint lebénult, csuklómozgatásának egyetlen módja az maradt, hogy megváltoztatja az egyes neuronok aktivitását agyában, ami aztán elvezetett ahhoz, hogy izmai stimulálása megtörténjen" - magyarázta Moritz.
A kutatók szerint a mozgás vezérléséhez egyetlen neuronra volt szükség és a motoros kéreg sok különbözõ sejtje megtanítható volt arra, hogy használja a rendszert.
"Úgy találtuk, hogy a majmok nagyon gyorsan megtanulhatják az újonnan elkülönült neuronok vezérlését, hogy stimulálják izmaikat" - tette hozzá Moritz.
A rendszert olyan embereknél akarják használni, akik nyaktól lefelé bénultak meg. "Több évtizedre vagyunk attól, hogy ez klinikai alkalmazássá váljon" - mondta Moritz.