Azok az egerek, melyek naponta kaptak ginkgókivonatot a baltimore-i Johns Hopkins Egyetemen, mielõtt laboratóriumi körülmények között szélütést váltottak ki náluk, csak fele károsodást szenvedtek el, mint a szert nem fogyasztó társaik.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Sylvain Dore kutatásvezetõ szerint a ginkgó hasonlóan elõnyös lehet a szélütésen átesett embereknél is, védheti az agyat a károsodástól.
Dore és munkatársai úgy vélik, a páfrányfenyõ levelébõl készült kivonat emeli egy HO-1 jelû enzim szintjét, amely antioxidánsként védi a stresszhatás alatt lévõ sejteket a szabadgyökök ártalmaitól. Elméletük igazolására genetikailag módosítottak egereket úgy, hogy azokban ne termelõdjön az enzim. Amikor a génmódosított kísérleti állatoknak adták a kivonatot, nem jelentkezett védõhatás, hiszen az enzim, melynek szintjét emelné, ebben az esetben egyáltalán nem termelõdött.
A páfrányfenyõ legalább 270 millió éve él a Földön, az egyik legrégebbi, egyúttal az egyik leghosszabb életû fa, ezer évnél idõsebb példányai is ismertek. Levelét és gyökerét a hagyományos kínai orvoslásban is alkalmazzák.