Évente több tízezren halnak meg mûhiba következtében az USA-ban

Normális esetben ugye azért megyünk kórházba, hogy jobban legyünk, és meggyógyuljunk. Vannak azonban olyan esetek, amikor a kórházi tartózkodásunk alatt még betegebbek leszünk, sõt életünk is veszélybe kerülhet.

A Medicare nevû amerikai egészségügyi biztosítási cég nemrég közzé tette azoknak a kórházi mûhibáknak és baleseteknek a listáját, amikért a jövõben nem fognak fizetni. A Medicare a továbbiakban nem fizeti az operáció közben a páciensben felejtett mûtéti eszközök eltávolításának költségeit, a felfekvések, valamint a kórházi balesetek kezelési költségeit. A számítások szerint az Egyesült Államokban évente 44 000 és 98 000 közöttire tehetõ azoknak a száma, akik kórházi mûhiba miatt halnak meg. Már az óvatosabb becslések szerint is ez a nyolcadik leggyakoribb halálok az országban. A legtöbben hibás diagnózis, eszközhiba vagy fertõzések miatt halnak meg.

Egy három éves felmérés szerint az egészségügyi mûhibák évente 79 446 olyan halálesetet okoztak a Medicare betegeinek körében, amelyek mind megelõzhetõek lettek volna. Ezek a mûhibák mintegy 8.8 milliárd dollárba kerültek a cégnek.

A leggyakoribb problémák a kórházakban az alábbiak:

- Azt hinnénk, a kórházakban tökéletes tisztaság uralkodik, ez azonban koránt sem igaz. Az Egyesült Államok Betegségirányítási és Megelõzési Központjának (CDC) adatai szerint 2002-ben mintegy 99 000-en haltak meg a kórházakban összeszedett fertõzésekben.

A legtöbb fertõzésért a meticilin rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA), amely ellen az ismert antibiotikumok teljesen hatástalanok. A MRSA 2005-ben 18 650 amerikaival végzett.

- A kórházakban az utóbbi évtizedekben egyre nõtt a zajszennyezés, ami gyakran eredményez orvosi hibákat. Az általános nappali zajszint 1960 óta 57 decibelrõl 72 decibelre nõtt, éjszaka pedig 42-rõl 60 decibelre. Az Egészségügyi Világszervezet irányelvei szerint a 35 decibel lehetne a maximum elfogadható érték a kórházakban.

- Az egészségügyi mûhibák igen nagy számban az orvosok és ápolók fáradtságának és koncentrációhiányának tulajdoníthatók. A PLoS Medicine adatai szerint már havi egy 24 órás munkanap is közel háromszorosára növelheti az orvosi mûhibák elõfordulásának esélyeit.

- A szívrohammal kórházba szállított betegek esetében minél hosszabb idõ telik el az elsõ tünetek észlelése, és a kezelés megkezdése között, annál rosszabbak a páciens esélyei. A JAMA címû szaklap adatai szerint a hétvégén és pihenõidõben kórházba szállított betegeknek majdnem 20 perccel többet kell várniuk az orvosi segítségre, mint a hétköznap érkezõ pácienseknek.

Egy 2005-ös kutatás adatai szerint az éjszaka született gyermekeknek 12 százalékkal nagyobb az esélyük a bölcsõhalál kialakulására, mint a nappal született kicsiknek. Ennek oka valószínûleg az éjszakai ügyelet rossz mûködése, és az orvosok és ápolók fáradtsága.

- A Pennsylvania Betegbiztonsági Szolgálat adatai szerint az államban minden évben 28 páciens esik áldozatul a kórházakban keletkezõ tüzeknek. Az egész USA-ra kivetítve ez 550-650 égési sérültet jelent évente.