2024.03.29. - Auguszta

Sikert igérõ harc a tüzes kígyó ellen

A régóta ismert medinaféreg elsõsorban a trópusi országokban elterjedt, és súlyos következményekkel járó fertõzést okoz. Az egykori amerikai elnök, Jimmy Carter által alapított egészségügyi központ medinaféreg-elleni programjával három évi munka után elérték, hogy a korábban évi 20 milliónyi megbetegedés 13 ezerre csökkent a leginkább érintett térségekben, ahol a helyiek "tüzes kígyó"-nak nevezik a kórokozót.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

A kórokozó, a Dracunculus medinensis, másképpen medinaféreg a nematodák, azaz fonalférgek népes osztályába tartozik. Társaival együtt nagyon sokoldalú, képes ivart változtatni, vedleni, bármivel táplálkozni, petéit a vízzel, vagy a vérrel együtt más emlõsök szervezetébe juttatni. Mivel Afrika szegény övezetében, Guineában, Szudánban, Maliban, Nigerben, Nigériában nagyon elterjedt, szokták Guinea-kukacnak is nevezni, a helyiek pedig gyakran "tüzes kígyó"-ként emlegetik.

Ha a féreg emberi szervezetbe kerül, zsineg vastagságú nõstényei a bõr alatti szövetrétegben egy méter hosszúra is megnõnek az elfogyasztott hús helyén kialakított alagútban. Mivel megelõzõ, vagy irtó gyógyszereit még nem találták fel, elpusztításának egyetlen módja, hogy a bõr alatt a végét megkeresve, a behatolása okozta kis sebbõl egy pálcikára feltekergetve, kihúzzák a testbõl. A bent maradó féreg ugyanis - égõ, csípõ, egyúttal viszketõ érzést kiváltva - lázt, fogyást, vérkeringési és emésztési zavarokat okozva rontja le a megtámadott egészségét.

Lárváinak leggyakoribb terjesztõje egy vízibolha-fajta, amely édesvízben él, s így az ivóvízzel kerülhetnek az emberi szervezetbe. A féreg petéit a beteg vérét szívó rovarok is átvihetik másra, de leginkább az égõ, viszketõ érzés csillapítására vízbe menekülõ áldozatból kerülnek ki a lárvák, a bõrt átfúrva, elõbb a folyóba, tóba, majd onnan egy másik ember szervezetébe.

A fertõzést rohamokban jelentkezõ bõrpír, a bõrön gyorsan kialakuló, majd fekélyesedõ hólyagok szemmel láthatóan is jelzik. A bõrelváltozások hegesedéssel gyógyulnak.

A medinaféreg kipusztítására az Egyesült Államok egykori elnöke, a most 84 éves Jimmy Carter által Atlantában megalapított Carter Center három évvel ezelõtt indított programot, amelynek vezetõje, dr. Don Hopkins (annak idején Carter elnök egészségügyi tanácsadója, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem professzora) irányításával indult el a konkrét munka. A Carter Center közlése szerint a kezdeményezés szép sikerrel halad a kitûzött cél felé, hiszen eredményeképpen 2008-ra sikerült az említett országok területén a korábbi 20 millióról 13 ezerre csökkenteni az évente megbetegedõk számát. A munkában esetenként a még jó erõben lévõ ex-elnök személyesen, a nigériai fõvárostól, Abudzsától (Abuja) 200 kilométerre, vízparton épített központjukban is részt vesz. Az eredmény elsõsorban a sok ezer aktivista segítségével végzett felvilágosító tevékenységnek, valamint a fertõzéseket azonnal jelentõ hálózatnak köszönhetõ.

A munkában az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO (World Health Organisation) is hatékonyan közremûködik. Sajnos, a tevékenységük egy részét és a felhasználható forrásokat a már idõnként újra felbukkanó fertõzõ betegségek, meg a tömegpusztító fegyverként is használható vírusok, bacilusok elleni küzdelemre kell fordítaniuk.