Az egészséges életmód része az egészséges táplálkozás mellett a rendszeres testmozgás.
Az elhízás népbetegség, mely egyre terjed a fiatalabb korosztály körében is, számos komoly szövõdményt vonva maga után, mint a cukorbetegség, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri panaszok.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A fizikai terhelés hatására fokozottan jelentkezõ rohamok pedig tovább csökkentik a túlsúlyos beteg sportolási kedvét, így növelve az elhízás kockázatát. A sportolás az õ esetükben így különös jelentõséggel bír, egyrészt megakadályozza a túlsúly kialakulását, vagyis lehetõvé teszi a betegség könnyebb kontrollálását, másrészt segít a plusz kilók leadásában, ezáltal a betegség javulásában.
Hazánkban közel 200.000 ember szenved asztmában, és minden évben ez a szám közel 18.000-rel nõ. Kiemelkedõ az asztmás gyermekek számának gyors növekedése. Hazánkban jelenleg a gyermekek 5-8 százaléka asztmás. Az iskolai hiányzások egyik leggyakoribb oka a gyermekkori asztma.
A világ egyik vezetõ gyógyszergyártó cége által hazánkban készült 2006-os felmérés tapasztalatait erõsítette a Magyarországi Krónikus Légúti Beteg Gyermekek Sport Egyesületének elnöke, Zempléni János is. A kutatás adatai szerint, bár a mai terápiás lehetõségek mellett az asztmás gyermekek sportolhatnak, és kell is, hogy mozogjanak, mégis gyakori eset az öltözõben kuporgó asztmás kisgyermek, aki kimarad a tornaórák és a mozgás közös élményébõl - többnyire indokolatlanul.
A vizsgálatból az is kiderül, hogy a megkérdezett általános iskolai testnevelõ tanárok nagy része nem kapott külön oktatást az asztmás betegséggel kapcsolatban, de többségük szívesen fogadna új ismereteket az asztmás gyermekek sport-nevelésérõl.
Zempléni János elmondta, az asztmás betegek esetében a lényeg a fokozatosság. Az általuk szervezett sportolási lehetõségek között egyaránt szerepel uszodai, tornatermi program, épp úgy, mint sziklamászás. Aki pár éve még csak a labdát gurította, az ma rendszeresen kosárlabdázik.
Mindehhez elengedhetetlen a fokozatosság mellett a beteggel elfogadtatni saját állapotát, begyakorolni a szükséges gyógyszerek, inhalátor megfelelõ alkalmazását, illetve szakorvossal együttmûködve folyamatosan kontrollálni a betegséget.
Az asztmás beteg esetében egyaránt figyelembe kell vennünk a fizikai aktivitás hatására jelentkezõ rohamok lehetõségét és a por, parlagfû, egyéb allergének hatására fellépõ nehézlégzés kockázatát. Megfelelõ kontroll, egyénre szabott gyógykezelés és a belégzõ készülékek helyes használata mellett azonban nyugodtan sportolhat a beteg. A testmozgás nem csak a már említett túlsúly elkerülésében segít, de hatására nõ az állóképesség, javulnak a légzésfunkciós értékek.
Dr. Hídvégi Edit gyermektüdõgyógyász elmondta, az asztmás gyermekek számára elsõsorban az úszás ajánlott, azonban fontos, hogy ne legyen sok fertõtlenítõszer (klór) a vízben, mert az is nehézlégzést okozhat. Javasoltak az olyan sportok, melyek nem kívánnak sok futást - inkább statikus sportágak - pl. vívás, evezés, vitorlázás, asztalitenisz, de lehet magasugrás, távolugrás, kalapácsvetés, judo, súlyemelés is.
Kézilabda kapusunk van, aki asztmás, de röplabdázni is lehet! Lovagolhat, aki nem lószõr allergiás. A sportlövészet szintén ûzhetõ, a kerékpározás – különösen magas pollenkoncentráció esetén – megfontolandó.
A rendszeres sport tehát olyasvalami, amitõl semmiképp nem szabad tiltanunk a beteget, támogatnunk, segítenünk kell az érdeklõdésének és fizikai képességeinek megfelelõ sportág kiválasztásában.