Ismert a jelenség, amikor egy idõsödõ ember találkozik valakivel, akit jól ismer, a neve azonban nem jut eszébe. Az illetõ ilyenkor ijedten állapítja meg, hogy kezd szenilis lenni. Pedig nem így van. A legújabb kutatások szerint az idõ múlásával sok információt tárolunk az agyunkban, egy idõsebb általában többet, mint egy fiatal.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A Progress in Brain Research címû könyv sok példát ismertet errõl a jelenségrõl. Megtudható belõle például, hogy egy feladat kapcsán a fiatalok gyorsabban felfognak minden új információt és emlékeznek mindenre, amit láttak vagy hallottak, az érett korúak azonban jobban fel tudják használni ezeket az információkat. A feladathoz felhasználják az összes kapcsolódó, már korábban szerzett információt és elõbb jutnak a megoldáshoz.
A Harvard kutatói a legtehetségesebb diákokat alávetették egy kísérletnek. Bizonyos prioritások szerint kellett kiválasztaniuk és rangsorolniuk sok különbözõ információt. A feladatot nehezen oldották meg. Ennek oka, hogy az agyuk homloklebenye, amely az egész agykéreg 29 százalékát teszi ki, lassabban mûködik. Ezt kompenzálandó viszont a kreativitásuk sokkal nagyobb.
Ez történik az idõsek esetében is, akiknél szintén a kreativitás kerül elõnybe a memóriával szemben, ám ez nem hátrány, hisz kialakulhatnak ebben a folyamatban még új képességek is, amelyek alkalmassá tesznek bonyolult problémák megoldására.
Nem törvényszerû az agy elöregedése. Egy holland nõt 112 éves korában teszteltek a groningeni egyetem kutatói, akik megállapították, hogy értelmi képességei nagyon is jók. Két évvel késõbb az asszony meghalt, agyát saját kérésére felboncolták és kiderült, hogy egy 60 évesének felelt meg.