2024.03.29. - Auguszta

A depresszió kialakulásához vezetõ tényezõk

Jelenleg nem ismeretes egy kizárólagos ok a depresszió hátterében. Valószínûleg egy okra nem is vezethetõ vissza minden depressziótípus, hanem a genetikai hajlam és a környezeti hatások egyaránt szükségesek kialakulásához.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

Biológiai szempontból a depresszió kialakulása több mechanizmushoz köthetõ, amelyek egymásra épülnek és nemigen választhatók szét.

Ilyen mechanizmusok az élettani napi ritmus (cirkadián ritmus) felborulása, a stressz-rendszer (kortizol) fokozott érzékenysége, az agyi ingerületátvivõ anyagok (szerotonin, noradrenalin, dopamin) rendszerének megbomlása, hogy csak a legismertebbeket említsük.

A betegség gyakran halmozódik egyes családokban. A szakértõk szerint létezik rá genetikai érzékenység, amit különbözõ környezeti tényezõk (stressz, testi betegség) fokozhatnak.

A depresszió kialakulásához hozzájáruló tényezõk az alábbiak lehetnek:

- Öröklõdés: A kutatóknak sikerült néhány olyan gént azonosítaniuk, amelyek a bipoláris betegség hátterében állhatnak és jelenleg keresnek további géneket, melyek a depresszió egyéb formáival hozhatók kapcsolatba. Azonban nem mindenkinél alakul ki depresszió, akinek a családjában a depresszió már megjelent. Hasonló módon, depresszió alakulhat ki olyan embereknél is, ahol a családban korábban még nem fordult elõ.

- Az élettani napi ritmus felborulása/eltolódása: a mai világban egyre gyakoribb egészségügyi probléma, de genetikai alapjai is vannak. A depresszió kialakulásában fontos szerepet játszik.

- Stressz: A hosszan tartó stressz (megoldatlan konfliktusok, lelki megterhelés), vagy a hirtelen jött stresszállapotok is (munkahely elvesztése, haláleset, válás, de pozitív "megrázkódtatások", pl gyermekszületés), amikor az egyén életritmusa nagyon megváltozik, elõhozhatják a depressziót.

- Gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek hosszú távú alkalmazása (pl. egyes vérnyomáscsökkentõk, altatók, fogamzásgátlók) kapcsolatba hozható a depresszióval.

- Betegségek: Egy krónikus betegség, például szívbetegség, stroke, cukorbetegség, rák, vagy Alzheimer-kór fokozza a depresszió kialakulásának kockázatát. A pajzsmirigy alulmûködése (hipotireózis) szintén depresszióhoz vezethet.

- Személyiség: Bizonyos személyiségjegyek, például az alacsony önértékelés, önállótlanság, kritikus és önkritikus hajlam, pesszimizmus és a stressz kezelésének nehézsége fogékonyabbá tesz a depresszió kialakulására.

- Gyermekágyi depresszió: Nagyon gyakori, hogy a szülést követõ néhány nap, illetve hét során az anyák nyomott hangulatot tapasztalnak és felmerül bennük az anyaságra való alkalmatlanságuk gondolata. Ennek a nyomott hangulatnak a súlyos formája a posztpartum depresszió.

- Hormonok: A nõknél kétszer olyan gyakran alakul ki a depresszió, mint a férfiaknál és ez alapján a kutatók felvetik, hogy a hormonális tényezõknek is szerepe lehet a depresszió kialakulásában.

- Alkohol, nikotin, kábítószer használat: Egykoron a szakértõk úgy tartották, hogy a depressziós emberek azért isznak, cigiznek és használnak tudatmódosító szereket, hogy csökkentsék a depressziót, de fordítva is igaz lehet ez: akik ezekkel a szerekkel élnek, nagyobb valószínûséggel lesznek depressziósak és szorongók.