Nem tart egész életen át az autizmus?

Néhány, kisgyermekkorban autizmus spektrumzavarral (ASD) diagnosztizált gyermek megszabadul tüneteitõl, és a diagnózis sem érvényes rájuk, ahogy idõsebbekké válnak - állapították meg amerikai kutatók. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) szakemberei által 112 gyermek bevonásával készült tanulmány megkérdõjelezi azt, hogy az autizmus egész életen át tartó állapot. A megjelent tanulmány az sugallja, hogy egyes gyerekek "kinõhetik" az autizmust.

Az autizmus spektrumzavar genetikai eredetû, több gén együttes kombinációja okozta, változatos tüneteket produkáló fejlõdési, idegrendszeri elváltozás. A gyerekek körülbelül egy százalékát érintheti. Tünetei az enyhe szociális, beilleszkedési zavaroktól egészen súlyos problémákig terjednek, kezelésére viselkedés- és beszédterápiát használnak.

Deborah Fein és munkacsoportja a Connecticuti Egyetemen 34 gyermeket tanulmányozott, akiknél kisgyermekkorban autizmust állapítottak meg, de a késõbbiekben ugyanolyan jól ténykedtek, mint iskolás kortársaik. Korban és nemben azonos 44 gyermekkel vetették õket össze, akiket súlyosan autistának diagnosztizáltak, illetve 34 normálisan fejlõdõ kortársukkal. A résztvevõk életkora 8 és 21 év között volt.

A kognitív és a megfigyelésen alapuló tesztekben, csakúgy mint a gyerekekrõl kapott iskolai és szülõi feljegyzések alapján a 34 gyermek megkülönböztethetetlennek bizonyult 34 normálisan fejlõdõ kortársától. Semmilyen nyelvi, kommunikációs, arcfelismerési és közösségi érintkezési problémájuk nem volt. Hagyományos iskolai osztályba jártak, nem kaptak semmilyen speciális fejlesztést spektrumzavarukra.

A szakemberek kimutatták, hogy az autizmus felismerhetõ jeleit már nem hordozó gyerekek csoportjába tartozóknál kisgyermekkorukban ugyan enyhébb szociális zavarok jelentkeztek, mint a súlyos spektrumzavarral küszködõ gyermekeknél, ám más tüneteket tekintve, mint a kommunikációs problémák, az ismétlõdõ viselkedés, a spektrumzavar ugyanolyan súlyos volt náluk. A szakemberek ellenõrizték az eredeti diagnózist, de nem találtak okot arra, hogy pontosságát megkérdõjelezzék.

A tanulmány nem szolgáltat adatot arról, hogy az ASD-vel diagnosztizált gyerekek hány százaléka szabadul meg tüneteitõl.

A kutatók szerint eredményüknek számos magyarázata lehet. Lehetséges, hogy néhány gyermek valóban kinövi az állapotot, vagy néhányuk képes ellensúlyozni a spektrumzavarral kapcsolatos nehézségeket.

"Valamennyi ASD-vel diagnosztizált gyermek képes fejlõdést elérni intenzív terápiával, de jelen tudásunk szerint többségük nem képes elérni azt az állapotot, amelyet tanulmányoztunk. Reméljük, hogy további kutatásaink segítenek abban, hogy jobban megértsük a változás mechanizmusát" - mondta Deborah Feint.