2024.03.29. - Auguszta

Komolyan kell venni az elhúzódó köhögést

Az õszi-téli idõszakban, gyakran elhúzódó köhögés keserítheti mindennapjainkat. A legtöbben nem, vagy csak súlyos panaszok esetén fordulunk orvoshoz, a tünetek enyhítésében a recept nélkül kapható gyógyszerek, gyógyteák segítségére hagyatkozunk. A krónikus köhögés azonban komoly betegségeket is jelezhet, melyek megfelelõ kezelés hiányában súlyos szövõdményeket okozhatnak.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

Az alsó légúti eredetû köhögések okai közül, a leggyakoribb a banális „megfázás”, légcsõ- hörghurut, ami gyakran felsõ légúti fertõzéshez társul. Kezdetben kínzó, száraz, a légcsõ lefutásának megfelelõ helyen fájdalmat okozó, mély köhögéssel jár, majd a köhögés hurutossá válik. Tüneti, vagy szükség esetén célzott kezeléssel gyorsan gyógyítható.

Tüdõgyulladásra utal, ha a köhögés többnapos lázzal, levertséggel, oldalra lokalizálódó, légzésre fokozódó fájdalommal, esetleg nehézlégzéssel jár.

Asztma

Visszatérõ, rohamszerûen jelentkezõ ingerköhögés az egyik fõ tünete az asztmának is. Az asztma gyakorisága évrõl évre nõ hazánkban. Megkülönböztetünk allergiás és nem allergiás eredetû asztmát, bár a tünetek és a kezelés lényegében azonosak.

A légúti allergiás betegségek (szénanátha) elõfordulása hazánkban, a népességben kb. 25 százalékos, és ezen betegek kb. 30 százaléka asztmás is, vagy élete során azzá válik.

Allergiás asztmára utal, ha a köhögés szénanáthához társulóan, vagy anélkül, mindig az év azonos szakában jelentkezik, nehézlégzéssel társul, ami fõleg éjszaka, hajnalban, vagy fizikai terhelésre lép fel. Nem (csak) pollen allergiásoknál ez évszaktól függetlenül, vagy folyamatosan is fennállhat. Enyhe stádiumban nem feltétlenül éli meg a beteg a légzési nehezítettséget, de célzott fizikális és légzésfunkciós vizsgálattal, már ilyenkor is kimutatható a betegség kezdeti jele, a kislégutak szûkülete. A betegség mindenképpen kezelést igényel. Inhalatív, vagyis belégzett hörgõtágítóval, gyulladáscsökkentõvel a beteg tünetmentessé tehetõ, és fõleg megakadályozható a betegség súlyosbodása.

Dohányzás

A másik, még az elõzõnél is nagyobb populációt érintõ, köhögést okozó betegségcsoport a COPD. Az elmúlt évek megfigyelései alapján, a betegség elõfordulásának gyakorisága folyamatosan nõ, és az elváltozás miatt bekövetkezõ halálozások száma is rohamosan emelkedik.

A krónikus obstruktív tüdõbetegség gyûjtõfogalom, ami magában foglalja a krónikus hörghurutot, tüdõtágulást, asztmatikus hörghurutot és ezek kombinációit. Az elõrejelzések szerint 1-2 évtizeden belül, a nyugati típusú civilizációkban a vezetõ halálokká válik.

Leggyakoribb kiváltója a dohányzás. Szerepet játszanak még genetikai tényezõk, környezeti (munkahely, nagyvárosi-ipari környezet) tényezõk is. Fõ tünete az évrõl évre erõsödõ, sokszor produktív (váladékkal járó) köhögés, fokozódó terhelési nehézlégzés, légúti fertõzésekre való fokozódó hajlam. Ha belegondolunk, ezeket a dohányosok egy része a dohányzás természetes velejárójának tartja, ezért nem fordul orvoshoz. Pedig kezelendõ és idõben megkezdve kezelhetõ betegség, ami késõn felfedezve már visszafordíthatatlan eltérésekkel jár, krónikus légzési elégtelenséghez és halálhoz vezetve. A diagnózis alapja itt is a légzésfunkciós vizsgálat. A leghatékonyabb kezelési mód a dohányzás elhagyása, ami kezdeti stádiumban önmagában is elég lehet. Késõbb gyógyszeres - fõleg inhalatív – kezelés is szükséges, ami életfogytig tart.

Hazánkban rengeteg kampányszerû szûrõvizsgálatot szerveznek a COPD felismerésére. A dohányosoknak mindenképpen ajánlatos elmenni, de a panaszos nemdohányzóknak is, mert ugyan kisebb gyakorisággal, de õket is érinti a betegség.

A szûrések fontossága

Hazánkban a daganatos halálozást a tüdõrák vezeti, ezzel sajnos világelsõk is vagyunk. A legfõbb hajlamosító tényezõ itt is a dohányzás, ennek köszönhetõ, hogy a nõk lassan „utolérik” a férfiakat megbetegedési arány tekintetében.

A betegség lappangva, tünetszegényen alakul ki, attól is függõen, hogy a kiindulása nagyobb hörgõn belül, vagy kívül - perifériás területen - található. Hamarabb okoz köhögést, nehézlégzést, idõnként vérköpést a nagyobb hörgõbõl kiinduló daganat, ami elõbb juttatja tüdõgyógyász szakorvoshoz a beteget.

A tünetszegényen, sokszor hónapokig csak köhögéssel járó esetek, sajnos gyakran már elõrehaladott stádiumban kerülnek felfedezésre, ami a gyógyíthatóság esélyeit nagyon rontja. Magyarországon, talán egyedülállóan még létezik a tüdõgondozói, tüdõszûrõi hálózat. A tünetmentes, még gyógyítható tüdõrák kiszûrése érdekében, a szûrésen való részvétel mindenki számára javasolt!