2024.04.20. - Tivadar

Amit tudni kell a fogszuvasodásról és az ínysorvadásról

A fogszuvasodás és az ínysorvadás az egészséges fogazat két legádázabb ellensége. Ámde mindkettõ megelõzhetõ. Nézzünk szembe az íny betegségeivel.

bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

Kiket érint leginkább a betegség? 35 éves kor után már nem a fogszuvasodás, hanem a fog körüli szövetek gyulladása (periodontitisz) okozza a legnagyobb problémát, és emiatt veszítjük el fogainkat. Statisztikák szerint az összes elveszített fog 80%-ának ínybetegség áll a hátterében.

Az íny betegségei a fogszuvasodás mellett a szájüreg második leggyakoribb megbetegedései közé tartoznak. Itt valójában tehát nem a fog, hanem a fogíny és fogágy megbetegedésérõl van szó. A fogágy ad helyet a fogaknak, és egyúttal azok rögzítésében játszik szerepet. A fogágy négy részbõl áll: íny, gyökércement, gyökérhártya és a fogakat beágyazó (alveoláris) csont. Az ezeket érintõ betegségeket összefoglaló néven fogágybetegségeknek hívjuk. A fogágybetegség kialakulásában elsõsorban az el nem távolított fogkõ, és a helytelen fogtisztítás játszik szerepet. Ha a fogíny gyulladt, gingivitisztrõl beszélünk. Ha a gyulladás továbbterjed a fogágyra parodontitiszrõl van szó.

A leggyakoribb fogágybetegségeket az ínygyulladás, ínyvérzés, tasakképzõdés, fogágysorvadás képezik. Mindezek a betegségek sokszor a fog elvesztéséhez vezetnek. A legegészségesebb fognak sincs esélye a megmaradásra a meglazulás után.

Fogínygyulladás

Az ínygyulladás sokszor lassan, észrevétlenül kezdõdik. Figyelmeztetõ jel a túlérzékenység, amely jelentkezhet a hideg, vagy meleg, valamint az édes és savanyú ételek fogyasztása esetén. Az elsõ jelek egyike lehet a fogmosáskor jelentkezõ ínyvérzés. Ilyenkor hajlamosak vagyunk arra, hogy még óvatosabban mossunk fogat és kerüljük a kemény ételeket. Az ínyvérzés azonban lehet egyéb betegség, vitaminhiány tünete is, ezért mindig konzultáljunk fogorvossal.

Fogínygyulladás valószínû akkor, ha az ínyvérzés duzzanattal, pirossággal és fájdalommal jár. Nagyon fontos a korai felismerés mellett a megelõzés is, hiszen sok pénzt, kellemetlenséget takaríthatunk meg vele, nem beszélve a fogaink megõrzésérõl.

Az egészséges ember szájában állandóan jelen vannak mikroorganizmusok, amelyek lehetnek baktériumok, vírusok, gombák, protozoonok. Az egészséges szájnyálkahártya ellenáll a betegségek kialakulásának, a száj mikroflórája és a szervezet ellenállása normális körülmények között egyensúlyban van. Ha ez az egyensúly bármilyen okból felborul, a szájban gyulladás keletkezik és ennek egyik következménye az ínygyulladás.

A gyulladásnak többféle oka lehet. A helytelen fogmosás következtében az ínyre rárakódott baktériumokat tartalmazó lepedék közvetlenül érintkezik az ínnyel, és annak gyulladását váltja ki.

Fontos az az idõ is, amit a baktériumok kapnak a szaporodáshoz. Ha étkezés után nem mosunk fogat, a baktériumok lehetõséget kapnak a szaporodásra, az íny elleni támadás megindítására. A nem megfelelõ fogpótlás, a hiányos rágás miatt a szájüreg természetes öntisztulása megszûnik, ami szintén gyulladás kialakulásához vezet. Az ínygyulladást okozó lepedék összetétele különbözik a fogszuvasodást elõidézõétõl. Valószínûleg azért látjuk gyakran, hogy vannak, akik inkább a fogszuvasodásra hajlamosak, míg mások fõként a fogágybetegségre, és ez elsõsorban a szájban élõ mikroorganizmusok összetételétõl függ.

Az ínygyulladás kialakulásában fontos szerep jut a nem megfelelõ rágásnak és a táplálék összetételének is. A jó rágás megkönnyíti az emésztést, amellett megakadályozza a lepedék, a fogkõ felhalmozódását, gátat szabva ezzel az ínygyulladásnak.

Periodontitis, periodontózis

A fogínygyulladás (gingivitisz) ráterjedhet a fogat tartó szövetekre, a csontban és a gyökérhártyában is gyulladás jöhet létre, az elhanyagolt ínygyulladás átmehet fogágygyulladásba (parodontitisz), de nem minden ínygyulladás alakul át fogágygyulladássá. Ha már egyszer kialakult, nem egyszerû a kezelése, az állapot további romlása csak szakszerû orvosi kezeléssel, és bonyolultabb, napi rendszerességû szájápolással állítható meg, illetve gyógyítható.

Ugyanúgy, mint a fogszuvasodás esetében is itt is a fõ bûnös a bakteriális lepedék, plakk. Az el nem távolított plakkból kemény lerakódás képzõdik, amit fogkõnek nevezünk. A fogkõben lévõ baktériumok szétroncsolják a fogak támasztószöveteit. Ebbõl adódóan az íny elválik a fogaktól, és tasakok jönnek létre, ahol még több lepedék tud összegyûlni, kialakul egy úgynevezett cirkulusz viciózus. Ezek az ínytasakok egyre mélyebbé válnak, ami által a lepedék egyre mélyebbre hatol a gyökerek mentén. Az ínysorvadás a fogágygyulladások súlyosabb kísérõje. A sorozatos gyulladás következtében a szövetek elhalnak, az íny zsugorodni, sorvadni kezd. Ilyenkor az ellenálló, ép fogak gyökere meglazul és a fog kihullik.

A szuvasodás és az ínysorvadás a fogazat két legádázabb ellensége. De jó hír, hogy mindkettõ megelõzhetõ. A fogak, az íny egészséges állapota gondos odafigyeléssel fenntartható. Nagyon fontos a saját magunk által elvégzett rendszeres és gondos szájápolás, vagyis nagyobb felelõsségvállalás szükséges ahhoz, hogy fogaink egészségesek maradjanak. Másrészt a fogorvos rendszeres felkeresése, lehetõvé téve a megfelelõ fogorvosi ellátást, a fogtisztítás, fogkõ-eltávolítást.