Nem ajánlott félhomályban aludni

Amerikai kutatók felfedezték, hogy az alvás közben világító tompa fény változásokat idéz elõ az agyban - legalábbis hörcsögök esetében. Az állatokon depressziós tünetek jelentkeztek. Tracy Bedrosian és Randy Nelson, az Ohiói Állami Egyetem neurológusai egy nyolc hétig tartó kísérlet folyamán két csoportra osztották a törpehörcsögöket. Az egyiket 16 órán át világosban, nyolc órán át pedig sötétben tartották. A másik csoportot éjjel enyhe fénynek tették ki, ami nagyjából egy sötét szobában bekapcsolva hagyott televízió fényerejének felelt meg.

Eredményeiket az amerikai Idegtudományi Társaság éves találkozóján mutatták be San Diegóban. Ezek szerint az éjjeli fénynek kitett rágcsálókon jóval gyakrabban mutatkoztak a depresszió tünetei, mint sötétben alvó társaiknál. Ez abban nyilvánult meg, hogy sokkal kevesebb cukros vizet fogyasztottak, amellyel az egészséges állatok azonban be sem tudnak általában telni.

A jelenség okát keresvén a kutatók megvizsgálták a kísérleti állatok agyát. A félhomályban éjszakázók hippokampuszában lényegesen kevesebb úgynevezett dendritikus tüskét találtak. Az idegsejtek e gombszerû kinövései döntõ szerepet játszanak az agysejtek közötti információáramlásban.

A kutatók szerint a tüskék csekély számáért a melatonin nevû hormon termelésének világos éjszakákon tapasztalható csökkenése tehetõ felelõssé. E hormon fontos szerepet játszik a nappal és éjszaka ritmusának fenntartásában. Már csak arra kell rájönniük a kutatóknak, hogyan függ össze a melatonin a depresszióval.