A bányászat a tuberkulózis járvány táptalaja Afrikában

Jelentõs mértékben hozzájárult a tuberkulózis járványok kialakulásához Afrikában az arany, a gyémánt és más nemesfémek bányászata, ugyanis a rossz munka-, és életkörülmények között élõ bányászok, valamint a HIV-fertõzés táptalajt biztosítanak a betegséghez terjedéséhez - derült ki egy új tanulmányból. Brit és amerikai szakemberek kutatásai szerint a rossz munka-, és életkörülmények, a bányákban belélegzett káros anyagok, illetve a szervezet immunrendszerét legyengítõ HIV-fertõzés terjedése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy évente mintegy 760 ezer új tuberkulózisos megbetegedés legyen az afrikai bányaiparban dolgozók között.

A bányászok ráadásul még családjaik és közösségeik tagjait is megfertõzhetik, hiszen az arany, gyémánt, vagy egyéb nemesfémek kitermelésével foglalkozó férfiaknak nagyjából a fele, általában messze esõ vidékekrõl, az országot keresztülszelve érkeznek az olyan nagy bányászközpontokba, mint Dél-Afrika.

Az American Journal of Public Health címû szaklapban megjelent tanulmány elkészítéséhez a szakemberek 2001 és 2005 közötti, bányászati tevékenységgel kapcsolatos adatokat használtak fel, amelyeket összevetettek a tuberkulózisos megbetegedésekkel és a Szaharától délre fekvõ 44 afrikai ország halálozási arányaival.

A tuberkulózis, vagy más néven gümõkor 2008-ban világszerte 1,8 millió halálos áldozatot követelt, azaz naponta ötezren haltak meg a fertõzõ betegségben. A tbc antibiotikumokkal hatásosan kezelhetõ, de ehhez hónapokig naponta kell szedni a gyógyszert. A közegészségügy elszegényedése néhány országban azonban azzal jár, hogy kevesebb orvosság áll a betegek rendelkezésére.

A tuberkulózissal fertõzöttek száma az elmúlt 20 év során folyamatosan növekedett a vizsgált afrikai országokban. 1990 és 2007 között megduplázódott, vagyis 173-ról 351-re emelkedett a százezer emberre esõ megbetegedések száma évente.