2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Az immunrendszer okolható a kényszerbetegségekért

Kényszerbetegségben egyaránt szenvedhet ember és állat. Az érintettek kényszeresen ismételgetnek cselekvéseket, akkor is, ha azzal ártanak önmaguknak. Az emberek például addig tépik a hajukat, hogy helyenként megkopaszodnak, az egerek pedig addig tisztogatják magukat, míg kihullik a szõrük, és kisebesedik a bõrük. A Nobel-díjas Mario Capecchi és csapata most kiderítette, hogy a probléma gyökere az immunrendszerben rejlik.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

A Utah Egyetem kutatói már 2002-ben felfedezték, hogy a rágcsálók kényszeres tisztálkodását a Hoxb8 nevû gén mutációja okozza, amely hibás mikrogliasejtek elõállításához vezet. Ezek az immunsejtek a csontvelõbõl erednek, és a vérárammal eljutnak az agyba, ahol kórokozókat kell felismerniük és eltávolítaniuk.

A kutatók most egészséges egerek csontvelõjét ültették át kényszerbetegekébe. A donorok csontvelõjébõl egészséges mikrogliasejtek képzõdtek, aminek következtében a mutáns egerek viselkedése normalizálódott - számolnak be eredményikrõl a Cell címû szaklapban.

A folyamat ellenkezõ irányban is mûködött - az egészséges rágcsálókba ültetett beteg csontvelõ kiváltotta a kényszeres viselkedést. Ez az elsõ alkalom, hogy közvetlen összefüggést sikerült bizonyítani egy pszichés betegség és az immunrendszer között.

Egyelõre még homály fedi, hogyan válthatják ki a hibás immunsejtek a viselkedészavart. A kutatók gyanítják, hogy a mikrogliasejtek olyan hírvivõ anyagokat juttatnak a véráramba, amelyek befolyásolják a központi idegrendszert. A rejtély megfejtésére további kísérleteket terveznek.

Felmerül természetesen a kérdés, hogy vajon segíthet-e egy csontvelõátültetés a kényszerbeteg embereken? Jelenleg csak súlyos esetekben, rákbetegeknél vagy autoimmun betegségben szenvedõknél végzik el ezt a beavatkozást, és a jövõben sem terveznek vele pszichés problémákat kezelni - nyilatkoztak a kutatók. Ehhez túl kevés az alkalmas donor, az eljárás pedig túl kockázatos és költséges.

Az újonnan nyert ismeretek sokkal inkább betekintést adnak az immunhibák és a pszichés megbetegedések közti összefüggésekbe. Az sem kizárt azonban, hogy a jelenlegi, agyra irányuló kezelési módszerek helyett az immunrendszert, pontosabban a mikrogliasejtek mûködését célba vevõ megoldásokat fejlesszen ki az orvostudomány a jövõben.