Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Szív- és érrendszeri betegségek következtében évente becslések szerint 16,7 millió ember hal meg, 80 százalékuk alacsony nemzeti jövedelmû országokban. A statisztika alapján a halálozásnak lényegesen nagyobb része következik be munkaképes életkorban Brazíliában, Indiában és Dél-Afrikában, mint az Egyesült Államokban vagy Portugáliában.
A halálhoz vezetõ betegségek aránya is nagymértékben változik. Bernard J. Gersh és társai példaként Kínát idézik, ahol 1973 és 2005 között a fertõzõ betegségek okozta halálozás jelentõsen csökkent, viszont az agyi katasztrófák vagy a rosszindulatú daganatos betegségek kiváltotta esetek aránya hirtelen megugrott.
A cikk íróinak egyike, az indiai származású Salim Yusuf kanadai professzor felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy miközben a gazdasági-technikai fejlõdés ellenére több száz millió ember alultáplált a földrésznyi országban, Újdelhi egyes iskoláiban, ahová a város gazdag lakóinak gyermekei járnak, a tanulók 22 százaléka túlsúlyos, hat százaléka pedig kifejezetten kövér. Hasonló gondok vannak Dél-Afrikában is. Sok a fertõzõ betegség, például az AIDS, de a nem fertõzõ betegségek gyakorisága is ijesztõen növekszik abban a társadalomban, amelyben 1985 és 2025 között az idõsek aránya megháromszorozódott.
A szív- és érrendszeri halálozás legmagasabb Kelet-Európában, Ázsia egyes részeiben, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Nagy különbségek láthatók: miközben a halálozás csökken Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban, növekszik Ukrajnában, Bulgáriában és Romániában.
A változás iránya elsõsorban attól függ, hogyan változik az életmód. A fejlõdõ országokban a társadalmi mozgás az iparilag fejlett országok korábbi idõszakára hasonlít. Az utolsó négy évtizedben a szívbetegség elõidézte halálozás az Egyesült Államokban évente két százalékkal lett alacsonyabb, ami döntõen a kockázati tényezõk csökkenésének, nem pedig a betegellátás javulásának köszönhetõ.