rss
adó 1 százalék, adóbevallás adószám, 1ado, alapítvány, egyesület, adó1százalék
  • A gyömbér jótékony hatásai

  • A gyömbér jótékony hatásai A gyömbérben található hatóanyagoknak köszönhetően ez a gyógynövény nagyszerű hányingerellenes, görcsoldó, gyulladáscsökkentő, köhögéscsillapító, valamint mikrobaellenes hatásokkal is bír. Jelentősebb mennyiségben tartalmaz A-, C-, E- és B-vitaminokat, magnéziumot, foszfort, káliumot, vasat és cinket. Rendkívül változatosan felhasználható, tehetjük levesekbe, húsételekbe, süteményekbe, készíthetünk belőle teát is. Jótékony hatását kifejti akkor is, ha frissen, szárított vagy őrölt formában, de akár olaj vagy étrend-kiegészítő formájában is magunkhoz vehetjük.

    A gyömbért a legtöbben gyomornyugtató és emésztésjavító hatásairól ismerik: segít megszabadulni a felgyülemlett gázoktól, ellazítja a bélrendszer izmait, a puffadást is csökkenti. Akkor is javíthatja az állapotunkat, ha valamilyen fertőzés miatt szenvedünk hasmenéstől vagy hasfájástól. Az emésztés javításához érdemes elrágcsálni egy kis darab friss gyömbért a nagyobb étkezések után.

    A gyömbér nagyszerűen erősíti az immunrendszerünket, és különösen előnyösen hat akkor, ha megfáztunk vagy influenzásak vagyunk. A gyömbérben ugyanis vírus- és baktériumellenes hatóanyagok is találhatóak, izzasztó hatása is ismert, csökkenti a lázat és csillapítja a köhögést. Reszeljünk le egy kis darab gyömbért, forrázzuk le 2 deci vízzel, hagyjuk állni tíz percig, majd szűrjük le, és az elkészült italt mézzel ízesítve kortyolgassuk el. A gyömbérforrázatot inhalálásra is alkalmazhatjuk, így segíthetjük a letapadt váladék feloldódását.


    Akkor is érdemes a gyömbér gyógyerejét kihasználni, ha ízületi fájdalmaink vannak, ez a gyógynövény ugyanis a gyulladásokat és a fájdalmat is csökkenti. A gyömbér rendszeres fogyasztása mellett gyömbérolajjal meg is masszírozhatjuk az érintett területet.

    A természetes gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatásokat akkor is kihasználhatjuk, ha menstruációs fájdalmaink vannak. A gyömbérolajjal átmasszírozhatjuk a hasi területet, ihatunk gyömbérteát is.

    A gyömbért a cukorbetegeknek is érdemes rendszeresen fogyasztani, mert ez a gyógynövény segít kordában tartani a vércukorszintet, növelheti az inzulin hatékonyságát, emellett pedig a különböző, a diabétesszel összefüggő szövődmények rizikóját is csökkentheti. A megfelelő hatásokhoz igyunk meg reggelente, éhgyomorra egy pohár gyömbérteát, vagy 2 deci vízben elkevert egy teáskanálnyi gyömbérlevet.


    Forrás: www.hazipatika.com


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Hal korai adásával kisebb eséllyel alakul ki az ekcéma gyerekeknél?

    Azoknál a csecsemõknél, akiknek étrendjébe már kilenchónapos koruk elõtt bevezetik a halat, kisebb eséllyel alakul ki ekcéma - áll egy új tanulmányban.

    Az Amerikai Gyermekgyógyász Társaság 2000-ben kelt ajánlása szerint az ekcémára hajlamos gyerekek étrendjébõl sok ételfajtát, köztük a halat is ki kell iktatni, ám 2008-ban visszavonták ezt az ajánlást és jelenleg azt mondják, hogy már 4-6 hónapos kortól adhatunk halat. Az allergiás betegségek, köztük az ekcéma is, egyre gyakrabban fordulnak elõ a fejlett országokban.

  • Napsütés és szívbetegség

    Miközben egyre több adat lát napvilágot arról, hogy a Nap ultraibolya sugarai nagy szerepet játszanak a bõr rosszindulatú daganatainak kifejlõdésében, egy új, érdekes elmélet arra utal, hogy a napsugár nemcsak melegítõ hatásával, hanem más módon is kedvezõ, mivel tágíthatja az ereket. Az Európai Unió kutatóinak meglepõ elképzeléseit az European Heart Journal közölte.

    Mind az orvosi szaksajtó, mind a média manapság fõleg arra hívja fel a figyelmet, hogy a napozás bõrrákot okozhat, ezért legjobb, ha igyekszünk elkerülni.

  • A lépcsõzés meghosszabbíthatja az életet?

    A lifthasználat helyetti lépcsõzés meghosszabbíthatja az életet - vonták le svájci kutatók a következtetést egy minikísérlet alapján.

    A lifthasználat és a mozgólépcsõ használatának betiltása jobb erõnléthez, kevesebb testzsírhoz, karcsúbb derékhoz és a vérnyomás csökkentéséhez vezetett a szakemberek által 69 ember bevonásával végzett vizsgálat során. Ez azt jelenti, hogy 15 százalékkal csökken a korai halálozás kockázata bármi okból - állapította meg a Genfi Egyetem szakértõi csoportja.

  • Minek a jele a romló szaglás?

    Szippantásunk erõsségét lehet mérni egy új szerkezettel. Ha az eredmény nem kielégítõ, abból a szakorvos agyi elváltozások elõjelét feltételezheti, s további vizsgálatokat tarthat indokoltnak. Az agy neurológiai betegségeinek, így a Parkinson- és Alzheimer-kóroknak is egyik jellemzõ szimptómája, hogy már a betegség korai stádiumában csökken a páciens szaglási képessége. Például: ha éppen nem látja, akkor nem észleli, hogy a tej kifutott és jellegzetes szaggal már a tûzhely lapján ég. Az Egyesült Államokban a minnesotai WR Medical Electronics vállalat ezért egy olyan...

  • A ráksejtek öregedését és halálát idézi elõ egy új típusú kezelés

    A ráksejtek toxikus szerekkel való elpusztítása helyett új terápiás megközelítést ajánlanak kutatók, egy olyan molekuláris útvonalat, amely öregedésre és halálra készteti a sejteket.

    A brit Nature tudományos magazinban csütörtökön megjelent tanulmány bostoni kutatók egérkísérleteinek eredményét ismerteti. A Harvard Egyetem munkatársai a rákkeltõ Skp2 gén blokkolásával arra késztették a ráksejteket, hogy gyors ütemben átmenjenek az öregedés folyamatán. Ugyanezen a módon szabadul meg például a test a napfény által roncsolt sejtektõl.

  • Ritka betegségek debreceni tanszéke

    Legionellózis, ornitózis, Q-láz - többek között e ritka betegségek felismerésével és gyógyításával foglalkozik a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának Ritka Betegségek Tanszéke. Számos ritka betegség felderítésénél az orvosnak szinte úgy kell dolgoznia, mint egy rendõrségi nyomozónak.

    Sok fejtörést okozott Pfliegler György tanszékvezetõnek és munkatársainak egy férfi, akinek nyakán csúnya gyulladások voltak.

  • D-vitamin hiány okozza az idõskori depressziót?

    Az alacsony D-vitamin szint depresszióhoz és más pszichiátriai betegségekhez vezethet idõskorban, közölték holland kutatók egy mostanában megjelent tanulmányban.

    "A D-vitamin hiányt okozó tényezõk, mint a csökkent kimozdulási hajlandóságot kísérõ kevesebb napfényben eltöltött idõ, változó lakhatási szokások, a csökkent vitamin bevitel is lehet a depresszió következménye, azonban az is lehetséges, hogy az alacsony D-vitamin szint okoz depressziót." - áll a tanulmányban.

  • Megtalálták az örökletes kopaszodás okát

    Amerikai kutatók megtalálták a jellemzõen férfiaknál elõforduló örökletes hajhullás okát: az érintettek fejbõrében lévõ õssejtek nem fejlõdnek tovább, ennek következményeként pedig a hajtüszõsejtek utánpótlás nélkül maradnak, a hajnövekedés abbamarad. A Pennsylvaniai Egyetem bõrgyógyásza, George Cotsarelis és csapata is meglepõdött a vizsgálat eredményén. Eredetileg arra számítottak, hogy a kopaszok hajtüszõiben kevesebb õssejt van, és emiatt nem nõ a hajuk - ezzel szemben kiderült, hogy az õssejtek száma nem is érintett, csupán a továbbfejlõdésük.

  • Agystimuláló eszközt ültettek be Parkinson-kóros betegbe

    A világon elsõként egy új, elektromos impulzusokkal stimuláló eszközt ültettek be egy betegbe a Parkinson-kór kezelése érdekében Kölnben. A szerkezetet, amely alig nagyobb, mint egy gyufásdoboz, hétfõn ültették be az 58 éves páciens agyába. Az egyetemi klinika közleménye szerint a mûszer sokkal egyénibben és személyre szabottabban alkalmazható, mint elõdei.

    A szerkezet még kísérleti fázisban van, világszerte további negyven ember agyába fogják beültetni, az elsõ eredményeket pedig egy év múlva összegzik a kutatók.

  • A jó koleszterin az agynak is jó

    A koleszterin magasabb szintje nemcsak a szívet óvja, de védi az agyat is az Alzheimer-kór ellen is - közölték amerikai kutatók.Megállapították, hogy a 65 év feletti emberek körében azoknál, akiknek a legmagasabb volt a HDL-szintje, 60 százalékkal kisebb valószínûséggel alakult ki Alzheimer-kór a követés négy éve alatt, mint a legalacsonyabb HDL-szinttel élõk között. Christiane Reitz, a New York-i Columbia Egyetem munkatársa és kutatócsoportja 1130 ember bevonásával folytatta le a tanulmányt. A 65 év feletti önkénteseknek a követés kezdetén nem voltak memóriazavaraik.

  • A csecsemõ tanulni akar - magyar tanulmány a Science-ban

    Budapest - A csecsemõk velük születetten általános, megtanulható tudást várnak el a velük kapcsolatba lépõ felnõttõl - összegezte kutatásuk eredményét Csibra Gergely, aki társszerzõje a csecsemõk korai pedagógiai érzékenységérõl, a természetes pedagógia elméletérõl a Science címû tudományos folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmánynak. A Közép-európai Egyetem (CEU) most alakult Megismeréstudományi Laboratóriumának (Cognitive Science Laboratory) vezetõi, Csibra Gergely és Gergely György dolgozták ki a csecsemõk korai értelmi fejlõdésének úgynevezett "természetes pedagógia" elméletét magyar és angol kutatócsoportok közremûködésével.

  • Régi szívgyógyszerbõl új rákgyógyszer

    Budapest - Sikeresen gátolták rosszindulatú daganatok növekedését rákkutatók a szívelégtelenség kezelésére évszázadok óta használt digoxin adásával. A sikeres egérkisérletek eredményeit az amerikai Természettudományi Akadémia folyóirata közölte.

    A gyûszûvirágból fõzött hatóanyag rendszeres orvosi alkalmazását a 18. században az angol William Withering írta le könyvében és azóta az ilyen alapanyagú szereket világszerte szedik a szívbetegek.

  • Évtizedekkel a betegség elõtt kimutathatók neurodegeneratív elváltozások Alzheimer-kórban

    Amerikai tudósok egy csoportja bejelentette, hogy az Alzheimer-kórban szenvedõk esetében már több évtizeddel a betegség elõtt kimutathatók neurodegeneratív elváltozások, beleértve a tanulmányi eredményeket is.

    Azok a betegek, akik haláluk elõtt elbutultak, vagy a boncolás megerõsítette az Alzheimer-kór jelenlétét és az átlagnál kisebb a fejméretük, fiatal korukban jelentõsen elmaradt a tanulmányi eredményük társaikétól.

  • A mediterrán étrendhez hasonlóan szívbarát az alacsony zsírtartalmú is

    New York - Szívinfarktus után akár az alacsony zsírtartalmú, akár a mediterrán diéta jelentõs általános és kardiovaszkuláris egészségügyi elõnyökkel jár - állapították meg amerikai kutatók kis mintán végzett felmérésükben.

    A kétféle étrend hasonló mennyiségben tartalmaz fehérjét, szénhidrátokat, koleszterint és telített zsírsavakat, ám a mediterrán diéta nagyobb mennyiségben tartalmazza az egészséges, telítetlen zsírokat, különösen a halakban megtalálható omega-3 zsírsavat.