rss
adó 1 százalék, adóbevallás adószám, 1ado, alapítvány, egyesület, adó1százalék
  • A hagyma jótékony hatásai

  • A hagyma jótékony hatásaiA hagyma a legismertebb növények között van, hiszen számos főt, sült vagy párolt ételünk elkészítéséhez ad alapot, de nyersen is fogyasztjuk. Igazi legenda a zsíros kenyér tetején, miközben - bármilyen meglepő - a diabétesz kezelésében is nagy jövője lehet. Aligha van másik olyan növény, amelyet annyira széles körben fogyasztanának a világ minden táján, mint a hagymát, földrajzi elhelyezkedéstől, lakóhelytől, vallástól vagy társadalmi státustól függetlenül. A hagyma közkedveltségét a sokoldalúsága alapozza meg.

    Nyersen önmagában csak kevéssé élvezhető, de megtalálható minden konyhában, s a gyógyító hatása miatt fontos gyógynövény is, amely a fokhagymához és a medvehagymához hasonlóan a liliomfélék családjába tartozik.

    Ha valakinek még nem volt dolga még hagymával (bár ez elég nehezen képzelhető el) annak rögtön bemutatkozik, hiszen a szeletelése közben kiserkenő leve erős könnyezésre késztet, szaga az orrot irritálja, s megízlelve csíp is. Nyilvánvaló, hogy nem közönséges növényről van szó, hanem egy igazi karakterről. De hát éppen ez az, ami miatt sok étel alapját képezi nyersen, párolva, főzve vagy sütve. A hagyma ugyanis mindenféle feldolgozott formájában finom. És akkor még nem beszéltünk a gyógyító hatásáról.

    Régi gyógyító:

    Hagymát igen régóta használják orvoslásra. A kolera és a pestis járványok idején megelőzésre használták, mert úgy vélték, hogy aki elegendő hagymát fogyaszt, azt nehezebben dönti le a ragály. Néró római császár pedig a megfázását kúrálta vele, ami hozzájárult a növény reputációjának emelkedéséhez, és így könnyen besorolódott sok ország konyhai alapanyagai és gyógynövényei közé.

    Habár a hagymát megtűrik a legfinnyásabb körökben is, de a legendás hagymaszagot már korántsem tolerálják ennyire, az akár a kézről érződik, akár a leheleten. A hagymavágás utáni szag megszüntetését a kéz hideg vizes leöblítésével érdemes kezdeni, majd sóval kell átdörzsölni a szagló bőrfelületet, s végül szappannal, meleg vízzel kezet mosni. A lehelet rendbetétele elvben egyszerűbb, egy szál petrezselyem vagy alma elrágcsálásával viszonylag jól elrejthető a szag.


    Nyers erő

    A hagyma nyers állapotban sokkal intenzívebben hat az érzékszerveinkre, mint azután, hogy megfőztük. Ennek az az oka, hogy különböző kénvegyületeket tartalmaz, illetve egy gyógyító hatású illóolajat is. E vegyületek egy része hő hatására lebomlik. A nyers hagymalé irritáló és egyeseknek nehezen emészthető. Akik ódzkodnak a gondolattól, hogy nyers hagymát egyenek, egyszerű főzési módszerekkel elfogadhatóbbá, ízletesebbé tehetik maguknak. Az érzékeny gyomrúaknak így nem kell lemondaniuk a hagyma kínálta egészségi előnyökről. Ha a hagymát a héjában sütjük meg, az hasonlóan jó módszer ahhoz, mintha a burgonyát sütnénk héjában. Ez a módszer megtart mindent, ami jó benne, de az elérhető íz enyhébb, aromákban gazdagabb, mint a nyers hagymáé.

    A hagymában sok a természetes cukor, van benne A-, B6-, C- és E-vitamin, folsav, nátrium, kálium, vas és más ásványi anyagok, illetve sok rost. Ugyan közel sem tartalmaz olyan értékes gyógyító anyagokat, amint rokona a fokhagyma, mégis széles körben alkalmazzák különféle nyavalyák kúrálására. A nyers vöröshagyma bőrproblémák gyógyszere a népi orvoslásban. A britek például a szemölcsöket dörzsölik be vele, s azt remélik ettől, hogy az elváltozások eltűnnek. Egyes arab országokban pedig hagymával kevert sót és borsot dörzsölnek a fejbőrbe, hogy orvosolják a hajhullást.

    De a köhögés enyhítésére, a megfázás és a hurutos betegségek kezelésére, és kiemelten azasztmaellen is bevetik. Újabban az úgynevezett allil propil-diszulfid vegyületeknek tulajdonítanak gyógyító erőt, amely többek között avércukorszinthelyreállításában segíthet. A hagyma hatóanyagát persze nem lehet az inzulin helyettesítésére használni, de segítséget jelenthet azoknak, akik hipoglikémiában szenvednek. (Aki persze ilyen betegséggel küzd, mindenképpen konzultáljon orvosával, mielőtt bármilyen táplálkozási kalandba kezdene.)



    Forrás: www.hazipatika.com


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Meddig életképes a spermium?

    A 40 fölötti férfiaknak problémájuk lehet a termékenységgel

    Barcelona, 2008. július 7., hétfõ (MTI/Reuters) - Azok a párok, ahol a férfi negyven év fölött van, nehézségekkel néznek szembe a gyerekvállalásnál - állítják francia kutatók.

    Az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság hétvégi barcelonai konferenciáján hangzott el, hogy a fogamzás sikerességében az apai hatás nagyobb, mint korábban gondolták.

  • A reflux bizonyos esetekben növeli a torok- és hangszáldaganat rizikóját

    A reflux bizonyos esetekben növeli a torok- és hangszáldaganat rizikójátAz Amerikai Rákkutatás Szervezetének lapjában megjelent cikk szerint a megnövekvő rizikó elsősorban a nem dohányzókat és nem alkoholizálókat fenyegeti. A kutatásból az is kiderült, hogy a savlekötőknek ebből a szempontból jelentős védőhatást képesek kifejteni.A gyomorégés maga nem más, mint egy kellemetlen, égő érzés a mellkasban, a szegycsont mögött, amely jellemzően hullámokban érkezik. Az is előfordulhat, hogy a fájdalom a nyakat, a torkot és az állkapcsot is érinti. Ez a jelenség a reflux nevű betegség egyik jellegzetes tünete lehet.

  • A felnõttkori elhízás csecsemõkorban kezdõdik

    Boston - A felnõttkori kövérség kritikus idõszakát az élet elsõ hónapjai jelentik. A meglepõ és sokak számára lehangoló tudományos tanulmányt az American Journal of Clinical Nutrition folyóirat közölte.

    Számos kutatócsoport foglalkozik az elhízás, a kövérség kérdéseivel, mert a súlytöbblet a világszerte legtöbb halált okozó szív- és érbetegségek egyik fontos kockázati tényezõje.

  • Miért van rosszabb kedvünk a télen?

    Párizs - A tél beköszöntével elõfordul, hogy az ember lelkiállapota minden ok nélkül leromlik - majd azután tavasszal helyreáll a dolgok rendes menete. Európában a lakosság 15-25 százaléka mondja magáról, hogy érzékeny erre a "szezonális pszichológiai változásra" - 2-3 százalék pedig egyenesen "szezonális depresszióról" beszél, s mindez fõleg a nõket sújtja.

    A Science et Vie címû francia tudományos havilap beszámolója szerint nincs egyetlen olyan biológiai mechanizmus sem, amely önmagában, egyes egyedül magyarázná ezeket a zavarokat.

  • Szívinfarktus után gyakori a depresszió

    A szívbetegeket fontos lenne rutinszerûen szûrni depresszióra is, mert emiatt nagyobb a valószínûsége egy további szívinfarktusnak - áll az Amerikai Szívtársaság hétfõn kibocsátott irányelveiben.

    A társaság szakemberei szerint a szívinfarktust gyakran követi depresszió, a depressziós pácienseknek pedig nagyobb a kockázata a további szívproblémákra. Eddig nem szûrték depresszióra rutinszerûen az infarktuson átesett betegeket, ezért a szakemberek úgy vélik, az új irányelvek gyakorlati bevezetése életeket menthet meg.

  • A rendszeres testmozgás és a kalciumban gazdag étrend csökkenti a metabolikus szindróma kialakulását

    A rendszeres testmozgás és a kalciumban gazdag étrend több szempontból is rendkívül egészséges, például csökkenti az esélyét a metabolikus szindróma kialakulásának.

    Az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és egyéb szív- és érrendszeri megbetegedések gyakran együtt járnak, közös elnevezéssel metabolikus szindrómával illetjük õket. Az Illinois-ban végzett 5000 felnõtt vizsgálatával járó tanulmány megállapította, hogy a metabolikus szindróma ritkábban fordul elõ azok között, akik rendszeres testmozgást végeznek és kalciumban gazdag étrendet tartanak.

  • Ínybetegség és metabolikus szindróma kéz a kézben

    A középkorú felnõttek esetében az ínybetegségek összefüggésben vannak a metabolikus szindrómával - jelentették be brit kutatók. "További tanulmányokra van szükség, hogy kiderüljön, a szájhigiéne karban tartása befolyásolja-e a betegség megjelenését vagy elõrehaladását.

    A metabolikus szindróma a szívbetegségek, agyvérzés és cukorbetegségek kockázati tényezõinek összessége, melybe beletartozik a magas vérnyomás, a hasi elhízás, a magas vércukorszint, a HDL-koleszterin alacsony, a trigliceridek magas szintje.

  • Ha már mindenképp nassolunk, tegyünk azt egészségesebben

    Ha már mindenképp nassolunk, tegyünk azt egészségesebbenEgyre szélesebb körben válik ismertté, hogy az egészséges táplálkozás milyen fontos szerepet tölt be az egészség megőrzésében. A napközbeni nem tervezett étkezéseket szokás nassolásnak nevezni. Általában, ilyenkor magas kalória tartalmú, és hasznos összetevőket kis arányban tartalmazó élelmiszereket fogyasztunk. Tudatosan vásároljuk őket, még akkor is, ha már a vásárlás pillanatában tudjuk, hogy nem cselekszünk helyesen. Sokan a napi három főétkezés között éhségüket csillapítják nassolással.

  • Barna zsírszövet, amelytõl fogyhatunk

    Fogyhatunk a zsírtól, állítja amerikai kutatók egy csoportja. Szerintük alapvetõen rossz az elképzelés, ami szerint a zsírszövet a hõszigetelést és némi extra energiát leszámítva nem elõnyös a szervezetben. Azt ugyanis kevesen tudják, hogy a zsírszövetnek két típusa van: a fehér és a barna.

    A diétázók a fehér zsírtól rettegnek, kevesen tudnak azonban az anyag barna változatáról. A barna zsír tele van mitkondriumokkal, a test energiagyártó sejtjeivel és elégeti a szervezet kalóriáit csak azért, hogy hõt tudjon generálni.

  • A szívbillentyû cseréje katéter útján eredményesebb

    Az aorta, a szív bal kamrájából kiinduló fõverõér kezdeti szakaszában lévõ billentyû cseréje egyik leggyakoribb szívsebészeti beavatkozás, de az általában idõs betegek operációja jelentõs kockázattal jár. A mellkas mûtéti fölnyitása nélkül, az éren keresztül beültethetõ mûbillentyû alapvetõen megváltoztatta a betegeknek az ellátását. A fõverõérben lévõ billentyû az életkor elõrehaladásával nem ritkán elmeszesedik, beszûkül. Amerikai statisztikák szerint idõs korban minden száz emberbõl négy-ötnél kifejlõdik az aortabillentyû szûkülete, és mivel a társadalom az iparilag fejlett országokban öregszik, ez a kórkép mind gyakoribbá válik.

  • Az immunrendszer megerősítése

    Az immunrendszer megerősítéseAz őszi és téli hónapok beköszöntével egyre többen fáznak meg, lesznek betegek, vagy rosszabb esetben az influenza miatt esnek ágynak. Mindez betudható az időjárás megváltozásának – a lehűlésnek, esőknek, nyirkossá vált levegőnek –, amely hozzájárul a kórokozók számának növekedéséhez. Rövidebbek lesznek a nappalok, s ez hatással van közérzetünkre. Kevesebb időt töltünk a szabadban, télre pedig már a nyáron bevitt vitaminforrások is kezdenek teljesen kiürülni. Vannak azonban olyan emberek, akik kevésbé fogékonyak a betegségekre.

  • Vírus nyomait találták a Glaxo rotavírus elleni vakcinájában

    Azonnali információkat kértek az európai gyógyszerügyi hatóság illetékesei a brit GlaxoSmithKline gyógyszergyártó cégtõl, miután a gyerekek számára készült vakcinájában egy sertéseket megfertõzõ vírus nyomaira bukkantak.

    Az Európai Gyógyszerügynökség közlése szerint az egyébként ártalmatlannak ismert vírustól származó DNS-t a Rotarix nevû, szájon át alkalmazott vakcinában találták, amellyel a hasmenéssel és hányással járó rotavírus-fertõzés ellen védik a gyerekeket.

  • Hatásosabb volna a sócsökkentés tárgyalással, mint adóval

    Világszerte rengeteg ember életét mentené meg az élelmiszerek sótartalmának csökkentése. Számítások szerint ezt könnyebb elérni az élelmiszeripari ágazattal való tárgyalással, mint a sós termékek megadóztatásával. A számítógépes modellkísérletrõl az Annals of Internal Medicine számolt be. A sok konyhasó fogyasztása egészségtelen, mert a túlzott nátriumbevitel emeli a vérnyomást, vizet tart vissza a szervezetben, csökkenti a verõerek rugalmasságát, ezért a szélütés, a koszorúér-betegség és a szívelégtelenség fontos kockázati tényezõje.

  • A lépcsõzés meghosszabbíthatja az életet?

    A lifthasználat helyetti lépcsõzés meghosszabbíthatja az életet - vonták le svájci kutatók a következtetést egy minikísérlet alapján.

    A lifthasználat és a mozgólépcsõ használatának betiltása jobb erõnléthez, kevesebb testzsírhoz, karcsúbb derékhoz és a vérnyomás csökkentéséhez vezetett a szakemberek által 69 ember bevonásával végzett vizsgálat során. Ez azt jelenti, hogy 15 százalékkal csökken a korai halálozás kockázata bármi okból - állapította meg a Genfi Egyetem szakértõi csoportja.