Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Az állandó ivásnak amúgy nincs valódi haszna: a vesék óránként legfeljebb egy liter vizet tudnak kiválasztani. Ha ennél többet iszunk, akkor csak feleslegesen terheljük a vesénket. Ha valaki evés közben túl sokat iszik, azzal felhígítja a gyomorsavat és azt veszélyezteti, hogy az ételben lévő kórokozók nem pusztulnak el a gyomorban. Így például evés előtt fél órával jobb, ha már nem iszunk. Egy pohár bor vagy némi sör viszont más hatással van: az alkohol kis mértékben antiszeptikus.
Különösen veszélyes az úgynevezett "vízmérgezés". A túl sok víz a test sóháztartását felborítja. A nátrium és a kálium (a testünkben lévő sók alkotóelemei) és további ásványi anyagok határozzák meg a testünkben az elektrolitok egyensúlyát. Aki túl sok vizet iszik, halálos veszélybe sodorhatja magát. Felborul az egyensúly a szervezetében: szívritmuszavarok léphetnek fel, víz gyűlik fel a tüdőben, a vese pedig felmondhatja a szolgálatot. Ennek az előjelei: paradox módon erős szomjúságérzés (ez a sóhiány miatt lép fel), rosszullét, hányás, erős fejfájás és egyensúlyzavarok, légzéselégtelenség, végül kóma, ami akár halálhoz is vezethet.
A folyadékhiány a szervezetünk amúgy is jelzi: kiszáradnak az ajkaink, a vizeletünk sötétebb lesz. Maga a szomjúságérzés ugyan az agyunkban keletkezik, de ez azután alakul ki, hogy véredényeink és szerveink az agynak jelzik ezt a folyadékhiányt. Idősebb emberekben a szomjúságérzet azonban csökken, ezért fenyegeti őket jobban a dehidratáció, a kiszáradás. A szomjúságra jobb, ha kis mennyiségekben iszunk, nem egyszerre sokat. Egy óra alatt a beleink maximum 800 milliliter folyadékot tudunk felvenni, a többit kiválasztja a szervezetünk. Egyszerre tehát elég fél litert meginni, aztán jöhet a többi, de csak később.