A túl alacsony és a túl magas páratartalom sem tesz jót egészségünknek

A túl alacsony és a túl magas páratartalom nem egészséges. A légutak a száraz levegőben kiszáradnak, köhögünk, komfortérzetünk csökken. A tartósan száraz levegő nemcsak egészségünknek, hanem fabútorainknak, ruházatunknak, növényeinknek sem tesz jót. A környező levegő vízgőztartalmát a relatív páratartalom fogalmával jellemezzük. A relatív páratartalom azt fejezi ki, hogy a levegő aktuális páratartalma hány százaléka annak a vízgőztartalomnak, amelyet az adott hőmérsékletű levegő maximálisan meg tud tartani. A páratartalomtól függ hőérzetünk. Az egészséges ember számára a legmegfelelőbb a 40-60 százalékos relatív páratartalmú levegő. Az ennél magasabb páratartalom torzítja hőérzetünket oly módon, hogy módosítja az izzadásnak, testünk egyik alapvető hűtő folyamatának hatékonyságát. A bőrfelszínre kiválasztott verejték önmagában nem hűt, csak ha elpárolog.

Az izzadás:

A párologtatás folyamata energiaigényes. A szükséges energiát testünk hője biztosítja. Ha a fülledt hőségben csak „folyik rólunk a víz”, de nem párolog el, akkor elmarad a hűtés is, és környezetünket a ténylegesnél melegebbnek érezzük, ami komfortérzetünket önmagában is rontja.
A folyamatos izzadás jelentős folyadék- és ásványisó-veszteséget okoz. A magas külső hőmérséklet azonban izzadásra sarkallja szervezetünket, annak hatásfokától függetlenül. Így aztán addig izzadunk, amíg van miből.

Szervezetünk a szomjúságérzet fokozásával figyelmeztet a folyadékveszteségre, azonban főleg idős- és csecsemőkorban a szomjúságot kevésbé érezzük, vagy kevésbé tudjuk jelezni környezetünknek. Száraz levegőben az izzadtság is könnyebben párolog, így száraz melegben környezetünket hűvösebbnek, míg nedves hidegben kellemetlenül hidegebbnek érezzük.


Atkák és gombák:

A levegő páratartalma a környezetükben levő élősködők (atkák) és penészgombák mennyiségét is befolyásolja, melyek a lakásokban fellelhető fő allergének (allergia kiváltásáért felelős anyagok). Ezek hatására az allergiás eredetű szénanátha, asztma tünetei súlyosbodhatnak. Több vizsgálat is rámutatott, hogy az atkák elszaporodásának döntő tényezője a nyirkosság, ugyanis számuk 80 százalékos relatív páratartalomnál tetőzik. A gombák fejlődésükhöz legalább 75 százalékos relatív páratartalmat igényelnek: lakásunk nyirkosabb szegleteiben, a fürdőszobában, a konyhában vagy az ablak és ajtókeretek mentén tenyésznek előszeretettel. Harcolni érdemes ellenük, de teljes kipusztításuk lehetetlen. Mennyiségük a páratartalom optimális szinten tartásával (pl. gyakori szellőztetéssel), gomba- és atkairtó vegyszerekkel, illetve a lakás tisztán tartásával csökkenthető.