rss
adó 1 százalék, adóbevallás adószám, 1ado, alapítvány, egyesület, adó1százalék
  • Indítsuk a napot citromos vízzel!

  • Indítsuk a napot citromos vízzel!Hajlamosak vagyunk napjainkat kávéval vagy teával indítani, pedig egy adag meleg citromos víz csodákat tesz szervezetünkkel. Nem is kell feltétlenül melegnek lennie, de a víz legyen tiszta, amit egy forralással tudunk a legegyszerűbben elérni. Íme néhány ok, hogy rászokj erre a reggeli itókára. A citrom tele van C-vitaminnal, ami köztudottan immunerősítő és gyulladáscsökkentő. Szaponinok is találhatóak benne, amik távol tartják az influenzát és a megfázást. És nem utolsósorban az aszkorbinsav segíti a vasfelszívódást is, aminek jelentős szerepe van az immunrendszer működésében.

    - Bár az íze miatt azt hinnéd, hogy savasít, a citrom valójában lúgosítja a szervezetet.

    - Segíti az emésztést. A citromban található flavonoidok érik el ezt a hatást. Megtisztítják és stimulálják a májat, valamint a citromlé támogatja a gyomorban található hidroklórsav munkáját, ezzel is segítve az emésztést.

    - A C-vitamin és a citromban található többi antioxidáns gátolja a szabad gyökök pusztítását. A szabad gyökök okozzák az öregedés legtöbb jegyét, így a ráncosodást is, az antioxidánsok viszont ellenük dolgoznak késleltetve a bőr öregedését.

    - A C-vitamin gyorsítja a sebek gyógyulását és segít karbantartani a kötőszöveteket, csontokat és a porcokat.

    - A reggel elfogyasztott meleg citromos víz serkenti az emésztést, és eltünteti az éjszaka folyamán a véredben lerakódott mérgező anyagokat.

    - A citromlé energiával látja el a szervezetet, ahogy belép az emésztőrendszeredbe. Csökkenti az idegességet és a depressziót. A citromnak már az illata is megnyugtatja az idegrendszert.



  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A kamaszok agya kitakarítja a gyerekkori felesleget

    Washington - Számtalan szülõ tapasztalata szerint a kamaszok agyában valami furcsa történik. Alvás közben rögzített agyhullámaik is azt mutatják, hogy a tinédzserek agyában pár év alatt az idegsejtek közti kapcsolatok "nagytakarítása" zajlik le - állítják amerikai kutatók az Egyesült Államok tudományos akadémiája lapjának (PNAS) eheti számában. Ian Campbell és Irwing Feinberg, a Kaliforniai Egyetem kutatói 59 gyerek alvás közbeni agyhullámait rögzítették EEG-készülékkel öt éven át, évente kétszer. A gyerekek 9 vagy 12 évesek voltak a tanulmány kezdetekor, 14 vagy 17 évesek a befejeztekor.

  • Ínybetegség és metabolikus szindróma kéz a kézben

    A középkorú felnõttek esetében az ínybetegségek összefüggésben vannak a metabolikus szindrómával - jelentették be brit kutatók. "További tanulmányokra van szükség, hogy kiderüljön, a szájhigiéne karban tartása befolyásolja-e a betegség megjelenését vagy elõrehaladását.

    A metabolikus szindróma a szívbetegségek, agyvérzés és cukorbetegségek kockázati tényezõinek összessége, melybe beletartozik a magas vérnyomás, a hasi elhízás, a magas vércukorszint, a HDL-koleszterin alacsony, a trigliceridek magas szintje.

  • A cukorbetegség oka a szegénység is?

    A szegényebb körülmények között élõket fenyegeti leginkább a cukorbrtrgség- derül ki egy több, mint harminc évig tartó kutatás eredményeibõl.

    A gyermekkori szociális helyzet, akkor is nagy befolyással bír, a felnõttkorban kialakuló cukorbetegségre, ha felnõttkorban az életkörülmények jelentõsen javulnak.
    A rossz szociális helyzet mindennapos az amerikai társadalomban, emiatt a cukorbetegséggel legyõzése is egyre nehezebb lesz.

  • Alvási szokások nagyban befolyásolják a szellemi leépülést

    Újabb tanulmányok igazolják, hogy az alvás mennyisége és minõsége kapcsolatban lehet a szellemi leépüléssel - számoltak be róla kutatók az amerikai Alzheimer Szövetség Vancouverben megrendezett nemzetközi konferenciáján hétfõn.
    A kialvatlanság meglátszik a külsõn, ugyanakkor az egyik ismertetett tanulmány szerint a túl kevés és a túl sok alvás is mintegy két évet öregít az agy korán is. Egy másik, a konferencián bemutatott vizsgálat eredménye pedig arra utalt, hogy a napközben tapasztalt folytonos álmosság idõsebb embereknél a szellemi leépülés elõrejelzõje lehet.

  • Baktériumoktól okosodnak az egerek

    Meglepõen hangzik, de a piszok javíthat az intelligencián: amerikai kutatók baktériumokat tartalmazó elegyet etettek egerekkel, mire azok gyorsabban találtak ki a labirintusból, mint társaik.

    Dorothy Matthews és Susan Jenks, a The Sage College kutatóinak már korábban feltûnt a Mycobacterium vaccae nevû mikroba. Az emberre ártalmatlan baktérium mindenütt megtalálható a természetben, a talajban és a talajvízben éppúgy, mint a legelõkön és a hígtrágyatározókban.

  • A D-vitamin hiány bõrszíntõl függõen veszélyes

    A fehér amerikaiak D-vitamin-hiány esetén sokkal gyakrabban szenvednek halálos agyi katasztrófát, mint az afroamerikaiak - állapította meg egy tanulmány. A VITAL elnevezésû vizsgálatban Erin Michos vezetésével azt elemezték, hogy milyen mértékben és miként befolyásolható a rosszindulatú daganatok, a koszorúér-betegség és az agyi katasztrófa gyakorisága D-vitamin vagy omega-3 telítetlen zsírsavak adásával. A vizsgálatnak az is része volt, hogy a D-vitamin hiánya jelent-e valamiféle hátrányt az elõbbi betegségek szempontjából.

  • Napi két óra napsütés felezi a rákkockácatot

    Róma - Mindössze napi kétórányi napozás felére csökkenti bizonyos daganatos betegségek kialakulásának kockázatát a napsütés hatására keletkezõ D-vitamin révén - állítják olasz kutatóorvosok.

    "Nyáron használjuk ki a napfény áldásait, mivel a szabadban eltöltött két óra felére csökkenti a prosztata-, emlõ- és vastagbélrák kialakulásának kockázatát" - szögezte le Patrizio Mulas, az olasz kórházi bõrgyógyászok szövetségének elnöke.

  • 70 százalékkal magasabb mellrákkockázat a légi személyzet körében

    A kutatók összesen 30 tanulmányt értékeltek az egész világról ugyanebben a témában. Eszerint a légi személyzetnek 70 százalékkal magasabb mellrákkockázata van, a prostatarákra pedig a kockázat 40 százalékkal emelkedik. A több mûszakos dolgozókra – a vizsgálat súlypontja itt a nõvéreken volt – hasonló számok adódtak.

    A kutatók szerint az eddigi ismeretek szerint a magasabb kockázatoknál különösen a fényviszonyok játszottak nagy szerepet: a fény a legfontosabb „idõjelzõ” a szervezet számára és befolyásolja a melatonin termelését is.

  • Dohányzás és szembetegség: újabb erõs bizonyítékok

    Egy újonnan készült, az eddigieknél átfogóbb felmérés szintén megerõsítette azt a korábban már több kutatás által is feltárt összefüggést, amely szerint a dohányosok hosszú távon fokozottan veszélyeztetettek az idõskori sárgafolt-elfajulás kialakulása és súlyosbodása szempontjából. A dohányzás már korábban is kiemelt helyen szerepelt az idõskori sárgafolt-elfajulás (age-related macular degeneration, AMD) elkerülhetõ kockázati tényezõinek listáján (lásd például az egyik korábbi, 715 résztvevõvel végzett kutatás eredményét: A dohányzás csaknem háromszorosára növeli az idõskori látásromlás kockázatát).

  • Génmutáció állhat a skizofrénia hátterében

    Egy genetikai mutáció következtében megszakad a kommunikáció az agy két területe között, melyek a memóriáért felelõsek, ez lehet az alapvetõ oka a skizofréniának - vélik amerikai kutatók, akik tanulmányukat a Nature tudományos magazin csütörtökön megjelent számában tették közzé.

    A kutatási eredmények szerint egy genetikai mutáció, melyet 22q11 hiányként ismernek, és gyakori a skizofrén pácienseknél, gátolja a kommunikációt a hippokampusz és a prefrontális kortex (a homloklebeny elülsõ része) között.

  • Bébi zsírsejtek várnak hízásra

    Már a születés elõtt vagy közben megtalálhatóak az erekben azok a "bébi" zsírsejtek, melyek késõbb zsírraktárakat képeznek és arra várnak, hogy új zsírsejteket hozzanak létre - írják amerikai kutatók a Science címû tudományos folyóiratban.

    A dallasi Texas Egyetem orvosi karának kutatói úgy vélik, az érfalakban megbúvó zsírsejtek többlet kalória-bevitel hatására aktiválódnak és elhagyják addigi helyüket. - "Ezek az éretlen, úgynevezett progenitor sejtek még a születés elõtt vagy közben képzõdnek" - mondta Jonathan Graff, a kutatás vezetõje.

  • Már gyermekkorban el kell kezdeni a koleszterinszint csökkentést

    Az USA-ban továbbra is a szív- és érrendszeri megbetegedések vezetik a halálozási okok listáját.

    A szívbetegségek arányának csökkentésére a San Diego-i Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja drasztikus lépést javasol: már gyermekkorban el kell kezdeni a koleszterinszint csökkentést.

    Dr. Daniel Steinberg professzor "elkésettnek és kevésnek" tartják a szívbetegségek megelõzésére jelenleg alkalmazott koleszterinszint csökkentõ terápiát.

  • A könnyû stressz akár évekkel is meghosszabbíthatja az életet?

    Sokat hallottunk már a stressz káros hatásairól. Az elfojtott indulatok és feszültség elõbb-utóbb komoly betegségek kialakulásához vezetnek.

    Károsodhat a szív, a gyomor, de voltaképp valamennyi szervi problémának alapja lehet. A legújabb kísérletek azonban rámutattak: a könnyû stressz akár évekkel hosszabbíthatja meg az életet.

    A rövid stresszfázisok egyes szakértõk véleménye szerint áldásosak az egészség szempontjából.

  • Csökken a cukorbetegség kockázata magnézium szedésének növelésével

    Elegendõ magnézium fogyasztása segíthet megelõzni a cukorbetegség kialakulását - vélik amerikai kutatók.

    Az Észak-Karolinai Egyetem szakemberei új kutatásukban rámutatnak arra, hogy mintegy felével csökkenhet a cukorbetegség kialakulásának kockázata azoknál az embereknél, akiknek bõséges mennyiségben jut be magnézium szervezetükbe akár mindennapi ételeiken keresztül, akár vitamin kiegészítõként.