rss
adó 1 százalék, adóbevallás adószám, 1ado, alapítvány, egyesület, adó1százalék
  • Szoros összefüggésben áll a mozgás és a depresszió

  • Szoros összefüggésben áll a mozgás és a depresszióA rendszeres testedzést választók számára nem meglepő, hogy a reggeli mozgás egész napos jó hangulatot biztosít. Egy kutatás szerint a mozgásnak hosszabb távú pozitív hatása is van: megelőzheti a depresszió kialakulását. A szakértők 30 felmérés 26 év alatt gyűjtött adatait elemezték újra, s rámutattak: aki fiatalon sportol, később kisebb eséllyel érinti a hangulatzavar. A 30-ból összesen 25 kutatás állapított meg összefüggést a mozgás és a depresszió kialakulása között. A kutatás vezetője napi 20-30 percnyi gyenge intenzitású edzést javasol naponta, például sétát vagy kertészkedést.

    Aki eddig nem mozgott, annak is el kellene kezdeni. Általában a súlyunk és a kinézetünk kapcsán gondolunk a mozgásra, holott a mentális egészségünk megőrzésében is kiemelkedő szerepe van.

    Becslések szerint az idősek ötödét érintik a depresszív tünetek, és a nők hajlamosabbak rá, mint a férfiak. A depressziósoknál nagyobb a demencia, a Parkinson-kór, a krónikus fájdalom, a mozgáskorlátozottság és a stroke kialakulásának kockázata.

    A szakértők úgy vélik, hogy a 65 éven felüliek körében magasabb az öngyilkossági kísérletek aránya, s az érintettek többsége depresszióban szenved. Régóta köztudott, hogy a testmozgás hozzájárul a depresszió eredményes kezeléséhez, ám ez az első tudományos munka, melynek alapján a betegség kialakulását is megelőzheti.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Veszélyes mellékhatásai lehetnek a ránctalanító Botox injekciónak?

    Hónapokkal azután, hogy az amerikai hatóságok megkongatták a vészharangot, az európai szakértõk is figyelmeztetnek a ránctalanító Botox injekció veszélyes mellékhatásaira - áll egy német híradásban.

    A Focus hírmagazin számában az olvasható, hogy a Londonban székelõ Európai Orvostudományi Iroda 2007 augusztusáig több mint 600 olyan esetrõl kapott jelentést, melyekben a népszerû kozmetikai kezelési móddal potenciálisan összefüggõ mellékhatásokról írnak.

  • A te körmöd milyen betegséget mutat?

    Különbözõ tevékenységek hatnak kezünk színére, bõrünk állagára és körmünk állapotára. Körmünk színét, állagát, alakját a külsõ hatásokon túl, szervi megbetegedések is megváltoztathatják. Körmünk fontos diagnosztikai elem, elõre jelez bizonyos hiányállapotokat, betegségeket. Csomók, torzulások, barázdák, gödrök sokszor útmutatóként szolgálhatnak. Ne vegyük õket félvállról, járjunk a végére, mi is az elváltozások oka!

  • Az ajakherpesz okai és kezelése

    Az ajakherpesz okai és kezeléseA világ egyik legelterjedtebb fertőző betegsége az ajakherpesz. A szájon jelentkező fájdalmas, viszkető hólyagocskák és a később megjelenő var, sokaknak okozott már kellemetlenséget. Az ajakherpeszt a legtöbb esetben a Herpes simplex virus I (HSV I) okozza, ritkábban tehető a HSV II felelőssé a kialakulásáért. A kórokozó terjedéséhez elég a herpeszes hólyagocskák megérintése, de bőr és nyálkahártya kontaktussal, illetve nyálcseppek útján is fertőz. Leggyakrabban az ajkakon, a szájüregben, az ínyen, a torokban jelentkezik, de előfordul az állon és a nyakon is.

  • Az apa étrendje is befolyásolhatja lányai diabéteszkockázatát

    Ausztrál kutatók patkányokkal végzett kísérletei azt mutatták, hogy az apák zsírban gazdag étrendje növelte lányaikban a diabétesz kockázatát. Az efféle tanulmányokat embereknél nehéz megvalósítani, mert a többi környezeti tényezõ kontrollálása és kizárása szinte lehetetlen.

    Mint Margaret Morris, a Nature tudományos magazinban csütörtökön közzétett tanulmány vezetõ szerzõje elmondta, ha az eredmények emberekre is érvényesek, az megmagyarázhatja az elhízás és a diabétesz járványszerû terjedését világszerte.

  • A könnyû stressz akár évekkel is meghosszabbíthatja az életet?

    Sokat hallottunk már a stressz káros hatásairól. Az elfojtott indulatok és feszültség elõbb-utóbb komoly betegségek kialakulásához vezetnek.

    Károsodhat a szív, a gyomor, de voltaképp valamennyi szervi problémának alapja lehet. A legújabb kísérletek azonban rámutattak: a könnyû stressz akár évekkel hosszabbíthatja meg az életet.

    A rövid stresszfázisok egyes szakértõk véleménye szerint áldásosak az egészség szempontjából.

  • Az immunrendszer felpörgetésével állítják meg az agydaganatot

    Bár még csak kísérleti stádiumban van az a vakcina, amely az immunrendszer felpörgetésével képes megállítani az agytumor fejlõdését, a kutatók szerint mégis ígéretesnek tûnik.

    A szer a daganat leghalálosabb formáját, a glioblasztómát képes szinten tartani.

    A glioblasztóma a leghalálosabb agydaganat, amely a diagnózis után 12–14 hónappal végez az betegekkel.

  • A stressz hatására cukorbetegség alakulhat ki

    Mára már bizonyított tény, hogy stressz hatására idõ elõtt megjelenhet a cukorbetegség. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy minden stresszel élõ ember elõbb-utóbb diabéteszes lesz, csupán azt, hogy ha megvan a genetikai hajlam és esetleg más kockázati tényezõk is jelen vannak az életünkben, a stressz felgyorsíthatja a folyamatot. A cukorbetegség alattomos kór, amely sokszor csak akkor okoz tüneteket, amikor már a szövõdmények is kialakultak. Különösen azoknak érdemes figyelni a cukorbetegség elsõ, kezdeti tüneteire, akik a veszélyeztetettek közé tartoznak ebbõl a szempontból.

  • Károsak lehetnek a dezodorok?

    Az izzadás kellemetlen és felesleges – gondolják sokan. Többféleképpen próbáljuk megakadályozni: az izzadásgátlók, a hintõpor vagy akár a lézeres kezelés mellett a leginkább hétköznapi megoldás a dezodorok használata.

    Az izzadás fontos élettani folyamat, hiszen szabályozza a testhõmérsékletet és egyensúlyban tartja a só- és vízháztartást. Ám az izzadság gyorsan lebomló, magas fehérjetartalmú váladék, amely a bomlás során kellemetlen szagot áraszt, s a dezodorok feladata, hogy ezt a szagot semlegesítsék.

  • A korábbi évszázadok horrorisztikus sebészetére világít rá egy XVIII. századi kézikönyv

    Kontraszt a durva régmúlt és modern ma között...

    London - Egy háromszáz éves sebészeti kézikönyvbõl ismerhetõ meg, hogy milyen horrorisztikus élményben volt része a pácienseknek a korábbi évszázadokban az érzéstelenítés felfedezése elõtt.

    A sebészeti mûtéttanról szóló értekezés 1712-ben látott napvilágot, a zsebkönyv szerzõje Joseph Charriere francia orvos volt - olvasható a Live Science hírei között.

  • Hormonzavar okozza az alkoholizmust?

    Az alkoholizmus drága és veszélyes szenvedély, nemcsak a fogyasztóknak, de a társadalomnak is: az Egyesült Államokban többszáz milliárd dollárba kerül az alkohol okozta betegségek kezelése, és minden harmadik közlekedési baleset italozás következménye. A Scripps Kutatóintézet vizsgálata szerint az alkoholfogyasztás szenvedélyének hormonális oka van: eredményeiket a Biological Psychiatry most megjelenõ száma közli. Marisa Roberto és munkacsoportja hat éve foglalkozik alkoholbetegek vizsgálatával, illetve olyan kísérleti állatok tanulmányozásável, melyeket rászoktattak az alkoholra.

  • A túl kevés alvás súlyos következményekkel járhat

    A túl kevés alvás súlyos következményekkel járhatAz alváshiány az egyik legsúlyosabb egészségügyi probléma napjainkban: bármennyire is úgy gondoljuk, hogy a fáradtságon kívül nem lesz következménye, hosszú távon növeli a krónikus betegségek kockázatát. Az alváshiánynak azonnali következményei is vannak: kutatások szerint ha valaki fáradtan, kevés alvás után ül volán mögé, jelentősen megnöveli a balesetek kockázatát. A kialvatlanság miatt nő az orvosi műhibák száma, csökken a produktivitás, rosszabbul reagálunk a stresszre, és a problémamegoldó képességeinkre sem számíthatunk.

  • Az elhízott nõk gyermekei nagyobb eséllyel születnek fejlõdési rendellenességgel

    A terhesség elõtt már elhízott nõk gyermekei nagyobb eséllyel születnek fejlõdési rendellenességgel, elsõsorban gerincvelõi vagy agyi elváltozással.

    A March of Dimes kutatásai megállapították, hogy a magas testtömegindexszel (BMI) rendelkezõ nõk, fõként, ha deréktájra lokalizált a zsírszövetük, nagyobb rizikóval számolhatnak. Ezekben az esetekben a neurológiai rendszert érintõ fejlõdési eltéréseknek nõ meg a gyakoriságuk, például a gerincvelõi és agyi rendellenességeknek - nyilatkozták a kaliforniai Oakland Kutatóközpont kutatói.

  • Nem mindegy, hogy mikor és hogyan mosunk kezet

    Nem mindegy, hogy mikor és hogyan mosunk kezetNemcsak az influenza, a nátha és egyéb megbetegedések miatt fontos a kézmosás. És az sem mindegy, hogy mosunk kezet. Kezünk az egyik legveszélyeztetettebb „kórokozó-hordozó”. Gondoljunk csak arra, mi mindent megfogunk, mi mindenhez hozzáérünk nap, mint nap. Sokszor egyértelműnek tűnik a kézmosás, máskor azonban elsiklunk felette, mert nem tudatosul az, hogy az adott tárgy, helyzet igenis veszélyes lehet. Igazából kézmosásra lenne szükség miden olyan dolog megérintése után, mint a pénz, a kilincs, vagy a bevásárlókocsi.

  • Agyi katasztrófa után még órákig van segítség, ha...

    Heidelberg - Agyi katasztrófa után megfelelõ osztályra történõ beszállítással és korszerû gyógyszeres kezeléssel még órákon át jó esély van arra, hogy a beteg a rosszullétet túlélje és állapota rendezõdjön. A nemzetközi ECASS III. vizsgálat eredményeit a világ elsõ számú orvosi folyóirata, a New England Journal of Medicine közölte.

    Az iparilag fejlett országokban az agyi katasztrófák a halálozási statisztika harmadik helyén állnak. Magyarországon az utóbbi években átlag 18.000 ember halt meg ilyen okból minden esztendõben.